Már 37 milliárdnál járnak az olimpiai pályázat költségei

  • Csepregi János Botond
  • 2017. február 1.

Belpol

A kormány nem bíz semmit a véletlenre: az elmúlt hónapokban körülbelül 500 milliárd forintnyi, a rendezéshez szükséges beruházás elindítását készítette elő.

Ha Orbán és kormánya az olimpia ürügyén százmilliárdok kiszórását tervezi, akkor az meg is fog történni. A híradások azonban általában beleszédülnek a milliárdok pakolgatásába, és elveszítik fonalat. Érthető, hiszen valóban érdekes, hogy az eredeti bruttó 5,7 milliárdból hogyan lesz 7,2 milliárd forint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. számára végzendő nemzetközi tanácsadói feladatokra, vagy hogy tavaly és idén több mint 5 milliárd forint megy el a pályázat hazai reklámozására.

A kormány – ahogyan a vizes vb költéseinél is tökéletesen látszik – gondosan ügyel arra, hogy kormányhatározatok alpontjaiba és táblázataiba süllyessze el e kiadásokat. Ha feltúrjuk a tavalyi határozatokat, hamar kiderül: a 2016-ra szánt 9,55 milliárd forintnak négy részletben (átcsoportosításokkal és a tartalék felhasználásával) a nyakára hágott a kormány. Érdekes, hogy akárcsak a 2016-os, úgy a 2017-es költségvetésről szóló törvényben sem szerepel olimpiai pályázati alcím – ezt utólag hozta létre kormányhatározat. Ne legyen illúziónk, idén is ide fog kerülni legkevesebb 9,55 milliárd forint. Ami összesen már több mint 19 milliárd forint.

És ez a majdnem 20 milliárd még nem is a vége: a napokban derült ki, hogy egy múltbéli, 16,5 milliárd forintos tételt is ide sorolhatunk. Az LMP ferencvárosi képviselője, Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től azon telek adásvételének a részletét, ahová a tervek szerint az olimpiai atlétikai sta­dion épülne. Az állam 16,5 milliárd forintért vette meg a 15 hektáros területet kezelő céget a Wing Zrt.-től, mégpedig 2014 végén, amikor még csak ötlet volt az olimpiai pályázat. Igaz, a Miniszterelnökség akkortájt porolta le a megvalósíthatósági tanulmányt, és rendelte meg annak frissítését. A telekvásárlás akkori okát nem tudni, de nem valószínű, hogy a kormány lakóparkot és irodaházakat akart volna építeni, ahogyan azt egykor a Wing tervezte. Arról sincs szó, hogy a Wing,
vagyis a korábbi Wallis ne látott volna fantáziát a külső-ferencvárosi ingatlanfejlesztésekben, hiszen a következő évben megvette az államtól az új Fradi-stadion melletti területet, és már építi is rajta a Magyar Telekom új székházát.

Ezzel máris több mint 36 milliárd forintnál járunk – miközben bő fél év hátravan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptemberi döntéséig. Persze a leendő olimpiai atlétikai stadion telkének az árát vehetjük úgy is, mint ami már „csökkenti” a későbbi olimpiai kiadásokat.

A döbbenetes költségekről további részleteket holnap megjelenő nyomtatott lapszámunkban olvashatnak!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.