Majtényi: a demokrácia megcsúfolása, hogy fideszes polgármesterek visszaélnek a veszélyhelyzettel

Belpol

Az Eötvös Károly Intézet elnöke óvatosabb lett volna a különleges jogrend bevezetésével.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet jogi státuszáról és lehetséges következményeiről kérdeztük Majtényi László jogászt, az Eötvös Károly Intézet elnökét. Néhány részlet a beszélgetésből:

Magyar Narancs: Március 11-én azt írták az intézet Facebook-oldalán, hogy a kormány nem indokolta meg kellőképpen a különleges jogrend, a veszélyhelyzet bevezetését, a koronavírus-járvány kezeléséhez szükséges intézkedéseket pedig az egészségügyi törvény is lehetővé tenné. Ezt ma is fenntartják?

Majtényi László: A közlemény az aktuális helyzetre reagált, de ma is igaz, hogy az egészségügyi törvény járvány idején egy csomó mindenre felhatalmazást ad különleges jogrend bevezetése nélkül is. Lehetőség van a betegek elkülönítésére, el lehet rendelni karantént tüneteket nem produkáló, pozitív teszteredménnyel még nem rendelkező személyek esetében is, szüneteltetni lehet az óvodák, iskolák, egyetemek – vagy bármely intézmény – működését, korlátozni lehet a lakosság mozgásszabadságát, a személyi közlekedést, le lehet zárni területeket, megtilthatók a nyilvános és nem nyilvános rendezvények. Természetesen azzal a feltétellel, hogy az intézkedések ténylegesen gátolni tudják a járvány terjedését. (...)

MN: Mit gondol arról, hogy két város – Komló és Szekszárd – fideszes polgármestere a veszélyhelyzetre hivatkozva megkerülte települése képviselő-testületét, és saját hatáskörben fogadta el az önkormányzat költségvetését?

ML: Ez mutatja, mennyire veszélyes a különleges jogrend. Ha megengedjük az alapvető szabadságok korlátozását, mindig fennáll a hatalmi visszaélés veszélye. Két olyan városról beszélünk, amelynek fideszes a polgármestere, de ellenzéki többségű a képviselő-testülete. A demokráciát megcsúfoló lépés, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva egy személyben döntöttek az éves költségvetés elfogadásáról, sőt egyikük a polgármesteri fizetés változatlanul hagyása mellett még a képviselők juttatását is megszüntette. (...) A bevándorlási válsághelyzet visszaélésszerű alkalmazása és a két fideszes polgármester magatartása mindenképp óvatosságra kellene, hogy intsen a különleges jogrendeket illetően.

A Magyar Narancs 2020. március 19-i lapszámában olvasható interjúból kiderül még, volt-e alkotmányos alapja a veszélyhelyzet elrendelésnek, és hogy miért kell féltenünk az információ- és szólásszabadságot a különleges jogrendben. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.