Bajban a Fidesz: népszavazás lehet az olimpiáról és a Városligetről

  • Vég Márton
  • 2015. december 14.

Belpol

Tarlós főpolgármester intő szavai ellenére a választási bizottság zöld jelzést adott: a budapestiek véleményt nyilváníthatnak az olimpiai rendezésről.

A Fővárosi Választási Bizottság jóváhagyta a budapesti olimpia megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést. Erdélyi Katalin Krisztina még december 4-én nyújtotta be a testületnek a következő kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére.” Most 4 hónap alatt 140 ezer budapesti aláírást kell összegyűjteni.

Tarlós már megállapodott a MOB-bal

Pedig Tarlós már megállapodott a MOB-bal

Fotó: MTI

A bizottság jóváhagyta Karácsony Gergely kérdését is, amely a Városliget építési szabályzatát módosítaná úgy, hogy ne lehessen új múzeumokat építeni. A PM társelnöke vasárnap úgy nyilatkozott, hogy akár 2016 elején elindulhat az aláírásgyűjtés. A választási bizottság jóváhagyó döntései kissé váratlanok, mert a tagjait a fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés választotta meg tavaly augusztusban – a közgyűlés pedig egy hete nem támogatta, hogy népszavazás legyen az olimpiáról. Tarlós István főpolgármester ugyan a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja a népszavazás intézményét, de szerinte a tájékozatlan emberek nem tudnának felelős döntést hozni a méregdrága olimpiáról. A kormány és a Magyar Olimpiai Bizottság sem akar népszavazást a kérdésről. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a népszavazás oka nem világos, hiszen a budapesti közgyűlés legitim szervezet, fel van hatalmazva arra, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. Hamburgban november végén volt népszavazás az olimpiáról, és ott a nemek győztek, így a város nem pályázik. (A Narancsblog részletesen írt róla, miért akarnak egyre kevesebben olimpiát rendezni itthon és külföldön, és hogy mit jelentene, ha sikerülne népszavazást tartani a témában.)

Megfojtották

Soha olyan kevés népszavazást nem rendeztek hazánkban, mint idén és tavaly. Országos népszavazás 2008-ban volt utoljára, de még utána is viszonylag gyakran tartottak helyi népszavazást. 2008-ban például 27 helyi referendum volt a Nemzeti Választási Iroda kimutatása szerint, 2010 óta viszont látványos a csökkenés. 2012-ben ugyan még 16 helyi voksolás volt, de ebből 11 Tétényi Éva akkori esztergomi polgármester szabadságharcához köthető, és valamennyi érvénytelen lett. Egyértelműen a demokratikus intézmény háttérbe szorulásának éve volt 2013, amikor csak 11 helyi ügyben dönthetett a nép. Igaz, ezek közül Nagykőrösön például arról kérték ki a lakosság véleményét, hogy a településen legyen-e több új munkahely; a Margitsziget közigazgatási besorolásáról pedig meglehetősen komolytalan népszavazást rendeztek, hiszen mindössze 3 ember voksolhatott. A nagy zuhanás 2014-ben következett be, amikor mindössze kettő helyi népszavazást sikerült kiharcolni.

Orbán a Normafáról népszavazik

Orbán a Normafáról népszavazik

Fotó: MTI

„A helyi népszavazás országos üzenete, hogy semmi sem reménytelen” – mondta Orbán Viktor májusban, miután leadta szavazatát a Normafa területének rendezéséről szóló, amúgy az alacsony részvétel miatt érvénytelen XII. kerületi referendumon. Áder János köztársasági elnök, a demokratikus működés legfőbb őre is támogatta a hegyvidéki építkezést. „A mondat végére a pontot a kerületi népszavazással kell kitenni” – fogalmazott az államfő. Sokáig úgy tűnt, hogy idén csak a normafai milliárdokról szavazhat a nép, más ügybe nincs beleszólás, de végül most vasárnap a Békés megyei Méhkeréken is felállították a szavazófülkéket, és a községben sikerült is megugrani az 50 százalékos részvételi küszöböt. Magyarország legnagyobb román többségű településén az 1824 választásra jogosult állampolgár közül 1014-en jelentek meg, és 948-an arra szavaztak, hogy a román nemzetiségi települési önkormányzat vegye át a helyi kétnyelvű általános iskola fenntartói jogát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól.

Szerették

Az ellenzéki évei alatt is nagyon erős Fidesz 2010 előtt természetesen még nagyon szerette a népszavazás intézményét. A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló 2008-as népszavazással gyakorlatilag megbuktatta a Gyurcsány-kormányt. „A népszavazás történelmi lehetőség. Ez a siker nem a Fidesz sikere, hanem az új többség sikere” – magyarázta még a népszavazás előtt a Fidesz elnöke. Akkoriban ő vádolta azzal a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel gátolták a kezdeményezésüket. Végül az Alkotmánybíróság döntött úgy, hogy ezek a témák nem érintik a költségvetést, ezért lehet róluk népszavazást tartani. Akkoriban még Semjén Zsolt is a demokráciát akarta helyreállítani a szociális népszavazással. „A népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legmagasabb rendű formája. A népszavazás visszaadta a magyarok önbecsülését” – ezt pedig már a 2008. március 9-i népszavazási sikerük után mondta Orbán Viktor a parlamentben.

false

Kormányra kerülve azonban az egyik első dolguk volt, hogy az eredményességi küszöböt a szavazásra jogosult választópolgárok 25 százalékáról 50 százalékra emeljék; vagyis egy országos népszavazáson mintegy 4 millió ember részvétele kellene az eredményességhez. Az ellenzéki pártok vagy civilek erejét eddig meghaladta, hogy a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírást összegyűjtsék. Az LMP-nek is csak 160 ezer jött össze a 18 éves tankötelezettségi korhatár megtartásához. A népszavazást mára felváltotta a nemzeti konzultáció, amely átláthatatlan és semmilyen jogi ereje nincs, továbbá a kérdéseket sem a nép, hanem a kormány választja.

A demokrácia látszata azonban megvan, hiszen a Nemzeti Választási Bizottság november 13-i ülésén hitelesítette az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?” kérdést, melyet az MSZP-t beelőzve bizonyos Simonné Gercsényi Gabriella magánszemély nyújtott be. Aligha véletlen, hogy direkt rossz a kérdés, hiszen soha nem volt kötelező kinyitni vasárnap. Orbán szavaival élve „a paragrafus-párbaj” persze folytatódik, hiszen egyelőre nem indulhatott el az aláírásgyűjtés, mert a Kúrián valaki megtámadta az NVB határozatát. A bíróságnak 90 napja van dönteni, utána pedig 4 hónap alatt kellene Simonné Gercsényi Gabriellának összegyűjteni a 200 ezer aláírást. Kérdés persze, hogy a magánszemély törekszik-e erre egyáltalán, vagy csak az időt húzza.

Figyelmébe ajánljuk

Ellopták a hőgyészi kastély fölül a tetőt

Az egykor Ghaith Pharaonhoz tartozó kastély tetején jelenleg befolyik a víz, miután valakik lelopták a tetőről a rézborításokat. A kastély céges tulajdon, a kézbesítési megbízott elérhetetlen, az önkormányzat csak annyit tehet, hogy közpénzen fóliát tetet fel a további állagromlás megelőzésére, de ez nem feladatuk.