Megfejtettünk egy rejtélyt: ma sorsdöntő kétharmados szavazások lesznek. És ki lesz a kulcsfigura a Fideszben?

Belpol

Sok múlik a mentelmi jogától megfosztott, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított fideszes képviselőn.

Hirt Ferenc fideszes országgyűlési képviselő napokban bekövetkezett tragikus halálával a lehető legminimálisabbra csökkent a Fidesz kétharmada a parlamentben. Ez a szerdai napon éles kérdések sorát veti fel.

Ugyanis az Országgyűlés ma tucatnyi kétharmados törvényről szavaz. Így, egyebek között a közigazgatási bíróságokról, valamint az agrárszabályozásról, a migrációról, az egészségügyről, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak jogállásáról és az Állami Számvevőszékről a szóló törvények módosításáról.

Rafkós meggyanúsítás

Most nyer értelmet az ügyészség és a fideszes parlamenti frakció eddigi furcsa viselkedése Simonka-ügyben.

Bár október végén a legfőbb ügyész indítványára az országgyűlés egyhangú döntéssel megvonta Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Ám mandátuma visszavonására nem szólította fel őt a kormánypárt, és ez magától sem jutott eszébe a kormánypárti képviselőnek. A kétharmados többség garantálásához Simonka most úgy kell a Fidesznek, mint egy falat kenyér.

Egy hete még azt írtuk, érthetetlen, hogy az ilyen súlyos bűncselekményekkel meggyanúsított politikust miért nem vették őrizetbe. Azt írtuk, mindez rejtély is marad, hiszen az ügyészség rendkívül szűkszavúan reagált a neki elküldött kérdéseinkre. Pedig a 72 órás őrizetbe vételt, majd az előzetes letartóztatás kezdeményezését – mint két kényszerintézkedést – a nyomozóhatóság és a bíróság a büntetőeljárás sikere érdekében akkor rendelheti el, ha fennáll a szökésének és az elrejtőzésének veszélye. Vagy megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.

Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka

Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte. Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt - ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság.

Tudva, hogy a Simonka-ügyben 34 ember gyanúsítotti meghallgatása történt meg eddig, az utóbbi egyáltalán nem életszerűtlen opció tehát a képviselő esetében. Ennek ellenére mégsem rendelték el az őrizetbe vételét.

A tutira mennek

Persze a jogerős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Mégis felvetődik a kérdés, meddig tartható a gyakorlatban az az ellentmondásos helyzet, hogy egy parlamenti képviselőnek felfüggesztették a mentelmi jogát, a gyanú árnyéka vetül rá, de mandátuma megmarad?

A mai napi kétharmadot igénylő voksolások jelzik, hogy a Fidesz semmit nem bíz a véletlenre, Simonka, amíg lehet, marad képviselő.

Igaz, a kormánypárt vezetősége nemcsak Simonkára alapozta a kétharmadát, vannak még aduászai a parlamentbe, ha a helyzet úgy hozza, ki is játszhatják őket. Ott ül például az országosan kevéssé ismert Ritter Imre. Ő német nemzetiségi képviselőként úgy került be a parlamentbe, hogy a megszerezte a kellő számú voksot, így – ellentétben nemzetiségi szószolókkal – szavazati joggal lett a törvényhozás tagja. Ritter korábban a Fidesz-KDNP színekben Budaörsön volt önkormányzati képviselő, később ugyanitt sikertelenül próbálta Wittinghoff Tamás kihívójaként elnyerni a polgármesteri posztot.

Ő viszont többször visszautasította, hogy a Fidesz kétharmadának biztosítása miatt került be a parlamentbe. Ráadásul nemzetiségi képviselőként nem arra kapott az általa képviselt közösségtől mandátumot, hogy pártpolitikai ügyekbe avatkozzék – igaz, ez csak elvi kérdés, ami nem köti a kezét.

Szóba jöhetnek még olyan ellenzéki politikusok, független képviselők, akik éppen a Fidesz-média támogatását élvezik a pártjuk vezetői, illetve a volt pártjuk ellen folyó harcukban. Ilyen például a Mi Hazánk Mozgalom. Esetleg olyan ellenzéki pártok, amelyek az utóbbi időben látványosan közeledtek a Fideszhez. Ám ha ezekben a kiélezett helyzetben pont ezek a politikusok biztosítanák a Fidesznek a kétharmadot, azzal lelepleződnének, amivel egyrészt végleg eljátszanák, hogy ők ellenzékiek lennének, másrészt a kormánypártnak sem lennének többé hasznosak a piszkos hatalmi játszmákban.

Tehát szerdán tucatnyi kétharmados törvény és törvénymódosítás megszavazásánál egy bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, vesztegetés és más bűncselekményekkel meggyanúsított parlamenti képviselő, Simonka György lesz a kulcsfigura.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.