Leírták, miért kell igazából a Karmelita-kordon

  • narancs.hu
  • 2023. május 10.

Belpol

Hadházy választ kapott a kérdésére: „védett személyek biztonsága érdekében” állították fel a kerítést, nem az építkezés miatt.

„A Színház utcában a forgalomtechnikai lezárás biztonsági okokból történt, védett személyek biztonsága érdekében, ezt a Készenléti Rendőrség jogszabályi felhatalmazás alapján megteheti, ehhez a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzatnak nem kell a hozzájárulása” – írta Váradiné Naszályi Márta polgármester Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek. 

Az ellenzéki politikus azzal a megjegyzéssel tette közzé a levélnek ezt a részét, hogy ezt eddig is lehetett tudni, ezért cinikus hazugság azt állítani, a kordon egy építkezést zár le. 

„Ezt persze már korábban, az építkezéseket szabályozó rendelet alapján is bizonyítottuk, de ez a válasz egyértelművé teszi: a ketrec a hazugság és a cinizmus szimbóluma. Így végleg lebukott a gyáva, hazudozó kormány. Persze, ez nem érdekli őket különösebben, hiszen amíg a propagandagépezet a kezükben van, sokmillió magyar erről sem fog hallani” – írta a képviselő.

Hadházynak meggyőződése, nem az számít, hogy a kordon áll-e, hanem hogy hányan fogják követelni mellette vagy a helyén a jogállam helyreállítását.

A Színház utcát, ahol a miniszterelnök hivatalának is otthont adó Karmelita kolostor is áll, 2022-ben zárták le. Ezt az intézkedést Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta, hogy az utcán építőanyagok lesznek, építési munkálatok zajlanak, és a bejutást máshogyan nehéz biztosítani. 

Az építkezés azonban jó ideig nem kezdődött el, a kordonok viszont maradtak. Az Orbán Viktor hivatalához érkező autók behajthatnak az utcába, és akik bemennek, nem viselnek munkavédelmi felszerelést, pedig ez egy építési területen kötelező lenne. Az újságírók viszont azóta nem mehetnek be arra a területre, ahol korábban még meg lehetett szólítani a kormány tagjait. 

A kordon szétszedéséhez a Momentum és Hadházy Ákos többször is hozzáfogott, május 9-én, kedden pedig le is bontotta:

A múlt héten a státusztörvény ellen tiltakozó diákok is oda vonultak

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.