Elképesztő módon nőtt a pályaelhagyó tanárok száma az elmúlt két évben

Belpol

Egyetlen év alatt, 2021-ről 2022-re 42 százalékkal nőtt azon tanárok száma, akik lemondással vagy közös megegyezéssel távoztak munkahelyükről, derítette ki a Momentum oktáspolitikusa. Hétfőn sztrájkolnak és tüntetnek a pedagógusok.

Az ellenzéki párt parlamenti képviselője és munkatársai az utóbbi hónapokban mind a hatvan honi tankerületi központhoz közérdekű adatigényléssel fordultak. Arra voltak kíváncsiak, hogy az előző két évben – a 2021-ben és 2022-ben – hány pedagógus hagyta ott a munkahelyét – aligha függetlenül a méltatlan keresetektől, a romló munkakörülményektől, a tanárok és a közoktatás ellehetetlenítésétől és a szakmai munka háttérbe szorulása miatt.

Az így összesített adatok szerint 2021-ben 3738-an, 2022-ben már 5316-an mondtak le közalkalmazotti jogviszonyukról, vagy távoztak a munkáltatóval történt közös megegyezés után. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy

egyetlen év alatt 42 százalékkal nőtt a kilépő pedagógusok száma.

Minderről Facebook-posztban számolt be Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa. A képviselő a napokban Budapest egyik forgalmas gyalogátkelőhelyére állt ki egy jókora táblával, hogy a vészjósló tendenciára felhívja a figyelmet.  

 
Forrás: Tóth Endre Facebook

Emellett arra figyelmeztetett bejegyzésében, ha bevezetik a „bosszútörvényt”, azaz megszűnik a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, ahogy ezt az Orbán-kormány már belengette az általuk státusztörvénynek nevezett jogszabálytervezetben, akkor nem lesz, aki tanítson. Tóth Endre szerint a törvény a korábbi évek egyre emelkedő tendenciáját fokozhatja tovább, vagyis elképesztő méretű kilépési hullámot gerjeszthet. „Már közel 5000-en jelezték, hogy törvény bevezetése esetén felállnak. Meg kell akadályoznunk ezt a katasztrófát, meg kell akadályoznunk a bosszútörvény bevezetését! Tiltakozz te is!” – írta a közösségi oldalán a Momentum oktatáspolitikusa.

Tóth Endre a Narancs.hu-nak elküldte azt a táblázatot, amelyből kiderül, hogy mely tankerületektől távozott számban és arányban a legtöbb tanár tavaly és tavalyelőtt. 2022-ben a legtöbben a Közép-pesti Tankerületi Központból távoztak (402), ebben a kétes versenyben jócskán megelőzve a második helyen végzett veszprémi (185) és a Belső-pesti Tankerületi Központot (181). (A két fővárosi tankerületről érdemes megjegyezni, megannyi közelmúltbeli botrány fémjelzi tevékenységüket. A közép-pesti vezetője, Házlinger György saját egykori iskolája, a zuglói Szent István Gimnázium polgári engedetlenségben részt vevő tanárait fenyegette kirúgással, az erről szóló levelet személyesen vitte el nekik. A Belső-pesti Tankerületi Központ vezetője az a Marosi Beatrix, aki tavaly szeptemberben elkezdte a tanárkirúgásokat a VI. kerületi Kölcsey gimnázium öt pedagógusának elbocsátásával. Marosi e mellett azzal is bekerült a hírekbe, hogy felmerült, plagizálhatta a diplomamunkáját.)

Más képet kapunk, ha a 2021-es és 2022-es éveket úgy vetjük össze, hogy az ország különböző részein mennyivel nőtt a tankerületektől távozó pedagógusok száma. Itt az esztergomi, a balatonfüredi, a siófoki és a miskolci tankerület vezet. Az előbbi háromnál bőven 100 százalék feletti az emelkedés, míg a miskolcinál hajszál híján 100 százalékos a növekedés. De a pályaelhagyók számának növekedési arányát tekintve ugyancsak nagyon rosszul áll a dél-pesti, a berettyóújfalui, a mohácsi, a békéscsabai, a kelet-pesti, a pápai és a győri tankerület, valamint a hatvani, az érdi és a kecskeméti is.

A tanárok felmondása téma volt a csütörtöki kormányinfón. Ott az hangzott el, 4000 pedagógus hagyná el a pályát a státusztörvény elfogadása esetén (a törvénytervezet gyakorlatilag minden jogától megfosztaná, e mellett súlyosan szankcionálná a tanárokat, de a szülők, diákok jogait is csorbítaná). Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal intézte el, ez a szám csupán az aktív pedagógusok 3 százaléka.

A készülő törvény miatt hétfőn országos sztrájknapot tartanak a tanárok, délután pedig tüntetés lesz Budapesten a Kálvin téren.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.