Makovecz-díjat kapott az egykori MSZP-s polgármester is

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. november 24.

Belpol

Azok kapják, akik példaértékűen művelik saját hivatásukat.

 

Buzás Péter, Makó egykori szocialista párti polgármestere kapta a 2020-as Makovecz Imre-díjat, a 2021-es elismerésben Kovács Gyula gyümölcsész, a magyar Tündérkert-mozgalom úttörője részesült.

A 2015-ben alapított Makovecz Imre-díjjal azokat ismerik el, akik a 2011-ben, 75 éves korában elhunyt Kossuth-díjas építész „országépítő szellemének nyomdokán példaértékűen művelik saját hivatásukat. Első alkalommal, 2015-ben Kiss Ferenc »hangépítész« nyerte el a díjat, 2019-ben Böjte Csaba szerzetest, a Dévai Szent Ferenc alapítvány alapítóját díjazták. A díj odaítéléséről az alapítószervezetek – a Magyar Művészeti Akadémia mellett a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Alapítvány – által delegált bizottság dönt” – közölte a díjazás kommunikációjával foglalkozó cég szerdán az MTI-vel.

Idén rendhagyó módon egyszerre két díjat adtak át a neves építész, a Magyar Művészeti Akadémia alapító örökös elnöke születésnapján. Tavaly a sikeres jelöltállítást követően a díj átadását a járvány miatt egy évvel elhalasztották, így idén adták át Buzás Péternek is, Kovács Gyulának is az elismerést. 

Akik Makovecz Imre közéleti szerepvállalását ismerik, meglepőnek találhatják, hogy egykori MSZP-s politikusé lett a 2020-as díj. Buzás Péter Makó polgármestere volt húsz éven át, 1994-től 2014-ig, és ez idő alatt a városban több középület épült vagy újult meg Makovecz Imre és munkatársai tervei alapján. Az egykori polgármester úgy emlékezett erre az időszakra, hogy csak az első találkozáskor került szóba komolyan közöttük az, hogy másképpen látják a világot. Makovecz minden körülmények között állta az adott szavát, tartotta magát ahhoz, amiben megállapodtak, olykor a kormányhoz fűződő kapcsolatai révén lobbizni is próbált a városnak.

Makovecz Imre művészetéről ebben a cikkben írtunk:

A leadkép a makói Hagymaházat ábrázolja

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.