Már 114 ezer magyar dolgozik Ausztriában

  • narancs.hu
  • 2022. október 26.

Belpol

A határhoz közelebb a fizetések alacsonyabbak, mint az ország másik végében, de még így is megéri, és nem csak a pénz miatt.

A bruttó átlagfizetés 44 ezer 395 euró, mintegy 18 és fél millió forint volt 2020-ban Ausztriában az osztrák statisztikai hivatal szerint, ez nagyjából négyszerese volt a magyar átlagbérnek. Végső soron ez a magyarázat minden azzal kapcsolatos kérdésre, miért járnak át Nyugat-Dunántúlról az emberek a szomszédba dolgozni, most már minden eddiginél többen, 114 ezren – írja a Nyugat.hu, amely Ausztriában dolgozó emberek történeteit gyűjtötte össze.

A dunántúli hírportál négy egykori illetve jelenlegi ausztriai magyar vendégmunkással beszélt. 

Egy Szombathelyen, pék-cukrász szakmát szerzett férfi arról számolt be, saját szakmájában nem dolgozott, de a tapasztalatait sok helyen tudta hasznosítani az utóbbi húsz évben.

Itthon dolgozott állatorvosi asszisztensként,  lángossütőben is, majd Budapesten kiszállított, nehézgépkezelői vizsgát tett, és a 2008-as világgazdasági válság idején ment át párjával Ausztriába. A vendéglátásban helyezkedett el, minimális némettudással, de nagy igyekezettel. Dolgozott Salzburg melletti szállodában, nettó 1300 eurós fizetésért, úgy, hogy a szállását és az ételét ingyen kapta. Sütött pizzát, mosogatott, de egyre komolyabb feadatokat bíztak rá.  Beszélt arról, hogy ahol több magyar ember dolgozik együtt, tényleg emberi gondok adódnak. Végül azért akartak  a párjával inkább itthon lakni, mert idegennek érezték magukat: „Akármit csinálsz, hiába erőlködsz, posztolsz németül vicceseket a Facebookra, te ott mindig külföldi leszel.” Később Szombathelyről ingázott új ausztriai munkahelyére, ötven kilométerre, ami nem is a legnagyobb távolság a magyar munkavállalók életében. Bár a határhoz közeli munkahelyeken kevesebbet lehet keresni, mint Ausztria távolabbi részén, és a koronavírus ott is beleszólt a vállalkozások életébe, a szombathelyi férfi szerint így is megérte átjárni. Egy idő után itthoni munkahelyet keresett, hogy jobban részt tudjon venni a család életében, de már megint nézegeti a kinti álláslehetőségeket, mert itthon lassabban és nehezebben jut előre, és mert úgy érzi, Magyarországon nem változott semmi húsz év alatt.

Egy szintén zalaegerszegi gyógytornász eleve azzal a szándékkal tanult, hogy külföldön fog dolgozni. A diploma megszerzése után itthon dolgozott, havi 140 ezer forintért 2016-tól, olyan munkahelyen, ahol egyenetlen és igazságtalan volt a munkatársak terhelése, és rossz volt a munkahelyi légkör. Három éve egy alsó-ausztriai szállodába jár át naponta Szombathelyről. 

„Kisebb konfliktusok persze itt is vannak, de nyitottak és mindent meg lehet beszélni. Ha megcsinálom tisztességesen a munkámat, akkor békén hagynak – mondta. – Maga a légkör is alapvetően más. Nem érzed azt, hogy állandóan figyelnek rád, viszont érzed a megbecsülést, ami elsősorban a fizetésedben jelentkezik, de nem csak” .

Az osztrákok szerinte hajlamosak nagyon aprólékosan körüljárni a problémákat, sokáig gondolkodnak, és a változást is lassan vezetik be. A gyógytornász azt mondja, nem a karrierért ment külföldre, a fele pénzért is itthon maradt volna, ha nagyobb megbecsülést tapasztal. Korábban itthon szeretett volna önálló prakszist, most már úgy látja, ezt Ausztriában hozza össze.

Egy 26 éves kőszegi nő eredetileg pincér, majd megtanulta a műkörömépítést, és kőszegi szépségszalonban dolgozott. Három éve megkeresték, lenne-e kedve Ausztriában, magyarok által működtetett vállalkozásban dolgozni. Ma hetente két napot ingázik. Ő jobban szeret itthon dolgozni, mert a magyar vendégek kimutatják a szeretetüket, és lehet velük beszélgetni, az osztrákok mások. Nyelvi problémája nincs, 12 évig tanulta a németet. 

Egy soproni férfi a Nyugat-Magyarországi Egyetemen felsőfokú sajtótechnikusi képzést végzett, hírblogot indított. Húszévesen egy ausztriai rádióadóval került kapcsolatba, amelynek előbb ingyen, önkéntesként dolgozott, magyarul,  aztán megszólalt németül is. 2015-ben hivatalosan is a rádió dolgozója lett. Azon túl, hogy ért az informatikához, magyartudásának is hasznát veszik. 

„Közhelynek hangzik, de én itt tényleg nagyon sok értékes emberrel ismerkedtem meg, kinyílott a világ, más kultúrákat fedeztem fel. Nekem az is afféle küldetésem, hogy összekovácsoljam a határ két oldalán lakó embereket” – nyilatkozta a rádiós újságíró, aki ingázik. Fájdalmasan érinti, ha szembesül a különbséggel, azzal, hogy Ausztriában jobban működnek a dolgok, sima az aszfalt, jobb a munkaszervezés. Dolgozik magyar médiumoknak is, de annak kicsi az esélye, hogy hazatérne Magyarországra rádiózni, mert az utóbbi tíz évben Sopronban és környékén megszűntek azok a helyi adók, ahol esetleg dolgozhatott volna. 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?