Makovecz-díjat kapott az egykori MSZP-s polgármester is

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. november 24.

Belpol

Azok kapják, akik példaértékűen művelik saját hivatásukat.

 

Buzás Péter, Makó egykori szocialista párti polgármestere kapta a 2020-as Makovecz Imre-díjat, a 2021-es elismerésben Kovács Gyula gyümölcsész, a magyar Tündérkert-mozgalom úttörője részesült.

A 2015-ben alapított Makovecz Imre-díjjal azokat ismerik el, akik a 2011-ben, 75 éves korában elhunyt Kossuth-díjas építész „országépítő szellemének nyomdokán példaértékűen művelik saját hivatásukat. Első alkalommal, 2015-ben Kiss Ferenc »hangépítész« nyerte el a díjat, 2019-ben Böjte Csaba szerzetest, a Dévai Szent Ferenc alapítvány alapítóját díjazták. A díj odaítéléséről az alapítószervezetek – a Magyar Művészeti Akadémia mellett a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Alapítvány – által delegált bizottság dönt” – közölte a díjazás kommunikációjával foglalkozó cég szerdán az MTI-vel.

Idén rendhagyó módon egyszerre két díjat adtak át a neves építész, a Magyar Művészeti Akadémia alapító örökös elnöke születésnapján. Tavaly a sikeres jelöltállítást követően a díj átadását a járvány miatt egy évvel elhalasztották, így idén adták át Buzás Péternek is, Kovács Gyulának is az elismerést. 

Akik Makovecz Imre közéleti szerepvállalását ismerik, meglepőnek találhatják, hogy egykori MSZP-s politikusé lett a 2020-as díj. Buzás Péter Makó polgármestere volt húsz éven át, 1994-től 2014-ig, és ez idő alatt a városban több középület épült vagy újult meg Makovecz Imre és munkatársai tervei alapján. Az egykori polgármester úgy emlékezett erre az időszakra, hogy csak az első találkozáskor került szóba komolyan közöttük az, hogy másképpen látják a világot. Makovecz minden körülmények között állta az adott szavát, tartotta magát ahhoz, amiben megállapodtak, olykor a kormányhoz fűződő kapcsolatai révén lobbizni is próbált a városnak.

Makovecz Imre művészetéről ebben a cikkben írtunk:

A leadkép a makói Hagymaházat ábrázolja

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.