Budapest legnagyobb közlekedési csomópontjaiban éjszakára fizikailag is lezárnák az aluljárókat az utolsó metró után – derül ki a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztésből. A javaslat jelentősen átalakítaná a fővárosiak életét, hiszen a gyalogosok csak a felszínen kelhetnének át, az autósoknak új zebrákat, lámpákat kell megszokniuk. Emellett egy új, nagy otthont alaktanának ki Újpesten a beteg, idős, önellátásra már képtelen hajléktalanoknak.
| ||
Bő egy hónapja, október 15-én lépett életbe az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalma, de az Orbán-kormány nem áll meg ennél. A kabinet több minisztériuma és a főváros szakmai szervezetei gőzerővel dolgoztak a következő lépéseken, és mára kidolgozott tervekkel rendelkeznek. A novemberrel elkészült költségkalkulációkat is tartalmazó előterjesztést még nem tárgyalta a kormány, de több körben egyeztették.
Az előterjesztéseket a területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) készítette, a belügyminiszter és egy sor más szervezet bevonásával. A Kásler Miklós tárcája által kidolgozott, nem nyilvános előterjesztés három nagy tervet visz a kormány elé. Az első szerint lezárnák éjszakára a nagy aluljárókat - az eredmények „fenntartása” érdekében.
A kiemelt helyen lévő aluljárókat a metró üzemzárása után a reggeli első járat érkezéséig fizikailag lezárnák. Így azok, akik ebben az időszakban gyalogosan akarnak átkelni ezeken a nagy csomópontokon, csak a felszínen közlekedhetnek majd. Mindezt azzal indokolják, hogy így egyaránt biztosítható „a közbiztonság, a köztisztaság, az állagmegóvás”, illetve a „jogellenes életvitelszerű közterületen tartózkodás megszüntetése”.
Indoklásként hivatkoznak egyrészt az új szabályozás bevezetése óta eltelt első hónap tapasztalataira, másrészt a Ferenciek terén lévő aluljáró 2016-os lezárására. Mint írják, utóbbi az aluljáró felújítása után „pilot projekt”-ként történt, de „évtizedes probléma” oldódott meg így. Pozitív irányba mozdult el mind az aluljáró, mind a közelében lévő felszíni területek rendezettsége, megszűnt az aluljáróban alvás, csökkent a jogsértő cselekmények száma, nappal is rendezettebb állapotot mutat az aluljáró, sőt, a tiltott dohányzás, a szeszesital fogyasztás, jogosulatlan kereskedés és rongálások száma is csökkent” – sorolják a Ferenciek terén már megvalósult lezárás előnyeit.
A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósága, a BKK és a Budapesti Közút Zrt. szakmai szervezetei már ki is dolgozták, hogyan zárnák le a kiemelt gyalogos aluljárókat éjszakára. A javaslat szerint ez két ütemben történne, mivel jelenleg nem mindenhol oldható meg azonnal a gyalogosok biztonságos, felszíni átkelése, hiszen nincsenek mindenhol kiépítve az ehhez szükséges átkelők, lámpák. Az első ütemben azt a 9 kiemelt aluljárót zárnák le még az idén, ahol a felszínen "forgalomtechnikai módosítás nélkül megoldható a gyalogos közlekedés.
- Deák tér aluljáró - 5 kijárat
- Corvin negyed aluljáró - 10 kijárat
- Kálvin téri aluljáró - 7 kijárat
- Új-Buda központ aluljáró - 4 kijárat
- Móricz Zsigmond téri aluljáró - 11 kijárat
- Ecseri úti aluljáró - 3 kijárat
- Váci út – Csanády u. aluljáró - 4 kijárat
- Boráros tér 1. - 3 kijárat
- Lehel tér déli aluljáró - 4 kijárat
A BKK becslése alapján az első ütem költsége mintegy 96 millió forint, amit a Fővárosi Önkormányzat fizetne.
A második ütemben azok a nagy aluljárók következnének, ahol jelenleg nem lehet a felszínen biztonságosan átkelni, de ez kiépíthető. Így ezeket a felszíni közlekedés átvariálása után zárnák le, hogy ez mennyibe kerülne összesen, arra nézve még nem készültek el a becslések.
Az előterjesztés szerint a gyakorlatban a lejáratok (lépcsők, rámpák) aljára felszerelt, elektromosan működő rácsokkal zárnák le az aluljárókat. Biztonsági okból ez az utolsó metró után a közterület-felügyelők jelenlétében történne, valószínűleg azért, hogy személyesen meggyőződjenek arról, senki nem ragadt lenn. A rácsok nyitása viszont hajnalban „távvezérléssel is történhet”.
| ||
Ezzel párhuzamosan új 150 fő ellátására alkalmas hajléktalanotthont alakítanának ki Újpesten, a korábbi Árpád úti Kórház területén. Azok kerülnének ide, akik koruk, egészségi vagy mentális állapotuk miatt nem képesek az önellátásra, illetve tartós ápolásra szorulnak.
Az új otthont a főváros hajléktalanellátó szervezetének, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) javaslata alapján hoznák létre, pontos adataik vannak arról, hogy az utcán élő emberek egyre nagyobb része tartós gondozásra szorul. Az adatok alapján a fedél nélkül élők átlagos életkora folyamatos emelkedést mutat, jelenleg az átlagos életkoruk már eléri az 52,5 évet, márpedig minél több évet töltöttek az utcán, annál reménytelenebb visszailleszkedésük a társadalomba.
A korábbi Árpád úti Kórház területén lévő ingatlan az előterjesztés szerint megfelelő, így „minimális forrásigény bevonásával, rövid határidőn belül” alkalmassá tehető, hogy hajléktalanotthonként megnyissák. A teljes felújítás a BMSZKI számításai szerint kis
összesen 270,9 millió forintba kerülne, az otthon fenntartása pedig évente 97,7 millió forintba. Már egyeztettek a kétemeletes épületet jelenleg kezelő Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) is, amely egy héten belül kész átadni az épületet a Fővárosi Vagyonkezelőnek.
Az előterjesztés harmadik javaslataként hat szervezetnek – köztük a Vöröskereszt fővárosi és somogyi szervezetének, az evangélikus egyháznak, a Baptista Integrációs Központnak vagy a pécsi Támasz Alapítványnak – biztosítanak támogatást a hajléktalanellátásra.
Ha erre a kormány rábólint, akkor 346 további hely jön létre az ország több pontján a hajléktalanoknak, ami az állami büdzséből további 116 millió forintba kerülne. Fenntartásukat később az EMMI támogatná.
