Bajban a Fidesz: népszavazás lehet az olimpiáról és a Városligetről

  • Vég Márton
  • 2015. december 14.

Belpol

Tarlós főpolgármester intő szavai ellenére a választási bizottság zöld jelzést adott: a budapestiek véleményt nyilváníthatnak az olimpiai rendezésről.

A Fővárosi Választási Bizottság jóváhagyta a budapesti olimpia megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést. Erdélyi Katalin Krisztina még december 4-én nyújtotta be a testületnek a következő kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére.” Most 4 hónap alatt 140 ezer budapesti aláírást kell összegyűjteni.

Tarlós már megállapodott a MOB-bal

Pedig Tarlós már megállapodott a MOB-bal

Fotó: MTI

A bizottság jóváhagyta Karácsony Gergely kérdését is, amely a Városliget építési szabályzatát módosítaná úgy, hogy ne lehessen új múzeumokat építeni. A PM társelnöke vasárnap úgy nyilatkozott, hogy akár 2016 elején elindulhat az aláírásgyűjtés. A választási bizottság jóváhagyó döntései kissé váratlanok, mert a tagjait a fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés választotta meg tavaly augusztusban – a közgyűlés pedig egy hete nem támogatta, hogy népszavazás legyen az olimpiáról. Tarlós István főpolgármester ugyan a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja a népszavazás intézményét, de szerinte a tájékozatlan emberek nem tudnának felelős döntést hozni a méregdrága olimpiáról. A kormány és a Magyar Olimpiai Bizottság sem akar népszavazást a kérdésről. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a népszavazás oka nem világos, hiszen a budapesti közgyűlés legitim szervezet, fel van hatalmazva arra, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon. Hamburgban november végén volt népszavazás az olimpiáról, és ott a nemek győztek, így a város nem pályázik. (A Narancsblog részletesen írt róla, miért akarnak egyre kevesebben olimpiát rendezni itthon és külföldön, és hogy mit jelentene, ha sikerülne népszavazást tartani a témában.)

Megfojtották

Soha olyan kevés népszavazást nem rendeztek hazánkban, mint idén és tavaly. Országos népszavazás 2008-ban volt utoljára, de még utána is viszonylag gyakran tartottak helyi népszavazást. 2008-ban például 27 helyi referendum volt a Nemzeti Választási Iroda kimutatása szerint, 2010 óta viszont látványos a csökkenés. 2012-ben ugyan még 16 helyi voksolás volt, de ebből 11 Tétényi Éva akkori esztergomi polgármester szabadságharcához köthető, és valamennyi érvénytelen lett. Egyértelműen a demokratikus intézmény háttérbe szorulásának éve volt 2013, amikor csak 11 helyi ügyben dönthetett a nép. Igaz, ezek közül Nagykőrösön például arról kérték ki a lakosság véleményét, hogy a településen legyen-e több új munkahely; a Margitsziget közigazgatási besorolásáról pedig meglehetősen komolytalan népszavazást rendeztek, hiszen mindössze 3 ember voksolhatott. A nagy zuhanás 2014-ben következett be, amikor mindössze kettő helyi népszavazást sikerült kiharcolni.

Orbán a Normafáról népszavazik

Orbán a Normafáról népszavazik

Fotó: MTI

„A helyi népszavazás országos üzenete, hogy semmi sem reménytelen” – mondta Orbán Viktor májusban, miután leadta szavazatát a Normafa területének rendezéséről szóló, amúgy az alacsony részvétel miatt érvénytelen XII. kerületi referendumon. Áder János köztársasági elnök, a demokratikus működés legfőbb őre is támogatta a hegyvidéki építkezést. „A mondat végére a pontot a kerületi népszavazással kell kitenni” – fogalmazott az államfő. Sokáig úgy tűnt, hogy idén csak a normafai milliárdokról szavazhat a nép, más ügybe nincs beleszólás, de végül most vasárnap a Békés megyei Méhkeréken is felállították a szavazófülkéket, és a községben sikerült is megugrani az 50 százalékos részvételi küszöböt. Magyarország legnagyobb román többségű településén az 1824 választásra jogosult állampolgár közül 1014-en jelentek meg, és 948-an arra szavaztak, hogy a román nemzetiségi települési önkormányzat vegye át a helyi kétnyelvű általános iskola fenntartói jogát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól.

Szerették

Az ellenzéki évei alatt is nagyon erős Fidesz 2010 előtt természetesen még nagyon szerette a népszavazás intézményét. A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló 2008-as népszavazással gyakorlatilag megbuktatta a Gyurcsány-kormányt. „A népszavazás történelmi lehetőség. Ez a siker nem a Fidesz sikere, hanem az új többség sikere” – magyarázta még a népszavazás előtt a Fidesz elnöke. Akkoriban ő vádolta azzal a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel gátolták a kezdeményezésüket. Végül az Alkotmánybíróság döntött úgy, hogy ezek a témák nem érintik a költségvetést, ezért lehet róluk népszavazást tartani. Akkoriban még Semjén Zsolt is a demokráciát akarta helyreállítani a szociális népszavazással. „A népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legmagasabb rendű formája. A népszavazás visszaadta a magyarok önbecsülését” – ezt pedig már a 2008. március 9-i népszavazási sikerük után mondta Orbán Viktor a parlamentben.

false

Kormányra kerülve azonban az egyik első dolguk volt, hogy az eredményességi küszöböt a szavazásra jogosult választópolgárok 25 százalékáról 50 százalékra emeljék; vagyis egy országos népszavazáson mintegy 4 millió ember részvétele kellene az eredményességhez. Az ellenzéki pártok vagy civilek erejét eddig meghaladta, hogy a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírást összegyűjtsék. Az LMP-nek is csak 160 ezer jött össze a 18 éves tankötelezettségi korhatár megtartásához. A népszavazást mára felváltotta a nemzeti konzultáció, amely átláthatatlan és semmilyen jogi ereje nincs, továbbá a kérdéseket sem a nép, hanem a kormány választja.

A demokrácia látszata azonban megvan, hiszen a Nemzeti Választási Bizottság november 13-i ülésén hitelesítette az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?” kérdést, melyet az MSZP-t beelőzve bizonyos Simonné Gercsényi Gabriella magánszemély nyújtott be. Aligha véletlen, hogy direkt rossz a kérdés, hiszen soha nem volt kötelező kinyitni vasárnap. Orbán szavaival élve „a paragrafus-párbaj” persze folytatódik, hiszen egyelőre nem indulhatott el az aláírásgyűjtés, mert a Kúrián valaki megtámadta az NVB határozatát. A bíróságnak 90 napja van dönteni, utána pedig 4 hónap alatt kellene Simonné Gercsényi Gabriellának összegyűjteni a 200 ezer aláírást. Kérdés persze, hogy a magánszemély törekszik-e erre egyáltalán, vagy csak az időt húzza.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.