Az EBESZ választási megfigyelőit idézve az Európai Parlamentben tavaly elfogadott Sargentini-jelentés is hosszasan taglalta a magyar országgyűlési választások körüli problémákat. A közmédia elfogultsága, a kormányzati „tájékoztató kampányok” eluralkodása és úgy általában a torz médiarendszer a május 26-i EP-választáson is nyilvánvalóan a Fidesz-KDNP-nek kedveznek majd.
Magyarország tehát egy olyan választás eredményeképp küldhet 21 képviselőt az Európai Parlamentbe, amely választás demokratikus volta a Sargentini-jelentést megszavazó EP szerint is minimum megkérdőjelezhető. Mit tehet ebben a helyzetben a Parlament?
Mandátumigazolás
Jakab András alkotmányjogász blogposztjában ezt a dilemmát járja körül Magyarország nevének említése nélkül, de egyértelműen a magyar helyzetre utalva. Jakab szerint különösen négy tényező kezdheti ki a 26-i választás legitimitását: a média nagy része a kormány fake news propagandáját harsogja; a kormány közpénzből a kormánypártok mellett kampányol; az ellenzéki pártokat önkényesen bünteti az Állami Számvevőszék; a közigazgatási bíróságok tervezett felállításával pedig a bírói függetlenség is nyomás alá került.
| ||
Az ehhez hasonló jogállami deficitek kezelésének ismert módja az EU-ban az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás. Ezt Magyarországgal szemben az EP tavaly szeptemberben elindította a Sargentini-jelentéssel, de a tagállamokat tömörítő Tanácsban, ahol a szankciókról dönthetnének, eddig még csak nem is tárgyalták érdemben az ügyet. Ráadásul – mint Jakab megjegyzi – a 7-es cikk csak a Tanácsban teszi lehetővé egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését, így az EP-képviselők megkérdőjelezhető demokratikus mandátumára nem jelent megoldást.
Az alkotmányjogász szerint azonban az EP saját mandátumigazolási eljárásában kezelhetné a problémát. A mandátumigazolás során a Parlament lényegében azt igazolja, hogy újonnan megválasztott tagjai szabályos körülmények között jutottak mandátumhoz. Ez többnyire egy formalitásokban kimerülő eljárás, ahol főképp azt vizsgálják, hogy a képviselők nem viselnek-e az EP-mandátummal összeférhetetlen hivatalt.
A mandátumigazolás jó pár hónapot igénybe vehet, a 2014-es választás után az EP jogi bizottsága 2015 januárjában zárta le a vizsgálatot, az EP pedig február 11-én szavazott a kérdésben.
Ismeretlen terep
Jakab András amellett érvel, hogy az EP saját szabályzata szerint és egy 1976-os uniós jogszabály alapján a mandátumigazolás során a formális követelményeken túl azt is vizsgálni kell, hogy adott tagállamban a választás „szabad” volt-e. Ha pedig megállapítják, hogy nem volt szabad, és ez kihatással van a mandátumok eloszlására, az EP maga döntheti el, milyen módon rendezi a helyzetet.
Mandátumigazolási eljárásban szankcióra még nem volt példa, bár a 2015-ös jelentés bírálta néhány tagállam azon gyakorlatát, hogy megvonják a választójogot állampolgáraiktól, ha túl sokáig külföldön élnek. Egy elképzelt magyar esetben nem egyértelmű, hogy az EP milyen megoldás mellett döntene: csak az előnyhöz jutott (fideszes) képviselők egy részétől venné el a mandátumot, vagy az összes magyar képviselőtől. Az sem világos, hogy egy esetleges megismételt választáson hogyan lehetne biztosítani a tisztességes és egyenlő feltételeket.
A Narancs.hu értesülései szerint az EP jogi szolgálatánál és néhány frakciónál tudnak a felvetésről, a magyar kormány pedig egészen biztosan értesült róla, hiszen Orbán Balázs államtitkár gyors válaszcikket is közölt Jakab írására. Ebben jogi nonszensznek nevezi, és az Európai Egyesült Államok híve felől érkező politikai támadásnak állítja be Jakab András érvrendszerét.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője is találkozott az írással, azonban érdemi esélyt nem lát arra, hogy az EP keménykedne a mandátumigazolással. „A formális logika felől nézve Jakab Andrásnak igaza lehet, védhető álláspont, hogy bár a választás többé-kevésbé a törvényesség határain belül marad, maguk a törvények és a választás környezete megkérdőjelezik a képviselői mandátumok legitimitását” – mondja Jávor.
| ||
Hozzáteszi: sokkal szilárdabb jogi alapon állna egy ilyen parlamenti eljárás, ha a Tanács is előrelépne a 7-es cikk ügyében. „A politikai akarat és a konszenzus egyelőre ehhez is hiányzik. A mandátumok érvénytelenítése pedig súlyosabb lenne a nukleáris opciónak nevezett 7-es cikknél is. Azzal lényegében azt nyilvánítaná ki az EU, hogy Magyarország immár nem működő demokrácia.”
