Még két hétig lehetséges, hogy rendkívüli lemondással távozzanak a tanárok

Belpol

Ha minden Pintér Sándor tervei szerint halad és július elején megszavazzák az új pedagóguséletpálya-modellről szóló törvényt, akkor július 15-éig lesznek közalkalmazotti státuszban a tanárok. Azoknak, akik úgy döntenek, elhagyják a pályát, eddig az időpontig van lehetőségük, hogy úgynevezett rendkívüli lemondással éljenek, s túlóráik kifizetését bíróságon követeljék.

„Az látni kell, hogy egy többszörös jogi kényszerben vannak most a tanárok” – fogalmaz Szűcs Tamás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) egykori ügyvivő elnöke a legutóbbi, június 16-ai Kossuth téri tüntetésen – melyen a státusz- vagy bosszútörvényként elhíresült törvényjavaslat ellen tiltakoztak – jelentette be, hogy 31 év tanítás után rendkívüli lemondással elhagyja a pedagóguspályát. Szűcs a miskolci Földes Ferenc Gimnázium magyar-történelem szakos tanára volt, de szakszervezetisként kellően belelát a jogi ügyekbe is. A lehetőségek ismeretében hozta meg döntését és kollégái figyelmét is szeretné felhívni, mit tehetnek, ha úgy határoznak, elhagyják hivatásukat.

Mint fogalmaz, Kossuth téri beszédét ébresztőnek szánta, ugyanis július 15-éig, vagyis még bő két hétig „jó konstrukcióval lehet kiszállni”. A parlament a július 3-i héten elfogadja a pedagógusok jogállásáról szóló törvényt, ami azt jelenti, hogy július közepéig lesz közalkalmazott a tanár – eddig van jog adta lehetősége egyebek közt arra is, hogy ne sima felmondással, hanem úgynevezett rendkívüli lemondással távozzon. „Ehhez kellett a fenntartó, s így a munkáltató többéves jogsértő gyakorlata, miszerint nem fizette ki a túlmunkát” – jegyzi meg Szűcs. 

Súlyos kötelezettségszegés

Mint arról lapunk is beszámolt, május végén miskolci pedagógusok felhívást tettek közzé, melyben arra buzdítják kollégáikat, kérjék ki a négy napon belül elrendelt túlóráik adatait

A Munka törvénykönyve szerint a 96 órán, azaz négy napon belül elrendelt bármilyen típusú munka rendkívüli munkavégzésnek számít, amiért 150 százalékos óradíjat kell adnia a munkáltatónak (illetmény plusz 50 százalékos pótlék). A szakszervezetek több éve szorgalmazzák ezeket a kifizetéseket, eredménytelenül. „Már jogerős bírói ítélet van arról, hogy a pedagógusokra is vonatkozik ez a szabályozás, vagyis, hogy a túlmunkát ki kell fizetni,

ezért többen elkezdtük három évre visszamenőleg követelni ezt az összeget”

– ismerteti Szűcs Tamás.

Egy dolog a túlóradíjat követelni, egy másik, hogy ha a munkáltató azt nem ismeri el, és elmarad a bérkifizetéssel, akkor – a közalkalmazotti törvény szerint – súlyosan megszegi munkáltatói kötelezettségét, amelyre hivatkozva a munkavállaló rendkívüli lemondással élhet, majd bíróságon perelheti ennek az összegnek a kifizetését, plusz a rendkívüli lemondással járó egyéb követeléseket.

 
Szűcs Tamás, egykori PDSZ elnök 2023. június 25-én Miskolcon, immár lemondott pedagógusként
Fotó: A szerző felvétele 

Mint Szűcs fogalmaz, a közalkalmazotti státusz a lehető legjobb státusz: a bérek itt ugyan sosem fogják elérni a versenyszférában dolgozókét, viszont mindennél erősebb jogbiztonságot ad.

A Munka törvénykönyve szerint felmondanék, de az ennél biztonságosabb jogszabályi csomagnak minősülő közalkalmazotti törvény szerint lemondok a közalkalmazotti jogviszonyomról, kilépve ebből a világból”

– magyarázza. „Ezért az egyik legnagyobb sérelem, hogy a jelenleg parlament előtt lévő törvényjavaslat ezt a 6-7 markáns ponton lényegesen jobb munkaviszonyt veszi el a tanároktól. A kormányzat az uniós pályázati pénzek megérkezésének fejében, ígéretet tett, hogy nem fog jogelvonással járó törvényt hozni. Márpedig, ha a tanár nem közalkalmazott, akkor sokkal rosszabb jogi helyzetbe kerül. Például pályaelhagyáskor.” 

Azzal ugyanis, hogy a státusztörvény kivezeti a pedagógust a közalkalmazotti szférából, nemcsak a kilépés lehetséges módja változik számára, hanem elvonnak tőle egy fontos jogosultságot is: míg közalkalmazottként 10-20 havi bér jár a felmondással, anélkül maximum 4 havi (1 hónap felmentés és 3 hónap végkielégítés az eltöltött évek alapján.)

„Közalkalmazottként egy, mondjuk, 25 éve pályán lévő munkavállalónál ez akár 24 havi távollét kifizetését jelentheti, míg ha például az illető 5 évvel az öregségi nyugdíja előtt áll, a követelés akár 32 havi juttatás is lehet” – mondja Szűcs Tamás, hangsúlyozva:

a távozás ezen módja radikális jogi lépés.

„Ami engem illet, sok mindennek kellett történnie ahhoz a közoktatásban, hogy ezzel éljek. El kellett jutnom a fenntartóval és munkáltatómmal szemben a teljes bizalomvesztésig, kezdve a minimálbérhez kötött bérezés be nem tartásától, a ki nem fizetett túlmunkákon át addig a pontig, hogy a mostani jogállásváltásnál nem távozhatunk közalkalmazottként úgy, ahogy három éve még a szakképzésben lehetett. Ennyi munkavállaló ellenes lépés után nem érdemli meg ez a rendszer, hogy ne próbáljunk a legkedvezőbb módon kiszállni.”

A rendkívüli lemondás menete

Mivel a tanároknak maradt még egy kevés idő a rendkívüli lemondásra, Szűcs Tamás lapunknak elmondta, mi ennek a praktikus menete: „Először is le kell tölteni a KRÉTA-ból (az elektronikus naplóból), vagy a levelezésünkből a négy napon belül elrendelt helyettesítéseket, majd ezeket az adatokat fizetési felszólításhoz csatolva, legkésőbb július első napjaiban el kell juttatni a munkáltatónkhoz. Adjunk meg neki határidőt a fizetési felszólításban, javaslom a minimum 8 napot. Ha a kifizetés nem történik meg, ahogy eddig sosem, akkor legkésőbb július 15-éig élhetünk a rendkívüli lemondással” – tanácsolja Szűcs Tamás, jelezve, a fizetési felszólításra megadott határidőről a munkavállaló rendelkezik. 

A munkaidőt, így a négy napon belüli túlórák számát és elrendelésének idejét is a munkáltatónak, vagyis a tankerületnek kell nyilvántartania. Ha tehát valaki csak azt tudná igazolni, mondjuk a KRÉTA-ból lekért adatokkal, hogy voltak túlórái, de azt nem, hogy négy napon belül rendelték-e el azokat, akkor „adjon be minden helyettesítést, s ha a munkáltató nem tudja bizonyítani az elrendelés időpontját, nagy valószínűséggel akár az összes helyettesítését rendkívüli munkavégzésnek veheti a bíróság. A tapasztalat szerint a helyettesítések többségét egyik napról a másikra, vagyis bőven 96 órán belül szokták elrendelni.”

Aki szeretne élni jog adta lehetőségével a túlmunka ügyében, a hivatalos formulák miatt érdemes a PDSZ https://nedolgozzingyen.hu oldalán a „Szerezd vissza, ami jár neked!” menüpontban lévő információkat tanulmányoznia, illetve bármelyik szakszervezethez fordulnia segítségért. „De ha valaki a rendkívüli lemondás mellett dönt, azt már mindenképp ügyvéddel tegye. Szakszervezeti tagoknak ingyenesen jár a jogsegély és a képviselet” – emlékeztetett Szűcs Tamás.

A szakszervezetis extanár azt meséli, voltak kollégák, akiknek hiába mondták, hogy jogi úton elérhető a kifizetés, nem mozdultak. „De tudomásom szerint 60-70 tanár beadta a kérvényt a miskolci tankerületben, hogy kéri a túlórapénzt.” Ők csak ezt a többnyire százezres nagyságrendű összeget akarják megkapni. „Nekik is perelni kell, hacsak a kormányzat, tömeges pereket látva, nem adja meg mindenkinek ezt az pénzt. Korábban volt már hasonlóra példa, de most szinte kizártnak tartom” – véli Szűcs Tamás. Mint mondja, a tankerületben egyelőre néhányan vannak azok, akik ezt a ki nem fizetést arra használják, hogy rendkívüli lemondással hagyják el a pályát. „Ez a tiltakozásnak az egyik formája.”

Szűcs Tamás tehát azt javasolja, aki még tudja, válassza a rendkívüli lemondást, „ami a mai magyar jogrendben a lehető legjobb megoldás”.

A legrosszabb döntés viszont, ha július 15-e és augusztus 1-je közt mond fel egy tanár,

mert akkor – immár nem közalkalmazottként – augusztusra kap egy hónap felmentési díjat, de szeptembertől már semmit. Hogy miért ilyen kedvezőtlen ebben az időszakban felmondani? Szűcs úgy véli, az vezette a jogalkotót, hogy minél kevesebben válasszák ezt a formát, mert ha ennél jobb feltételeket adnának, szeptemberben, a tanév kezdésekor a mostaninál is nagyobb tanárhiányra számíthatnának.

Harmadik, lehetséges út, azoknak, akik elszántak a pályaelhagyásban, de még nem találták meg új munkahelyüket: „Várják meg a szeptember második felét, amikor a törvény átmeneti szabályozása lép életbe. Ez egy rövid időre (szeptember 15-29. között) lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló ne fogadja el a jogállásváltozást, ebben az esetben akár 4 hónap után járó illetményben részesülhet a pályaelhagyó (1 hónap felmentési idő és 3 hónap végkielégítés).” 

Aki viszont szeptember végéig nem lép, arra már az új státusztörvény fog vonatkozni, ami azt jelenti, hogy a pálya elhagyása maximum 3 hónap felmentési idővel jár. Maga a törvény – ha minden az eddigiek szerint halad – jövő év januárjától lép hatályba, addig átmeneti szabályok lesznek érvényben.

Mindenképp jogelvonás

Az utóbbi hónapokban az aHang oldalán nyilatkozhattak a tanárok arról, hogy a törvény hatályba lépése esetén megszüntetnék jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyukat, vagy később munkaviszonyukat. E hét elejéig 4990-en töltötték ki az online nyilatkozatot, miszerint felmondanának, ha megszületik az új törvény.

Mint arról lapunk is beszámolt, Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa és parlamenti képviselője munkatársaival az utóbbi hónapokban az ország mind a hatvan tankerületi központjához közérdekű adatigényléssel fordult. Arra volt kíváncsi, hogy az előző két évben – a 2021-ben és 2022-ben – hány pedagógus hagyta ott a munkahelyét. A kapott adatok azt mutatták, hogy drasztikusan, országosan 42 százalékkal nőtt a pályaelhagyó tanárok száma, míg például Miskolcon ez az emelkedés épp 100 százalékos volt. Az összesített adatok szerint 2021-ben 3738-an, 2022-ben már 5316-an mondtak le közalkalmazotti jogviszonyukról, vagy távoztak a munkáltatóval történt közös megegyezés után.  Arról, hogy ebből hányan éltek a rendkívüli lemondás lehetőségével, nincs adatunk.

Szűcs Tamás szerint kétségtelen, hogy sok mindenben visszalépett a törvényalkotó az eredeti elképzelésekhez képest, de „önmagában azzal, hogy megszűnik a közalkalmazotti státusza a pedagógusoknak, mindenképp jogelvonás történik”.

Az új pedagóguséletpálya-modellről szóló törvényjavaslat tartalmi elemeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Szabadon engedték Ilaria Salist

  • narancs.hu

Hazamehet Ilaria Salis, akit azért tartóztattak le és helyeztek előzetes letartóztatásba, mert a vád szerint utcai támadásokban vett részt Budapesten.

Sok a Vitézy és sok a bizonytalanság

  • narancs.hu

Öt órakor derül ki, hány érvényes szavazat lett érvénytelennek nyilvánítva a június 9-ei főpolgármester-választáson, ám ez sem ad majd feltétlenül megnyugtató eredményt.