Lehet-e választást nyerni 2018-ban a négyes metróval?

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017. január 25.

Belpol

Az egyelőre titkos uniós jelentés miatt gigászi méretű, 87 milliárdos büntetés várhat az adófizetőkre. A kormány ezt az MSZP-re és az SZDSZ-re próbálja kenni. Sikerülhet nekik?

Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálata a négyes metró ügyében négy év után tavaly novemberben zárult le, a magyar hatóságok pedig decemberben kapták kézhez a jelentést. A jelentésről szóló sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, a metróberuházás teljes költsége 452,5 milliárd forint volt, és ebből pedig 76 milliárdot visszakövetelhet az unió. Az OLAF valójában azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy 228 millió eurót kérjen vissza a kormánytól, 55 millió pedig az Európai Beruházási Banknak (EIB) járna vissza a fővárostól. (Ez mostani árfolyamon összesen 70 plusz 17 milliárd forint.) Nem segít a tisztánlátásban, hogy a magyar hatóságok mindvégig arról beszéltek és beszélnek, hogy a négyes metró építésére 696 millió eurót (181 milliárd forint) adott az EU. Ehhez képest az OLAF-jelentésről először beszámoló és brüsszeli ügyekben általában jól tájékozott Politico azt állítja, a támogatás időközben kevesebb mint a felére, 322 millió euróra csökkent.

Kinek köszönhetjük?

Kinek köszönhetjük?

Fotó: MTI

Az OLAF anyaga egyelőre titkos, ám a Miniszterelnökség szerint az OLAF nemcsak megnevezi a felelősöket, de pontosan le is írja a csalások menetét, és ezek felvetik a hivatali visszaélés, a hűtlen kezelés és vesztegetés gyanúját is. Csepreghy szerint az OLAF „nyomozói” mintegy ötven embert ki is hallgattak, köztük a BKV és a Fővárosi Önkormányzat akkor illetékes vezetőit. A vizsgálat menetéről az OLAF nem ad információt, de a Narancs úgy tudja, hogy a korábbi budapesti vezetőket egyáltalán nem hallgatta meg a hivatal. Megjegyzendő, hogy a Miniszterelnökség rendre „nyomozásról” beszél, ez azonban félrevezető, az OLAF ugyanis nem hatóság. Ahogy a Legfőbb Ügyészség lapunknak fogalmazott: „Az OLAF-nak ugyanakkor nincs büntetőügyekre vonatkozó nyomozati jogköre, illetve nincs hatásköre korrupciós ügyekben vizsgálódni.” További ellentmondás, hogy a kormány szelektív szivárogtatásaival mindvégig arról beszél, hogy a csalások a szocialista-liberális vezetés ideje alatt történtek. Ezzel szemben az OLAF – ahogy azt a magyarnarancs.hu-n már megírtuk – lapunkkal azt közölte: a 2006–2015-ös időszakot felölelő vizsgálat „a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tárt fel”. A hivatal álláspontja tehát cáfolja a kormány azon állítását, hogy a súlyos szabálytalanságok kizárólag a 2010 előtti időszakhoz kötődnének.

Arról, hogy mely ügyek szerepelhetnek a jelentésben, milyen nyomozások zajlottak eddig az ügyben, és hogy mindez mit jelenthet 2018-ra, a holnapi Magyar Narancsban olvashatnak.

Figyelmébe ajánljuk