Elképesztő módon nőtt a pályaelhagyó tanárok száma az elmúlt két évben

Belpol

Egyetlen év alatt, 2021-ről 2022-re 42 százalékkal nőtt azon tanárok száma, akik lemondással vagy közös megegyezéssel távoztak munkahelyükről, derítette ki a Momentum oktáspolitikusa. Hétfőn sztrájkolnak és tüntetnek a pedagógusok.

Az ellenzéki párt parlamenti képviselője és munkatársai az utóbbi hónapokban mind a hatvan honi tankerületi központhoz közérdekű adatigényléssel fordultak. Arra voltak kíváncsiak, hogy az előző két évben – a 2021-ben és 2022-ben – hány pedagógus hagyta ott a munkahelyét – aligha függetlenül a méltatlan keresetektől, a romló munkakörülményektől, a tanárok és a közoktatás ellehetetlenítésétől és a szakmai munka háttérbe szorulása miatt.

Az így összesített adatok szerint 2021-ben 3738-an, 2022-ben már 5316-an mondtak le közalkalmazotti jogviszonyukról, vagy távoztak a munkáltatóval történt közös megegyezés után. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy

egyetlen év alatt 42 százalékkal nőtt a kilépő pedagógusok száma.

Minderről Facebook-posztban számolt be Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa. A képviselő a napokban Budapest egyik forgalmas gyalogátkelőhelyére állt ki egy jókora táblával, hogy a vészjósló tendenciára felhívja a figyelmet.  

 
Forrás: Tóth Endre Facebook

Emellett arra figyelmeztetett bejegyzésében, ha bevezetik a „bosszútörvényt”, azaz megszűnik a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, ahogy ezt az Orbán-kormány már belengette az általuk státusztörvénynek nevezett jogszabálytervezetben, akkor nem lesz, aki tanítson. Tóth Endre szerint a törvény a korábbi évek egyre emelkedő tendenciáját fokozhatja tovább, vagyis elképesztő méretű kilépési hullámot gerjeszthet. „Már közel 5000-en jelezték, hogy törvény bevezetése esetén felállnak. Meg kell akadályoznunk ezt a katasztrófát, meg kell akadályoznunk a bosszútörvény bevezetését! Tiltakozz te is!” – írta a közösségi oldalán a Momentum oktatáspolitikusa.

Tóth Endre a Narancs.hu-nak elküldte azt a táblázatot, amelyből kiderül, hogy mely tankerületektől távozott számban és arányban a legtöbb tanár tavaly és tavalyelőtt. 2022-ben a legtöbben a Közép-pesti Tankerületi Központból távoztak (402), ebben a kétes versenyben jócskán megelőzve a második helyen végzett veszprémi (185) és a Belső-pesti Tankerületi Központot (181). (A két fővárosi tankerületről érdemes megjegyezni, megannyi közelmúltbeli botrány fémjelzi tevékenységüket. A közép-pesti vezetője, Házlinger György saját egykori iskolája, a zuglói Szent István Gimnázium polgári engedetlenségben részt vevő tanárait fenyegette kirúgással, az erről szóló levelet személyesen vitte el nekik. A Belső-pesti Tankerületi Központ vezetője az a Marosi Beatrix, aki tavaly szeptemberben elkezdte a tanárkirúgásokat a VI. kerületi Kölcsey gimnázium öt pedagógusának elbocsátásával. Marosi e mellett azzal is bekerült a hírekbe, hogy felmerült, plagizálhatta a diplomamunkáját.)

Más képet kapunk, ha a 2021-es és 2022-es éveket úgy vetjük össze, hogy az ország különböző részein mennyivel nőtt a tankerületektől távozó pedagógusok száma. Itt az esztergomi, a balatonfüredi, a siófoki és a miskolci tankerület vezet. Az előbbi háromnál bőven 100 százalék feletti az emelkedés, míg a miskolcinál hajszál híján 100 százalékos a növekedés. De a pályaelhagyók számának növekedési arányát tekintve ugyancsak nagyon rosszul áll a dél-pesti, a berettyóújfalui, a mohácsi, a békéscsabai, a kelet-pesti, a pápai és a győri tankerület, valamint a hatvani, az érdi és a kecskeméti is.

A tanárok felmondása téma volt a csütörtöki kormányinfón. Ott az hangzott el, 4000 pedagógus hagyná el a pályát a státusztörvény elfogadása esetén (a törvénytervezet gyakorlatilag minden jogától megfosztaná, e mellett súlyosan szankcionálná a tanárokat, de a szülők, diákok jogait is csorbítaná). Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal intézte el, ez a szám csupán az aktív pedagógusok 3 százaléka.

A készülő törvény miatt hétfőn országos sztrájknapot tartanak a tanárok, délután pedig tüntetés lesz Budapesten a Kálvin téren.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.