A Semmelweis Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül

  • narancs.hu
  • 2021. január 28.

Belpol

Az egyetem szenátusa csütörtökön döntött a modellváltásról – ellenszavazat nélkül.

„A Semmelweis Egyetem Szenátusa 2021. január 28-i ülésén elfogadott határozatával – 41 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett – támogatta, hogy az egyetem hat karával, köznevelési és szakképzési intézményeivel, valamint az orvos- és egészségtudományi képzéssel szerves egységben lévő klinikai központjával együtt az állam által alapított, közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány fenntartásában működjön” – számolt be róla az egyetem oldala.

Mint írják: „Az egyetem legfőbb döntéshozó testülete, a Szenátus megtárgyalta a Semmelweis Egyetem modellváltásáról szóló előterjesztést, amelyet előzetesen véleményeztek a karok, a Klinikai Központ, a Doktori Iskola, a Közalkalmazotti Tanács, az érdekvédelmi és hallgatói szervezetek, valamint a központi főigazgatóságok.

A testület a 2021. január 28-i ülésén támogatta, hogy a Semmelweis Egyetem hat karával, köznevelési és szakképzési intézményeivel, valamint az orvos- és egészségtudományi képzéssel szerves egységben lévő klinikai központjával együtt modellt váltson.

Ennek megvalósításához az állam létrehoz egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, és annak adja át a Semmelweis Egyetem fenntartói jogait.”

A közlemény hozzáteszi: „Az állami finanszírozású képzések típusát, összetételét, nagyságrendjét a működési modell változása nem befolyásolja, és az egyetem társadalombiztosítás által finanszírozott betegellátó tevékenysége is változatlan marad. A modellváltás ugyanakkor – egy rugalmasabb intézményi keretrendszer és struktúra kialakításával – hozzájárul annak a célnak az eléréséhez, hogy a Semmelweis Egyetem bekerüljön a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye és Európa 5 legjobb gyógyító egyetem közé és érdemben emelkedni tudjon a betegellátás színvonala.”

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Szegedi Tudományegyetem is modellváltásra készül, ott holnap délelőtt ül össze a szenátus, hogy szavazzon a kérdésben.

Ezt megelőzően a Debreceni Egyetem is a modellváltás mellett döntött. Január 21-én egy zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el a határozatot, amely szerint a Debreceni Egyetem kezdeményezi a fenntartónál az áttérést az új szervezeti formára, az egyetem valamennyi korábbi tevékenységének folytatásával, beleértve a betegellátást is. Emlékezetes, hogy az egyetem hallgatói önkormányzata is teljes mellszélességgel, ellenszavazat nélkül állt ki a modellváltás ügye mellett.

A debreceni döntés ellen később az egyetem 21 professzora tiltakozott nyílt levélben. Mint írták, a szavazásról kiadott közlemény állításával szemben „nem történt széleskörű és intenzív egyeztetés az egyetem történetében talán legnagyobb horderejű változás tervéről, céljáról, indokairól, előnyeiről és hátrányairól, következményeiről. A szenátus tagjai sem kaptak és így nem is osztottak meg dokumentált információkat választóikkal.”

Korábban a Pécsi Tudományegyetemmel kapcsolatban is felmerült a modellváltás lehetősége, de az erről való szavazást az egyetem szenátusa egyelőre elhalasztotta. Miseta Attila rektor január 21-én közölte, nem tárgyalják az alapítványi átállásról szóló előterjesztést. Ennek a döntésnek több oka van, nyilatkozta a rektor, például hogy a folyamatban lévő egyeztetések még nem zárultak le, „a kari tanácsok által megfogalmazott igények szintetizálása pedig folyamatban van”, és a végső döntést befolyásolhatja a többi érintett egyetemmel való egyeztetés.

Ugyanakkor egyes, lapunk birtokába került dokumentumokból kiderült: pénteken végül szavaz a fenntartóváltásról a szenátus. Az ülésre előterjesztett határozati javaslat szerint a rektor az alapítványi működésre történő átállást indítványozza.

A SOTE vezetése mai közleményéhez hozzátette: „Az egyetem vezetése azon túlmenően, hogy rendszeres egyeztetéseket folytat az érdekvédelmi és a hallgatói szervezetekkel, kiemelten fontosnak tartja a Semmelweis Polgárok folyamatos tájékoztatását, ennek egyik lépéseként interaktív információs felület jött létre az egyetem honlapján a modellváltással kapcsolatban. Az oldalon keresztül első lépésben kérdéseket lehet megfogalmazni, amelyek alapján egy rendszeresen frissülő GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) készül.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.