Egy elfeledett szabály, amivel az EU könnyedén lefegyverezhetné Orbánékat

Belpol

Durvább lenne a 7-es cikknél is: egy jogi elemzés szerint az Európai Parlament megtagadhatja a magyar képviselők mandátumának igazolását.

Az EBESZ választási megfigyelőit idézve az Európai Parlamentben tavaly elfogadott Sargentini-jelentés is hosszasan taglalta a magyar országgyűlési választások körüli problémákat. A közmédia elfogultsága, a kormányzati „tájékoztató kampányok” eluralkodása és úgy általában a torz médiarendszer a május 26-i EP-választáson is nyilvánvalóan a Fidesz-KDNP-nek kedveznek majd.

Magyarország tehát egy olyan választás eredményeképp küldhet 21 képviselőt az Európai Parlamentbe, amely választás demokratikus volta a Sargentini-jelentést megszavazó EP szerint is minimum megkérdőjelezhető. Mit tehet ebben a helyzetben a Parlament?

Mandátumigazolás

Jakab András alkotmányjogász blogposztjában ezt a dilemmát járja körül Magyarország nevének említése nélkül, de egyértelműen a magyar helyzetre utalva. Jakab szerint különösen négy tényező kezdheti ki a 26-i választás legitimitását: a média nagy része a kormány fake news propagandáját harsogja; a kormány közpénzből a kormánypártok mellett kampányol; az ellenzéki pártokat önkényesen bünteti az Állami Számvevőszék; a közigazgatási bíróságok tervezett felállításával pedig a bírói függetlenség is nyomás alá került.

Jakab András

Jakab András

Fotó: Földi Imre / MTI

Az ehhez hasonló jogállami deficitek kezelésének ismert módja az EU-ban az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárás. Ezt Magyarországgal szemben az EP tavaly szeptemberben elindította a Sargentini-jelentéssel, de a tagállamokat tömörítő Tanácsban, ahol a szankciókról dönthetnének, eddig még csak nem is tárgyalták érdemben az ügyet. Ráadásul – mint Jakab megjegyzi – a 7-es cikk csak a Tanácsban teszi lehetővé egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését, így az EP-képviselők megkérdőjelezhető demokratikus mandátumára nem jelent megoldást.

Az alkotmányjogász szerint azonban az EP saját mandátumigazolási eljárásában kezelhetné a problémát. A mandátumigazolás során a Parlament lényegében azt igazolja, hogy újonnan megválasztott tagjai szabályos körülmények között jutottak mandátumhoz. Ez többnyire egy formalitásokban kimerülő eljárás, ahol főképp azt vizsgálják, hogy a képviselők nem viselnek-e az EP-mandátummal összeférhetetlen hivatalt.

A mandátumigazolás jó pár hónapot igénybe vehet, a 2014-es választás után az EP jogi bizottsága 2015 januárjában zárta le a vizsgálatot, az EP pedig február 11-én szavazott a kérdésben.

Ismeretlen terep

Jakab András amellett érvel, hogy az EP saját szabályzata szerint és egy 1976-os uniós jogszabály alapján a mandátumigazolás során a formális követelményeken túl azt is vizsgálni kell, hogy adott tagállamban a választás „szabad” volt-e.  Ha pedig megállapítják, hogy nem volt szabad, és ez kihatással van a mandátumok eloszlására, az EP maga döntheti el, milyen módon rendezi a helyzetet.

Mandátumigazolási eljárásban szankcióra még nem volt példa, bár a 2015-ös jelentés bírálta néhány tagállam azon gyakorlatát, hogy megvonják a választójogot állampolgáraiktól, ha túl sokáig külföldön élnek. Egy elképzelt magyar esetben nem egyértelmű, hogy az EP milyen megoldás mellett döntene: csak az előnyhöz jutott (fideszes) képviselők egy részétől venné el a mandátumot, vagy az összes magyar képviselőtől. Az sem világos, hogy egy esetleges megismételt választáson hogyan lehetne biztosítani a tisztességes és egyenlő feltételeket.

A Narancs.hu értesülései szerint az EP jogi szolgálatánál és néhány frakciónál tudnak a felvetésről, a magyar kormány pedig egészen biztosan értesült róla, hiszen Orbán Balázs államtitkár gyors válaszcikket is közölt Jakab írására. Ebben jogi nonszensznek nevezi, és az Európai Egyesült Államok híve felől érkező politikai támadásnak állítja be Jakab András érvrendszerét.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője is találkozott az írással, azonban érdemi esélyt nem lát arra, hogy az EP keménykedne a mandátumigazolással. „A formális logika felől nézve Jakab Andrásnak igaza lehet, védhető álláspont, hogy bár a választás többé-kevésbé a törvényesség határain belül marad, maguk a törvények és a választás környezete megkérdőjelezik a képviselői mandátumok legitimitását” – mondja Jávor.

Jávor Benedek

Jávor Benedek

Fotó: Mónus Márton / MTI

Hozzáteszi: sokkal szilárdabb jogi alapon állna egy ilyen parlamenti eljárás, ha a Tanács is előrelépne a 7-es cikk ügyében. „A politikai akarat és a konszenzus egyelőre ehhez is hiányzik. A mandátumok érvénytelenítése pedig súlyosabb lenne a nukleáris opciónak nevezett 7-es cikknél is. Azzal lényegében azt nyilvánítaná ki az EU, hogy Magyarország immár nem működő demokrácia.”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.