Májusban a Lada Nivájába ültette Lázár János Nagy István agrárminisztert, majd pénzt kért a mezőhegyesi állami agrárcég öntözőrendszerének fejlesztésére. A kormánybiztos szerint erre nagy szükség van, úgy vélte, ezzel be lehetne pörgetni a Békes megyei gazdaságot.
Úgy tűnik, a támogatásra nagy szükség van, mert Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. továbbra sem szárnyal: 2016-os megalapítása óta közel harmincmilliárd közpénzt nyelt el, ráadásul a cég április végén leadott beszámolója szerint nem állnak valami fényesen, ami a profitot illeti.
Ráadásul a környéke sem úgy fest, mintha itt épülne „a magyar mezőgazdaság NASA-ja”, a "22. századi gazdaság", ahogy Lázár emlegetni szokta a Nemzeti Ménesbirtokot.
| ||
2018. októberi belépőjekor Lázár nem kevesebbet vállalt, minthogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok öt éven belül Magyarország legjobb, tíz éven belül Európa egyik legjobb agrárcége lesz. Mellesleg megígérte Békés megye felzárkóztatását is – a felügyeletére bízott mezőhegyesi cég szárnyalásának hozadékaként.
Utca végén a pottyantós
Mezőhegyes még Békés megyének is az egyik legeldugottabb zugában van, 1784-ben itt alapította meg II. József a híres-neves ménesbirtokot. Az egész település a ménesre és az azt kiszolgáló gazdaságra épült. Máig megmaradtak a monarchiabeli gazdasági, illetve katonai épületek, és megmaradtak azok a majorok is, amelyek a gazdaságban dolgozók lakhelyéül szolgáltak. Ezekben lakik a mezőhegyesiek ötöde. Több lakásban még ma sincs fürdőszoba, az utcácska végén áll a budi, oda járnak ki a lakók, ha a szükség úgy hozza.
Kétségkívül, a budit szépen felújították. Ide a vezetékes vizet sem hozták ki, mert többszázmilliós költséget jelentene az önkormányzatnak, a vízszolgáltatást még ma is a Ménesbirtok biztosítja. „Kicsit sárga, de nekem okés így” – mondja István, aki a 39-es majorban lakik családjával szemben azzal az egykori tehénteleppel, amit 278 millió forintból most újítanak fel és alakítanak át lóistállóvá. A központtól öt kilométerre levő Belsőkamaráspusztáról vonattal járnak az emberek a városba dolgozni, mert annyira rosszak arrafelé az utak, hogy még a busz sem fordul oda.
| ||
Két nagy munkáltató volt…
A rendszerváltás után két nagy munkáltató volt a városban: a cukorgyár és az akkor még állami gazdaságként működő ménesbirtok. Az előbbi 1997-ben zárt be, majd 2004-ben privatizálták a birtokot, igaz, maga a lótenyésztés állami kézben maradt, az Állami Ménes Kft. néven működött tovább. A növény- és a vetőmag termelés, illetve a tejtermelés került magánkézbe.
A privatizált birtok a profitra hajtott, de ötszáz munkahelyet fenntartott, és 60-80 millió forintos iparűzési adót fizetett a városnak. Valamint igyekezett támogatni a helyi sportot, civileket, rendezvényeket. Nem csoda, hogy öt évvel ezelőtt összerándult a mezőhegyesiek gyomra, amikor napirendre került a birtok szétdarabolása.
Ekkor az a veszély fenyegetett, hogy az agrárcég területét felosztják, így elveszíti a kisváros a fő munkáltatóját, és a legnagyobb adófizetőjét. Ezért tekintettek az államra és Lázár Jánosra is többen Messiásként, amikor a kormány bejelentette, hogy mégsem szedik szét a nyolcezer hektáros birtokot, hanem kézbe veszi az állam.
Mostanra az állami Ménesbirtok lényegében lenyelte a helyi önkormányzatot, elindultak az állami milliárdokból a beruházások, illetve megvásárolták a franciáktól az aranytojást tojó tyúknak tekintett vetőmagüzemet is.
| ||
Nem lett jobb a mezőhegyesieknek
Csakhogy az államosítás óta a munkavállalók egy jelentős részét elbocsátották, ráadásul a társaság a cégbíróságra leadott legfrissebb beszámolója szerint aligha fog a városnak érdemi iparűzési adóbevételt (hipa) termelni. Pedig korábban úgy festett, a Lázár előtt a gazdaság renbetételével megbízott szakember jó irányba viszi a vállalkozást.
| ||
Az államosítást Farkas Sándor vezényelte le, igaz, a Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János felügyelete alatt. A Ménesbirtok Zrt. megvásárlására 2,1 milliárd forintot költöttek 2016-ban, de az addigra már elárverezett földek felváráslóit is kártalanította az állam, erre is közel másfél milliárd forint közpénz folyt el. „Ő két lábbal a földön járt” – így emlékeznek Farkasra a helyiek, és az első másfél év közbeszerzései is azt támasztják alá, hogy a Fábiánsebestyénen saját gazdaságot is vivő Farkas pragmatikusan próbálta gatyába rázni a Ménesbirtokot. Ekkor már elindították az új tehenészeti beruházást, tervezték egy ipartelep létrehozását, tárolók, szárítók építését, és elkezdték megújítani a gépparkot is.
Farkas további tízmilliárdos beruházásokkal számolt, takarmánykeverő, szárító építését is tervezték. Azt maga Lázár János mondta egy 2018. januári sajtótájékoztatón, hogy az állam addig 22 milliárd forintot fektetett a gazdaságba. Majd a 2018-as választások után Farkas az agrárminiszter mellé került, és egy rövid ex-lex időszak után, novemberben Lázár Jánost nevezték ki a birtokot felügyelő kormánybiztossá.
| ||
Pénzeső és elbocsátások
Míg Farkas belépőjében a munkahelyek megőrzését ígérte, erre már nem fektetett akkora hangsúlyt az utóda. Lázár János már 2019 januárjában belengette a leépítéseket. Az állami cég megalapításakor a tangazdasághoz csapták az Állami Ménes Kft.-t, ha nem is sokkal, de így bővült a foglalkoztatottak száma.
Időközben azonban az állam megvásárolta a vetőmagüzemet a franciáktól, és a korábbi tulajdonostól átvették az embereket is. A volt miniszter éppen ezért racionalizálásról, a párhuzamos feladatkörök megszüntetéséről beszélt, igaz, azt is ígérte, hogy a leépítésekre csak a szakszervezetekkel való egyeztetések után kerül sor. A Ménesbirtokon belül működött a Létesítménygazdálkodási Kft. és a Takarmánygyártó, ez utóbbi végelszámolása már Lázár idején indult el, illetve elbocsátások voltak az előbbinél is.
Összességében bő harmadával csökkent a létszám, a cég utolsó negyedéves beszámolója szerint most 386-an dolgoznak az állami vállalatnál.
Most folytatódik az ötmilliárd forintos tehenészeti beruházás, a régi tehénistálló átalakítása lóistállóvá, majorok (nem lakóházak) felújításába is belefogtak. A tavaly májusban kedélyeket borzoló közbeszerzést, amelyben golfpálya és kisvasút építését is tervezték, visszavonták. Bár a luxusberuházások egyelőre a feledésbe merültek, csak idén tíz közbeszerzést írtak ki, az állam további súlyos összegeket fektet a Ménesbirtokba.
Tiborcz István körülnézett
A helyiek szerint Tiborcz István is körülnézett a környékén, bár a vele való találkozót nem posztolta a közösségi oldalán a kormánybiztos. Májusban Mezőhegyesen járt az agrárminiszteren kívül Győrffy Balázs, agrárkamarai elnök, és Balog Zoltán, volt „emberminiszter” is.
| ||
Összességében úgy tűnik, hogy Lázár nagy ívű tervei zöld jelzést kaptak.
Az állami cég gazdasági mutatói viszont nem túl izmosak. Árbevétele majd' egymilliárd forinttal kevesebb, mint tavaly, az adózás előtti eredménye pedig alig 21 millió forint. 2018-ban ez az összeg 454 millió, 2017-ben 943 millió forint volt, így a tavaly produkált eredményről nem túlzás azt állítani, hogy az a nulla fele tendál.
Mivel a tehenek jól tejelnek, a gazdaság 9 millió kilogramm feletti tejet értékesíthet (ráadásul az elmúlt években a nyerstej felvásárlási ára szépen javult), így a gyengülő eredmények mögött nem a termelés visszaesése állhat, sokkal inkább a nagy volumenű beruházásokra és felvásárlásokra vezethetők vissza. Például a vetőmagüzemet kétszer annyiért vette meg az állami cég a francia tulajdonostól, mint amennyiért még a magánkézben levő Ménesbirtok Zrt. eladta azt hat évvel ezelőtt.
| ||
Az állami Nemzeti Tangazdaság és Ménesbirtok Zrt. üzemi eredménye a tavalyi évben mínusz 483 millió forintra jött ki, holott korábban százmilliós pluszban voltak.
Hosszú távon persze jó üzlet lehet a Ménesbirtok, de pár éven át inkább viszi a pénzt. Így a település, amely a megváltóként tekintett az államra, egyelőre hoppon marad. Ettől még simán vásárolt az állami cég a Porsche Hungáriától 30 millióért tárgyaló mikrobuszt, 26 millióért két személyautót is, bár ezek közül egyiket sem láttuk parkolni a gazdaság központi épülete előtt, csak Lázár híres Lada Nivája árválkodott a bejáratnál ottjártunkkor.
Akárhogy is alakulnak az önkormányzat cégtől származó bevételei, azt biztos, hogy Lázár mélyen belenyúlt a település politikai viszonyaiba is: a volt vezérigazgatóból, Pap István Tiborból polgármestert csinált tavaly a kormánybiztos.
A felzabált önkormányzat
Mint emlékezetes, a 2019-es önkormányzati választások előtt a békési kisvárosban Lázár szórólapokon ajánlgatta a Ménesbirtok vezérigazgatóját polgármesternek. A Fidesz és a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjének aspiránsával szemben. Miután Simonka György, a Mezőhegyest is magában foglaló választókerület elnöke ellen éppen a helyhatósági választások előtt emeltek vádat, így fideszes támogatottjának nem sok esélye volt. Lázár és Simonka híresen rossz viszonyban vannak, semmilyen alkalommal nem találkoztak egymással az elmúlt években.
| ||
A kisváros előző polgármestere, a független Mitykó Zsolt pedig visszalépett az utolsó pillanatban. A helyiek szerint nem is tehetett mást, mert megválasztása esetén sem lehetett volna megkerülni az állami birtok kormánybiztosát.
Az ex-vezérigazgatót meg is választották. Pap István Tibor áprilisban négy évre szóló gazdasági tervet tett az asztalra. Ebben azt írta, hogy a városnak úgy kell alakítania a helyi adópolitikát, hogy az a lehetőség szerint ne jelentsen elviselhetetlen terhet és ne gátolja a vállalkozói tevékenységet. Furcsa ez a kijelentés annak fényében, hogy a települések többségének szinte nincs is más érdemi bevétele, mint a hipa, és hát Mezőhegyes tavaly 277 millió forint iparűzési adót tehetett zsebre.
Egy jobb traktor árának ötöde
Azt is megállapítja a négy éves terv, hogy a városban egyre többen veszik igénybe a szociális ellátást, az önkormányzat pedig "nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre". Azt viszont leszögezik, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. olyan technológiai fejlesztések útjára lépett, amelyek miatt nincs szüksége számolatlanul munkaerőre. A világörökségi lista várományosaként a városban a turizmusra alapoznának, az állami mezőgazdasági cég ilyen irányú beruházásait támogatják.
| ||
Az, hogy Mezőhegyes felkerült a Belügyminisztérium felzárkóztatási listájára, április 28-án a Magyar Közlönyben jelent meg. Egy gazdaságélénkítő program indulhat, amelyet a minisztérium alkalmazottja felügyel majd. Ennek keretében késlekedés nélkül juthat a város akár 10-15 millió forintos támogatáshoz. Ez nagyjából egy használt traktor ára.
