Szeptember elején levelet írt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Kásler Miklósnak és Pintér Sándornak a „robbanásszerű járványügyi esetszám-növekedés” miatt. Akkor és azóta többször, több helyen kifejtették az álláspontjukat arról, hogy értik, hogy a gazdasági érdek nem rendelhető teljesen alá a járványügyi szempontoknak, bizonyos intézkedéseket mégis meg kell hozni annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány második hullámában is hatékony legyen a védekezés.
Ezek többek között
- a maszkviselés propagálása és ellenőrzése,
- a tömegrendezvények és sportesemények felfüggesztése,
- a kiterjesztett lakossági tesztelés, az aktív kormányzati jelenlét és példamutatás a kommunikációban,
- a vírustagadók és járványszkeptikusok elleni határozott fellépés,
- a lokális intézkedések a kiemelt kockázatú területeken és intézményekben,
- és az egészségügyi ellátórendszer felkészítése.
A maszk nagyon kell!
Múlt szombaton Orbán Viktor is kifejtette az álláspontját a második hullámban alkalmazandó új haditervről. Itt vannak olyan pontok, amelyek egybevágnak a kamara elképzelésével, van viszont számos dolog, ami, úgy tűnik, továbbra sem valósul meg a MOK kérései közül. Ezért megkerestük a MOK-ot, mit gondolnak az intézkedésekről.
„A járvány elleni védekezés non plus ultrája a kontaktusok számának csökkentése. Mindezt ráadásul úgy kell megtenni, hogy ne álljon le a gazdaság sem. Ez nem egyszerű feladat” – mondja Csilek András, a MOK Borsod-Abaúj Zemplén megyei területi szervezetének elnöke. Hozzáteszi: a leghatásosabb nyilvánvalóan az lenne, ha visszatérnénk a tavaszi állapothoz, de a gazdaság újbóli leállítása ezúttal valószínűleg nagyobb károkat okozna. „Ezért nem marad más eszköz a kezünkben, mint a távolságtartás, a kézhigiéné és a maszkviselés. Tavaszhoz képest fellazult a fegyelem, a figyelemfelhívás most nem elég, így azt egy jó iránynak tartjuk, hogy aki nem hordja a maszkot, azt például a tömegközlekedésen retorzió érheti” – mondja Csilek András, aki maga is infektológus orvos.
| ||
A rendezvények kevésbé
Azt, hogy a szórakozóhelyeknek 11 órakor be kell zárniuk, szintén üdvözölte a kamara, a fesztiválok és nagyobb rendezvények megtartása viszont szerintük továbbra is fokozott kockázatot jelent. Ez vonatkozik a gólyatáborokra, nagyobb esküvőkre, családi rendezvényekre, vagy az olyan sporteseményekre is, mint a szeptember 24-re tervezett Szuperkupa-döntő. Az UEFA augusztus végén döntött úgy, hogy a 67 ezres stadionban 20 ezer nézőt engedhetnek be, a magyar kormány pedig úgy döntött, erre az eseményre külföldről is érkezhetnek nézők: 3-3 ezer szurkoló a csapatok oldaláról (a Bayern München játszik a Sevillával) és 14 ezer magyar néző. Majd a Magyar Labdarúgó Szövetség azt is bejelentette szeptember elején, hogy „500 magyar egészségügyi dolgozó kap meghívást a Szuperkupa-döntőre”. Ezzel szeretnének köszönetet mondani az elmúlt időszakban önfeláldozó munkát végző magyar egészségügyi dolgozóknak.
Csilek András elmondta, nincs arról információjuk, hogy az egészségügyi dolgozók elfogadták-e a meghívást, azt viszont hangsúlyozta, egy ilyen esemény igencsak kockázatos és az „egészségügyi dolgozók csoportba szervezése nem támogatandó”. Az infektológus szerint még ha tartják is a távolságot az emberek a nézőtéren, a beléptetésnél és a távozáskor óhatatlanul találkoznak egymással. És ugyanez a probléma az ültetett rendezvényekkel.
Hogy mi lenne az ideális határ a létszámban, arra nehéz válaszolni, véli a szakember. „Mindenkinek a józan eszére kell hallgatnia, hiszen minél többen vagyunk egy eseményen, annál nagyobb az esélye a vírus terjedésének.”
| ||
Vigyázni az idősekre
Csilek András azt is elmondta, hogy a kórházakban és idősotthonokban elrendelt látogatási tilalom szintén fontos intézkedés, amit nagyon komolyan kell venni. Meg kellene találni továbbá azokat a helyeket, ahol az idősek és fiatalok találkozását el lehet kerülni, ahol szét lehet választani korcsoport szerint az embereket. „Ezt a tömegközlekedésen értelemszerűen nem lehet megtenni, de a boltban igen, így az idősek vásárlási sávjának bevezetésén érdemes lenne ismét elgondolkodni.”
Szerinte kórházi tumultusról még nem beszélhetünk. Ahogy az esetek száma emelkedni fog, úgy a kórházi ellátásra szorulók száma is növekedni fog, ezért az egészségügy felkészítése mindenképpen kulcsfontosságú. Tavasszal a közfinanszírozott kórházi ágyak 60 százalékának felszabadításáról volt szó, ahhoz azonban szükség lenne az elektív műtétek elhalasztására is, ami egyelőre nem történt meg. Csilek szerint ez is nehéz döntés, hiszen a tavaszi leállás miatt sok tervezhető műtét elmaradt, az egészségügynek utol kellene érnie magát, hiszen attól még, hogy egy műtét halasztható, az emberek egészségügyi állapota romlik. Ha viszont szükség lesz a kórházi kapacitásokra, ezt a lépést újra meg kell fontolni.
A koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezésről, a kormányzati intézkedésekről és a várható történésekről más szakértőkkel is beszélgettünk, a cikket a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatják.
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
