Magyar boltba magyar élelmiszert! - Lázár János terve érvényesülhet az agrárfejlesztésben

  • Szlavkovits Rita
  • 2021. január 28.

Belpol

Csányi Sándor és Lázár János diktálhat a vidékfejlesztésben, Orbán Viktor rábólintott a több ezermilliárd pluszpénzre. Az, hogy mire költik az irdatlan összeget, jószerivel csak a 2022-es választások után derül ki, de kampánynak bejöhet.

Január első felében hivatalosan is megjelent, hogy a vidékfejlesztési uniós pénzt jelentős összegekkel toldja meg a kormány, négyszer annyit hazai összeget tesznek hozzá az uniós források mellé, mint korábban. Nagy István agárminiszter bejelentése szerint így 2027-ig 4265 milliárd forintot akarnak fordítani a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, valamint további 3272 milliárd forintnyi uniós pénzt a hazai mezőgazdasági szereplők jövedelempótló támogatásaira. 

Mivel Lázár János korábban többször is beszélt a hazai társfinanszírozás növeléséről (vagyis az uniós pénzek magyar költségvetési támogatással való megtoldásáról), a sajtó egyenesen a „visszavonult” politikus lobbierejének tulajdonította, hogy a miniszterelnök rábólintott a pluszpénzre.

Úgy tűnik, a vidékfejlesztő csapat már együtt van: az új, gödöllői Szent István Egyetemből (SZIE) létrehozott országos agráregyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, a fenntartó alapítvány kurátorai Csányi Sándor és Lázár János lett, a rektor pedig Gyuricza Csaba. Gyuricza 2015-ben az ország legfiatalabb agrárprofesszora lett Gödöllőn, ugyanebben az évben nevezték ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökévé, 2020-ban pedig a SZIE megbízott rektora lett. 

2018-ra Csányi és Lázár már túltették magukat azon az évekkel ezelőtti, egymást pocskondiázó konfliktuson, amikor a képviselő lényegében uzsorásnak nevezte Csányit, aki azzal vágott vissza, hogy a trafikügyet ügyesen intéző tehetséges fiatalnak nevezte Lázárt. Gyuriczával is szent a béke, aki alól a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt húzta ki Lázár még kancelláriaminiszterként. Ilyen előzmények után most egy hajóban evez ez a három ember, és ha bejön a kampányindítónak sem rossz pénzosztás, akkor nagy valószínűséggel az oligarchák sem járnak rosszul. 

Lázár nemrég az agrárminisztert fogadta

 
Lázár János és Nagy István agrárminiszter tavaly júniusban
Fotó: Lázár János/Facebook.com  

Ha pedig valóban Lázár János járta ki a miniszterelnöknél az uniós agrárcsomag hazai fejlesztési pénzének megháromszorozását, akkor illik komolyan venni a politikus más elképzeléseit is, amelyeket több fejezetben is részletezett.

Paripa és pénz 

Ahogy egy friss interjúban beszélt róla, Lázár álmának része az is, hogy

"egy évtizeden belül a magyar emberek nyolcvan százalékban Magyarországon termelt, Magyarországon feldolgozott és magyar üzletben vásárolt egészséges élelmiszert fogyasztanak majd".

A feldolgozóipar ma viszont még elég rossz helyzetben van, ezért erre jó sok pénzt kell majd költeni - így már meg is van a rengeteg pénz helye.

A mezőgazdaság felfejlesztése azonban nem csak Lázár terve - Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy interjúban szintén arról beszélt, hogy a következő időszak egyik fontos feladata az agrárium fejlesztése lesz, ebben pedig központi szerepet tölt be a már említett egységes agráregyetem. A mezőgazdasági fejlesztésben pedig úgy tűnik, hogy Lázár Jánosnak is szerepet osztott Orbán Viktor, a vidékre elvonult politikus ehhez (is) kapott muníciót.

Lázár János visszatérése megyéjébe titokzatosra sikerült, valójában mindenki csak találgatja 2018 óta, hogy büntetését tölti vidéken a politikus, amiért Márki-Zay Péter berobbant Hódmezővásárhelyen (amit a 2019-es önkormányzati választásokon még überelt is a helyi ellenzék), vagy inkább a pihenőidejét, hogy felszívhassa magát az újabb feladatokra. Egy biztos, hogy a miniszterelnök jól kistafírozta a „száműzött” fideszest.

A biztosi posztokat Lázár ugyanis számolatlanul kapta Orbántól, aki pénzzel is jócskán megszórta a vásárhelyi politikust, főként a mezőhegyesi Ménesbirtok feltupírozására öntötték a milliárdokat. Ez utóbbiról a Narancs.hu is írt, amiből az derült ki, hogy a rengeteg pénz invesztálásának csak éppen az ott élőkre nincs hatása. Tehát Lázár kapott a miniszterelnöktől paripát és pénzt is ahhoz, hogy ne süllyedjen el az egyszerű vidéki közkatonák között, és faragjon egy bevethető fegyvert is az erősödő ellenzékkel vívott háborúban.

A mesterterv: New Deal

Lázár János, úgy tűnik, ki is faragta a fegyvert, ami tulajdonképpen a régi vidékprogram, csak éppen újrafogalmazva. A politikus többször is beszélt az elmúlt hónapokban arról, hogy szerinte azon múlhat a Fidesz sorsa is, hogy az uniós forintok mellé mennyi hazai forrást tesznek a mezőgazdaságba, de az sem elhanyagolható szempont, hogy az ország mezőgazdasági adottságait sem kellene hagyni veszendőbe menni.

Az agráriummal kapcsolatos ötleteiről külön videókat is készített a mezőhegyesi állami birtok kormánybiztosa, New Dealnek nevezett sorozatában pedig azt is felvetette, hogy differenciáltan kellene támogatni a gazdaságokat (a gazdagabbakat kevésbé), és

hogy önteni kell a szektorba a pénzt, ugyanis a hazai agrárium teljesítőképessége messze elmarad az uniós gazdaságoktól.

Nem kétséges, hogy a 30 éve padlóra vitt, az uniós országok ágazati teljesítményének a felén-háromnegyedén teljesítő magyar mezőgazdaságra ráférne egy óriási ráncfelvarrás. Mivel az uniós csatlakozás után szorgalmazott szövetkezetek, termelői csoportok gründolása, amelyekkel feltápászkodhatott volna az agrárium, teljesen kudarcba fulladt, most a feldolgozókra testálnák az integrátorok szerepét. Magyarul: a feldolgozókra költenék a pénzt, hogy majd azok felhúzzák a földről a drágán, korszerűtlenül termelő gazdákat. Ezzel a Fidesz régi terve teljesülne.

Sajtótájékoztató a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkez

 
A feldolgozóiparra költenének - Nagy István agrárminiszter megtekinti a Lipóti Pékség üzemét
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Azt nem nehéz kitalálni, hogy mely gazdasági csoportok lehetnek a fő integrátorok. Mintagazdasági címkét kapott már Csányi agrárbirodalma és a Lázár felügyelete alatt működő mezőhegyesi állami Ménesbirtok is. Ez utóbbiról olyan hírek is terjednek, hogy talán terjeszkedne is a 10 ezer hektáros állami birtok, felvásárolnák a kiöregedett gazdák agrárcégeit, vinnék a földet is, Lázár és munkatársai pedig a feldolgozóüzemi lehetőségeket keresik. Mészáros Lőrinc Talentis-csoportja az alapanyagokra specializálódott, de tavaly ősszel, ha nem is az előbbi cég részeként, de az érdekeltségébe került a legnagyobb hazai pulykafeldolgozó, a szarvasi Gallicoop Zrt. is. 

„Csák Máték” egyelőre jegelve

Az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy a földre, annak használatára vonatkozó törvények sarkalatosak, és külön említi az integrált mezőgazdasági termelésszervezést is. Ez utóbbi leegyszerűsítve lényegében azt jelenti, hogy a termelőket egy tőkeerős csoport integrálja, amivel önmagában nincs is gond. De 2012-ben Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár - más okok mellett - azért távozott viharosan a kormányból, mert úgy látta, hogy az új földesurak gyűrik maguk alá a gazdákat. A volt államtitkár egy önkéntes, alulról szerveződő integrációt tartott volna járható útnak, nem pedig azt, hogy hitbizományba kapják meg a lojális „földesurak” a jogot ennek a szervezetnek a felépítésére.

Bár az Alaptörvény nevesíti az integrációt, papíron az elmúlt 10 évben nem sok minden történt ebben az ügyben, ami nem is csoda, mivel éveken át az állami földek szétosztásával volt elfoglalva a kormány. 2015-ben ugyan kiadtak egy kormányhatározatot a mintagazdaságokról, de ennek tavaly decemberben épp a lényeges, az integrátori szerep letéteményeseiként kezelt mintagazdaságok feltételrendszerét érintő passzusait semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Bár 2017-ben ismét előkerült egy tervezet ezzel kapcsolatban, ez végül a fiókba kerülhetett, mert nem lett belőle semmi.

A most beígért pénzesőből viszont juthat a tőkeerős vállalkozók feldolgozóipari beruházásaira is, és ha Lázárnak igaza lesz, akkor épp az élelmiszeripari feldolgozók integrálhatják a termelőket. Lázár emellett nemrég felvetette a multik kiszorítását is, amely szintén illeszkedne a magyar alapanyagok-magyar feldologozóipar-magyar üzletek koncepciójába. 

Semmi nincs kőbe vésve, de kampányindítónak jó

Nem alaptalanul fordul harsányabban a kormányzópárt a vidék felé, hiszen 2006-ban is fordítani tudott a Fidesz a gazdákkal kötött szövetséggel, bár akkor még csak az önkormányzati választásokon. A narancssárgába borult megyei és települési önkormányzatokra alapozva és a 2008-as válság romjain, 2010-ben akadályok nélkül alakulhatott meg kétharmaddal a második Orbán-kormány. 

A legutóbbi önkormányzati választásokon azonban ha nem is túl látványosan, de a falvakban is megrendült a Fideszbe vetett hit: több helyen leváltották a fideszes polgármestert, másutt csak a testületi többséget adták a nem kormánypártiak. Ráadásul, a járvány okozta károk felszámolásának sikerességét, vagy kudarcát most még jósolni sem lehet, nem ok nélkül kapcsolt be a Fidesznél a vészvillogó.

Így találkozott az agrárius elit „vidékfelzárkóztatásba csomagolt” gazdasági, és a kormány politikai szükséglete. Jöhetnek a jól kommunikált, újabb vidéket feltámasztó tervek, hogy a stabil szavazótábort megtartsák, a bizonytalanokat visszaszerezzék. Mivel azonban a pénzeső valójában csak 2023-ban indulhat meg, az agrárstratégia részleteit pedig jóvá kell hagyatni az Európai Unióval is, így csak a választások után derülhet az is ki, hogy kiknek szánták valójában az ezermilliárdokat.

Figyelmébe ajánljuk

Szabadon engedték Ilaria Salist

  • narancs.hu

Hazamehet Ilaria Salis, akit azért tartóztattak le és helyeztek előzetes letartóztatásba, mert a vád szerint utcai támadásokban vett részt Budapesten.

Sok a Vitézy és sok a bizonytalanság

  • narancs.hu

Öt órakor derül ki, hány érvényes szavazat lett érvénytelennek nyilvánítva a június 9-ei főpolgármester-választáson, ám ez sem ad majd feltétlenül megnyugtató eredményt.