Magyar Péter délután háromra várja a híveit a Belvárosba a nemzeti ünnepen

  • narancs.hu
  • 2024. március 2.

Belpol

Petőfi Sándor idézetekkel tűzdelt bejegyzésben hívja utcára a híveit március 15-én. De hova menjen, aki mindenhol ott akar lenni?

Komoly logisztikára lesz szüksége annak, aki március 15-én mindenhol ott akar lenni, ahol érdemes. Az Egységes Diákfront, az ADOM, az Országos Közös Akarat és a Fridays for Futures szervezetek 15:30-ra hirdették meg a Blahára megmozdulásukat. Érdekes, hogy nem valami történelmi helyszínt választottak, ugyanakkor a Blahán is elég sok ember elfér. A diákok szívesen látnák Magyar Pétert is körükben, a pártalapításon gondolkodó exférj azonban önálló úton jár.

Legalábbis 15:00 és 15:30 között biztosan. A közösségi médiában kommunikáló Magyar – az egyszerűség kedvéért használhatjuk nyugodtan a politikus meghatározást az esetében – ugyanis háromra hirdetett eseményt, egyelőre nem tudni, hová; valahova a belvárosba. Az erősen Petőfi-hangúlyos felhívás három óra alatt több mint hatezer lájkot, szívecskét hozott, ami impozáns, ugyanakkor nem a lájkok mennek utcára.

A politikus azt írta: "Idén március 15-én a hatalom ismért zárt körben, válogatott közönség előtt, kordonok mögött ünnepli a szabadság ünnepét. Mutassuk meg a dicsőséges nagyuraknak, hogy elég volt! Mutassuk meg, hogy nem félünk és hogy a haza mi vagyunk mindannyian, nők, férfiak, idősek és fiatalok, vidékiek és fővárosiak, családosok és egyedülállók, keresztények és ateisták, konzervatívok és liberálisak! Viseljünk kokárdát és lobogjanak a tavaszi szélben a nemzeti zászlók! Mutassuk meg, hogy a nemzeti szimbólumainkat senki nem sajátíthatja ki alantas politikai célból! Mutassuk meg, hogy nem hagyjuk, hogy darabonként ellopják a hazánkat! Mutassuk meg, hogy minket sem forintért, sem rubelért, sem dollárért nem lehet megvásárolni! (...) mutassuk meg, hogy habár felül a gálya és alul a víznek árja, azért a víz az úr.”

A kommentelői egyelőre nagyon lelkesek és elszántak. Ez részben Petőfinek köszönhető nyilván, ám Magyar olyan fontos dologra is rátapintott, mint a kokárdaviselés, nemzeti szimbólumok kisajátítása. Erről a frusztrációról film is készült, kérdés, mi lesz majd az utcán. 

Karácsony Gergely főpolgármester egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hol akarja összegyűjteni a köztársaság híveit. Az idei ünnepség egyben választási kampányelem is, Karácsony pedig a Budapest köztársaság szlogennel próbál egységes támogatói kört maga mögé állítani. Itt a piros-fehér-zöld helyett a zöld és a sárga színek az uralkodók, aminek ugyancsak megvan a maga szimbólumvilága.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.