Leírták, miért kell igazából a Karmelita-kordon

  • narancs.hu
  • 2023. május 10.

Belpol

Hadházy választ kapott a kérdésére: „védett személyek biztonsága érdekében” állították fel a kerítést, nem az építkezés miatt.

„A Színház utcában a forgalomtechnikai lezárás biztonsági okokból történt, védett személyek biztonsága érdekében, ezt a Készenléti Rendőrség jogszabályi felhatalmazás alapján megteheti, ehhez a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzatnak nem kell a hozzájárulása” – írta Váradiné Naszályi Márta polgármester Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek. 

Az ellenzéki politikus azzal a megjegyzéssel tette közzé a levélnek ezt a részét, hogy ezt eddig is lehetett tudni, ezért cinikus hazugság azt állítani, a kordon egy építkezést zár le. 

„Ezt persze már korábban, az építkezéseket szabályozó rendelet alapján is bizonyítottuk, de ez a válasz egyértelművé teszi: a ketrec a hazugság és a cinizmus szimbóluma. Így végleg lebukott a gyáva, hazudozó kormány. Persze, ez nem érdekli őket különösebben, hiszen amíg a propagandagépezet a kezükben van, sokmillió magyar erről sem fog hallani” – írta a képviselő.

Hadházynak meggyőződése, nem az számít, hogy a kordon áll-e, hanem hogy hányan fogják követelni mellette vagy a helyén a jogállam helyreállítását.

A Színház utcát, ahol a miniszterelnök hivatalának is otthont adó Karmelita kolostor is áll, 2022-ben zárták le. Ezt az intézkedést Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta, hogy az utcán építőanyagok lesznek, építési munkálatok zajlanak, és a bejutást máshogyan nehéz biztosítani. 

Az építkezés azonban jó ideig nem kezdődött el, a kordonok viszont maradtak. Az Orbán Viktor hivatalához érkező autók behajthatnak az utcába, és akik bemennek, nem viselnek munkavédelmi felszerelést, pedig ez egy építési területen kötelező lenne. Az újságírók viszont azóta nem mehetnek be arra a területre, ahol korábban még meg lehetett szólítani a kormány tagjait. 

A kordon szétszedéséhez a Momentum és Hadházy Ákos többször is hozzáfogott, május 9-én, kedden pedig le is bontotta:

A múlt héten a státusztörvény ellen tiltakozó diákok is oda vonultak

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.