Leírták, miért kell igazából a Karmelita-kordon

  • narancs.hu
  • 2023. május 10.

Belpol

Hadházy választ kapott a kérdésére: „védett személyek biztonsága érdekében” állították fel a kerítést, nem az építkezés miatt.

„A Színház utcában a forgalomtechnikai lezárás biztonsági okokból történt, védett személyek biztonsága érdekében, ezt a Készenléti Rendőrség jogszabályi felhatalmazás alapján megteheti, ehhez a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzatnak nem kell a hozzájárulása” – írta Váradiné Naszályi Márta polgármester Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek. 

Az ellenzéki politikus azzal a megjegyzéssel tette közzé a levélnek ezt a részét, hogy ezt eddig is lehetett tudni, ezért cinikus hazugság azt állítani, a kordon egy építkezést zár le. 

„Ezt persze már korábban, az építkezéseket szabályozó rendelet alapján is bizonyítottuk, de ez a válasz egyértelművé teszi: a ketrec a hazugság és a cinizmus szimbóluma. Így végleg lebukott a gyáva, hazudozó kormány. Persze, ez nem érdekli őket különösebben, hiszen amíg a propagandagépezet a kezükben van, sokmillió magyar erről sem fog hallani” – írta a képviselő.

Hadházynak meggyőződése, nem az számít, hogy a kordon áll-e, hanem hogy hányan fogják követelni mellette vagy a helyén a jogállam helyreállítását.

A Színház utcát, ahol a miniszterelnök hivatalának is otthont adó Karmelita kolostor is áll, 2022-ben zárták le. Ezt az intézkedést Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta, hogy az utcán építőanyagok lesznek, építési munkálatok zajlanak, és a bejutást máshogyan nehéz biztosítani. 

Az építkezés azonban jó ideig nem kezdődött el, a kordonok viszont maradtak. Az Orbán Viktor hivatalához érkező autók behajthatnak az utcába, és akik bemennek, nem viselnek munkavédelmi felszerelést, pedig ez egy építési területen kötelező lenne. Az újságírók viszont azóta nem mehetnek be arra a területre, ahol korábban még meg lehetett szólítani a kormány tagjait. 

A kordon szétszedéséhez a Momentum és Hadházy Ákos többször is hozzáfogott, május 9-én, kedden pedig le is bontotta:

A múlt héten a státusztörvény ellen tiltakozó diákok is oda vonultak

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.