A tavaly februárban elfogadott törvény (2006. évi XLIX.) értelmében szeptember 1-jétől csak azok a lobbisták űzhetik a szakmát, akik regisztráltatják magukat a Központi Igazságügyi Hivatalnál (KIH), illetve kiváltják a különféle hivatalokban, a parlamentben, az önkormányzatoknál felmutatandó fényképes igazolványt (részletesen lásd: Akadálymentesítés, Magyar Narancs, 2006. augusztus 31.). Ha az érdekérvényesítő figyelmen kívül hagyja az előírásokat, attól függően, hogy éppen hol lobbizik, húsztól ötvenmillió forintig terjedő bírságra számíthat, a KIH pedig egy évig nem veheti nyilvántartásba a renitens lobbistát.
A törvény előkészítése öt évig tartott, közben a szakma nagyágyúi jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy az érdekeiket figyelembe vevő jogszabály szülessen. Az Országgyűlés Civil Irodája 2005-ben két ízben is konferenciára invitálta a képviselőket és a lobbistákat, ahol a professzió főiskolai, egyetemi oktatói értékelték a készülő tervezetet. A parlamenti vita során 49 módosító csiszolta a szöveget, több képviselő indítványából pedig kiviláglik, hogy a beadott javaslatot valamely lobbicég szakértője tollba mondta neki.
Ezek alapján arra lehetett számítani, hogy szeptemberben a szervezetek és a lobbisták sorban állnak majd a KIH előtt, hogy minél hamarabb nyilvántartásba vegyék őket, és végre törvényes keretek között fejthessék ki tevékenységüket.
Úgy tűnik, a kilátásba helyezett súlyos szankciók ellenére a magyar lobbiszakma java inkább az illegális utat választotta: január közepén az igazságügyi hivatal honlapján mindössze tizenöt nyilvántartásba vett szervezetet és nyolcvanhat lobbistát találtunk. Ennél lesújtóbb a tavalyi harmadik negyedéves beszámolók listája, amiből kiderül, hogy a szeptemberben regisztráltak közül senki nem végzett érdemi munkát, tehát az első hónapban elvileg semmiféle lobbizás nem zajlott Magyarországon. Bár január 31. a leadási határidő, már most látható, hogy az utolsó negyedév is kiábrándító lesz: a beérkezett 15 jelentésből eddig mindössze kettőben utalnak arra, hogy az adott lobbista eljárt valamelyik hivatalos szervnél - tudtuk meg Szabó Lajostól, a KIH főigazgató-helyettesétől.
De nemcsak a szakmabelieknek kell jelenteniük, hanem a megkeresett hivataloknak, közhatalmi szerveknek is. Ugyanis a lobbista meghallgatásáról emlékeztető készül, amelyet az igazságügyi hivatal összevet az érdekérvényesítők beszámolóival, és ha komoly eltérést tapasztal, akkor büntet. A közhatalmi szerveknek azt is jelenteniük kell, ha az őket megkereső lobbista nem rendelkezik igazolvánnyal. Mostanáig mindössze a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy munkatársa jelezte, hogy érdekérvényesítő járt az irodájában, de az igazolványokkal egyik esetben sem volt gond. A Narancs által megkeresett országgyűlési frakcióvezetők azt mondták: őket vagy pártjuk képviselőit eddig nem környékezték meg az érdekérvényesítők, mint ahogy arról sem tudnak, hogy valaki illegális úton szeretett volna kedvezményeket kiharcolni. Furcsa ez annak fényében, hogy néhány hete fogadta el az Országgyűlés a megszorító költségvetési törvényt, illetve folyik a korházak sorsát meghatározó egészségügyi reform, a patikaliberalizáció vagy a vasúti közlekedés átalakítása. Olyan intézkedések, ahol jelentős politikai és gazdasági érdekek sérülnek - márpedig ilyenkor hemzsegnek a lobbisták a parlament folyosóin.
Egyébként a regisztrált szervezetek harmada ügyvédi iroda, amelyek azért szereztek igazolványt munkatársaik számára, hogy adott esetben - amolyan kiegészítő tevékenységként - akár ilyen megbízást is vállalhassanak. A listán több olyan céget is találtunk, melyeknek semmiféle elérhetőségük, honlapjuk sincs, vagy ha van is, hónapok óta nem frissült. Ez arra utal, hogy a krém - egy-két kivételtől eltekintve - eddig nem regisztrált. Pedig közismert, hogy a nagy multinacionális cégek szinte kivétel nélkül működtetnek házon belül egy-egy kifejezetten lobbizással foglalkozó irodát. A cégtárban hét olyan üzleti tanácsadással foglalkozó társaságot találtunk, amelyek nevében ott van a lobbi (vagy a lobby) szó, de egyikük sem szerepel a KIH-listán. Pedig az ide vágó jogszabály kimondja, hogy a cég nevének lehetőleg tükröznie kell azt a feladatkört, amit a vállalkozás a legfőbb tevékenységének tekint. Igaz, mivel a lobbitevékenység nem kapott külön TEÁOR-besorolást, nehéz kideríteni, kik végeznek ma üzletszerűen érdekérvényesítést Magyarországon.
A lapunk által megkeresett szakemberek állítják: a tavaly elfogadott törvénnyel komoly problémák vannak,
nem ösztönzi a lobbistákat
a nyilvánosság vállalására. Miközben az érdekérvényesítők kötelesek felfedni a megbízójuk nevét - ami rendszerint elriasztja az ügyfeleket -, az emlékeztetőn kívül az országgyűlési, önkormányzati képviselők nem kötelesek a vagyonnyilatkozat mintájára lobbinyilatkozatot kitölteni. "Most derült ki, hogy mennyire elhibázott döntés volt a szakmai érdekvédelmi szervezeteket és a civileket kihagyni a törvény hatálya alól - mondta lapunknak Vass László, az Első Magyar Lobbi Szövetség elnöke -, ugyanis több hivatásos érdekérvényesítő ezen szervezetek mögé húzódik, esetenként a kamarákon, szakszervezeteken keresztül fejti ki a tevékenységét." Ráadásul a jogszabály csakis a megbízás alapján, üzletszerűen végzett lobbizásra vonatkozik, márpedig a cégek vezetői, tulajdonosai rendszerint maguk járnak el vállalkozásuk érdekében - ezt a társasági törvény lehetővé is teszi. Vass szerint külön probléma, hogy a jogszabály nem tette kötelezővé a szakirányú képesítés megszerzését. Így amatőrök is megjelentek a piacon, regisztráltak, ami taszítja a profikat, nem szívesen mutatkoznak velük egy listán.
Az igazságügyi hivatalnak nincs nyomozati jogköre, nem sok lehetősége van utánajárni, hogy kik azok, akik illegálisan ténykednek. A kedvezőtlen tapasztalatok ellenére a KIH vezetői abban reménykednek, hogy a következő hónapokban a nagyok is kérik majd a nyilvántartásba vételüket. "Várjuk ki az egy évet, amíg a szabályozás kínálta új lehetőségek átmennek a köztudatba!" - javasolta Szabó Lajos. Mindenesetre a lobbiszövetség májusban újabb konferenciát szervez, ahol javasolni fogják a törvény módosítását.
