Makovecz-díjat kapott az egykori MSZP-s polgármester is

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. november 24.

Belpol

Azok kapják, akik példaértékűen művelik saját hivatásukat.

 

Buzás Péter, Makó egykori szocialista párti polgármestere kapta a 2020-as Makovecz Imre-díjat, a 2021-es elismerésben Kovács Gyula gyümölcsész, a magyar Tündérkert-mozgalom úttörője részesült.

A 2015-ben alapított Makovecz Imre-díjjal azokat ismerik el, akik a 2011-ben, 75 éves korában elhunyt Kossuth-díjas építész „országépítő szellemének nyomdokán példaértékűen művelik saját hivatásukat. Első alkalommal, 2015-ben Kiss Ferenc »hangépítész« nyerte el a díjat, 2019-ben Böjte Csaba szerzetest, a Dévai Szent Ferenc alapítvány alapítóját díjazták. A díj odaítéléséről az alapítószervezetek – a Magyar Művészeti Akadémia mellett a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Alapítvány – által delegált bizottság dönt” – közölte a díjazás kommunikációjával foglalkozó cég szerdán az MTI-vel.

Idén rendhagyó módon egyszerre két díjat adtak át a neves építész, a Magyar Művészeti Akadémia alapító örökös elnöke születésnapján. Tavaly a sikeres jelöltállítást követően a díj átadását a járvány miatt egy évvel elhalasztották, így idén adták át Buzás Péternek is, Kovács Gyulának is az elismerést. 

Akik Makovecz Imre közéleti szerepvállalását ismerik, meglepőnek találhatják, hogy egykori MSZP-s politikusé lett a 2020-as díj. Buzás Péter Makó polgármestere volt húsz éven át, 1994-től 2014-ig, és ez idő alatt a városban több középület épült vagy újult meg Makovecz Imre és munkatársai tervei alapján. Az egykori polgármester úgy emlékezett erre az időszakra, hogy csak az első találkozáskor került szóba komolyan közöttük az, hogy másképpen látják a világot. Makovecz minden körülmények között állta az adott szavát, tartotta magát ahhoz, amiben megállapodtak, olykor a kormányhoz fűződő kapcsolatai révén lobbizni is próbált a városnak.

Makovecz Imre művészetéről ebben a cikkben írtunk:

A leadkép a makói Hagymaházat ábrázolja

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.