Már 37 milliárdnál járnak az olimpiai pályázat költségei

  • Csepregi János Botond
  • 2017. február 1.

Belpol

A kormány nem bíz semmit a véletlenre: az elmúlt hónapokban körülbelül 500 milliárd forintnyi, a rendezéshez szükséges beruházás elindítását készítette elő.

Ha Orbán és kormánya az olimpia ürügyén százmilliárdok kiszórását tervezi, akkor az meg is fog történni. A híradások azonban általában beleszédülnek a milliárdok pakolgatásába, és elveszítik fonalat. Érthető, hiszen valóban érdekes, hogy az eredeti bruttó 5,7 milliárdból hogyan lesz 7,2 milliárd forint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. számára végzendő nemzetközi tanácsadói feladatokra, vagy hogy tavaly és idén több mint 5 milliárd forint megy el a pályázat hazai reklámozására.

A kormány – ahogyan a vizes vb költéseinél is tökéletesen látszik – gondosan ügyel arra, hogy kormányhatározatok alpontjaiba és táblázataiba süllyessze el e kiadásokat. Ha feltúrjuk a tavalyi határozatokat, hamar kiderül: a 2016-ra szánt 9,55 milliárd forintnak négy részletben (átcsoportosításokkal és a tartalék felhasználásával) a nyakára hágott a kormány. Érdekes, hogy akárcsak a 2016-os, úgy a 2017-es költségvetésről szóló törvényben sem szerepel olimpiai pályázati alcím – ezt utólag hozta létre kormányhatározat. Ne legyen illúziónk, idén is ide fog kerülni legkevesebb 9,55 milliárd forint. Ami összesen már több mint 19 milliárd forint.

És ez a majdnem 20 milliárd még nem is a vége: a napokban derült ki, hogy egy múltbéli, 16,5 milliárd forintos tételt is ide sorolhatunk. Az LMP ferencvárosi képviselője, Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től azon telek adásvételének a részletét, ahová a tervek szerint az olimpiai atlétikai sta­dion épülne. Az állam 16,5 milliárd forintért vette meg a 15 hektáros területet kezelő céget a Wing Zrt.-től, mégpedig 2014 végén, amikor még csak ötlet volt az olimpiai pályázat. Igaz, a Miniszterelnökség akkortájt porolta le a megvalósíthatósági tanulmányt, és rendelte meg annak frissítését. A telekvásárlás akkori okát nem tudni, de nem valószínű, hogy a kormány lakóparkot és irodaházakat akart volna építeni, ahogyan azt egykor a Wing tervezte. Arról sincs szó, hogy a Wing,
vagyis a korábbi Wallis ne látott volna fantáziát a külső-ferencvárosi ingatlanfejlesztésekben, hiszen a következő évben megvette az államtól az új Fradi-stadion melletti területet, és már építi is rajta a Magyar Telekom új székházát.

Ezzel máris több mint 36 milliárd forintnál járunk – miközben bő fél év hátravan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptemberi döntéséig. Persze a leendő olimpiai atlétikai stadion telkének az árát vehetjük úgy is, mint ami már „csökkenti” a későbbi olimpiai kiadásokat.

A döbbenetes költségekről további részleteket holnap megjelenő nyomtatott lapszámunkban olvashatnak!

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.