Megfejtettünk egy rejtélyt: ma sorsdöntő kétharmados szavazások lesznek. És ki lesz a kulcsfigura a Fideszben?

Belpol

Sok múlik a mentelmi jogától megfosztott, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított fideszes képviselőn.

Hirt Ferenc fideszes országgyűlési képviselő napokban bekövetkezett tragikus halálával a lehető legminimálisabbra csökkent a Fidesz kétharmada a parlamentben. Ez a szerdai napon éles kérdések sorát veti fel.

Ugyanis az Országgyűlés ma tucatnyi kétharmados törvényről szavaz. Így, egyebek között a közigazgatási bíróságokról, valamint az agrárszabályozásról, a migrációról, az egészségügyről, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak jogállásáról és az Állami Számvevőszékről a szóló törvények módosításáról.

Rafkós meggyanúsítás

Most nyer értelmet az ügyészség és a fideszes parlamenti frakció eddigi furcsa viselkedése Simonka-ügyben.

Bár október végén a legfőbb ügyész indítványára az országgyűlés egyhangú döntéssel megvonta Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Ám mandátuma visszavonására nem szólította fel őt a kormánypárt, és ez magától sem jutott eszébe a kormánypárti képviselőnek. A kétharmados többség garantálásához Simonka most úgy kell a Fidesznek, mint egy falat kenyér.

Egy hete még azt írtuk, érthetetlen, hogy az ilyen súlyos bűncselekményekkel meggyanúsított politikust miért nem vették őrizetbe. Azt írtuk, mindez rejtély is marad, hiszen az ügyészség rendkívül szűkszavúan reagált a neki elküldött kérdéseinkre. Pedig a 72 órás őrizetbe vételt, majd az előzetes letartóztatás kezdeményezését – mint két kényszerintézkedést – a nyomozóhatóság és a bíróság a büntetőeljárás sikere érdekében akkor rendelheti el, ha fennáll a szökésének és az elrejtőzésének veszélye. Vagy megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.

Szűkszavú az ügyészség, rejtély, miért nincs előzetesben Simonka

Nincs válasza a vádhatóságnak arra, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és mentelmi jogától megfosztott Simonka Györgyöt miért nem vették még őrizetbe és miért nem kezdeményezték előzetes letartóztatásba helyezését. Pedig a Narancs.hu ezt kérdezte. Egyelőre csak egyetlen közszereplőt hallgatott meg az ügyészség, minden valószínűség szerint csak Simonka Györgyöt - ez derül ki abból a rövid válaszból, amit a Narancs.hu által összeállított hosszú kérdéssora válaszolt a nyomozó hatóság.

Tudva, hogy a Simonka-ügyben 34 ember gyanúsítotti meghallgatása történt meg eddig, az utóbbi egyáltalán nem életszerűtlen opció tehát a képviselő esetében. Ennek ellenére mégsem rendelték el az őrizetbe vételét.

A tutira mennek

Persze a jogerős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Mégis felvetődik a kérdés, meddig tartható a gyakorlatban az az ellentmondásos helyzet, hogy egy parlamenti képviselőnek felfüggesztették a mentelmi jogát, a gyanú árnyéka vetül rá, de mandátuma megmarad?

A mai napi kétharmadot igénylő voksolások jelzik, hogy a Fidesz semmit nem bíz a véletlenre, Simonka, amíg lehet, marad képviselő.

Igaz, a kormánypárt vezetősége nemcsak Simonkára alapozta a kétharmadát, vannak még aduászai a parlamentbe, ha a helyzet úgy hozza, ki is játszhatják őket. Ott ül például az országosan kevéssé ismert Ritter Imre. Ő német nemzetiségi képviselőként úgy került be a parlamentbe, hogy a megszerezte a kellő számú voksot, így – ellentétben nemzetiségi szószolókkal – szavazati joggal lett a törvényhozás tagja. Ritter korábban a Fidesz-KDNP színekben Budaörsön volt önkormányzati képviselő, később ugyanitt sikertelenül próbálta Wittinghoff Tamás kihívójaként elnyerni a polgármesteri posztot.

Ő viszont többször visszautasította, hogy a Fidesz kétharmadának biztosítása miatt került be a parlamentbe. Ráadásul nemzetiségi képviselőként nem arra kapott az általa képviselt közösségtől mandátumot, hogy pártpolitikai ügyekbe avatkozzék – igaz, ez csak elvi kérdés, ami nem köti a kezét.

Szóba jöhetnek még olyan ellenzéki politikusok, független képviselők, akik éppen a Fidesz-média támogatását élvezik a pártjuk vezetői, illetve a volt pártjuk ellen folyó harcukban. Ilyen például a Mi Hazánk Mozgalom. Esetleg olyan ellenzéki pártok, amelyek az utóbbi időben látványosan közeledtek a Fideszhez. Ám ha ezekben a kiélezett helyzetben pont ezek a politikusok biztosítanák a Fidesznek a kétharmadot, azzal lelepleződnének, amivel egyrészt végleg eljátszanák, hogy ők ellenzékiek lennének, másrészt a kormánypártnak sem lennének többé hasznosak a piszkos hatalmi játszmákban.

Tehát szerdán tucatnyi kétharmados törvény és törvénymódosítás megszavazásánál egy bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, vesztegetés és más bűncselekményekkel meggyanúsított parlamenti képviselő, Simonka György lesz a kulcsfigura.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.