A BKV vezetői is pontosan tudják, hogy a cégnél nagy a baj. Csak tavaly közel ezer ember ment el a közlekedési vállalattól (452 járművezető, 248 szakmunkás, 26 mérnök) – derül ki a BKV 2017–2020-ra vonatkozó humán stratégiájából. Ráadásul további 800 fő helyezte letétbe felmondását az alacsony és aránytalan bérek miatt. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke lapunknak azt mondta, hogy az elégedetlenség a munka törvénykönyvének 2012-es módosítása idején kezdődött, csakúgy, mint a MÁV-nál, ahol a fővárosi céghez hasonló állapotok uralkodnak (az új munka törvénykönyvéről lásd: Szabad kéz, Magyar Narancs, 2011. november 10., a MÁV-ról pedig A jövő kisiklott, Magyar Narancs, 2017. március 9.). Miközben a BKV vezetése saját tanulmányban vázolta, hogy várhatóan évente legalább ezer fő fogja elhagyni a céget (és ezért a menedzsment piacképes alapbéreket sürget), addig a bértárgyalások a szakszervezetekkel rendre kudarcba fulladtak. Igaz ugyan, hogy tavaly bruttó nyolcezer forintos emelésről állapodtak meg, ám ezt a vállalat máig nem teljesítette. A szakszervezetek azt is felháborítónak tartják, hogy a buszvezetők bére az elmúlt öt évben alig emelkedett, míg a BKV vezető beosztású dolgozóinak a fizetése ugyanennyi idő alatt bruttó 552 ezerről 723 ezerre nőtt.
A dolgozók elkeseredettségét jól mutatja, hogy sok buszvezető megy Bécsbe, ahol itteni bérük akár háromszorosára is számíthatnak. Az EKSZ részben ezért, az erősödő kivándorlás miatt is már tavaly 15+5 százalékos béremelési igénnyel állt elő, de óhajukra nem érkezett érdemi reakció. A BKV vezetősége rendszeresen a fővárosra mutogatott, az EKSZ pedig egy idő után megelégelte a helyzetet, és nyílt levélben szólította fel Tarlós István főpolgármestert, hogy tegyen valamit, hiszen a kormány nemrég fogadta el az állami vállalatoknál (MÁV, Volánbusz) a három év alatt megvalósuló 30 százalékos bérfejlesztést. Miközben Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter levélben biztatta a szakszervezetet, hogy kérésükkel bátran forduljanak a fővároshoz, a főpolgármester nagyokat hallgatott. A szakemberek egyébként most már attól tartanak, hogy például a MÁV-nál végrehajtandó bérfejlesztés miatt a maradék szakmunkásállomány jó része a BKV-tól az államvasúthoz igazolhat át. (Igaz, egy HÉV-dolgozó szerint – a HÉV tavaly nyáron került a MÁV-hoz – a vasúttársaság is inkább szavakban erős: „A 30 százalékos emelés 3 év alatt lett megígérve. Idén ez átlagosan 14 százalék. Van, akinek csak 10. De a lényeg: ezt a bért még mindig nem kaptuk meg. Új bérről szóló szerződésünk sincs. Körímélt kaptunk arról, hogy a kormány, a vezetőség és a szakszervezetek megállapodtak. Senki se tudja, hogy mikor és mennyit kap. Ahogy még az első két hónapra járó cafeteriát se kaptuk meg.”)
A buszvezetők átlag törzsbére bruttó 220 ezer forint körül mozog, a metróvezetők valamivel kevesebbet, maximum 212 ezer forintot kapnak, a szakmunkásoknál 224 ezer, a mérnököknél pedig 350 ezer ez az összeg. A szakszervezetek az állami cégekhez hasonlóan három év alatt összesen 30 százalékos béremelést követeltek, ám mivel sem a BKV, sem a fenntartó főváros nem mutatott hajlandóságot erre, a szakszervezetek összefogtak, és 3+5 napos sztrájkot hirdettek április második felére. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke akkor azt mondta, hogy alig érkezik új munkaerő a vállalathoz, egy-egy új szakember képzése pedig sok időbe telik, nem lehet azonnal munkába állítani őket. Például egy villamosvezető betanulási ideje kilenc hónap. És ami tetézi a bajt: egyes munkaköröknél már nincs is megfelelő képzés, például megszűnt a vasútijármű-szerelők iskoláztatása.
Kímélnék
A szakszervezetisek szerint ha az elvándorlás az eddigi ütemben folytatódik – és a BKV készítette tanulmány ezt valószínűsíti –, akkor a cég belátható időn belül a működőképesség határára sodródhat, járatkimaradások várhatók. Éppen ezért a szakszervezetek fokozatosan felépített „kampányt” készítettek elő, hogy nyomást gyakoroljanak a városvezetésre. A sztrájk meghirdetése előtt tömeges felmondással „fenyegetőztek”, majd megkezdték egymás között a sztrájk pontos menetének megbeszélését. Az egyeztetések során több szakszervezet hajlott arra, hogy a törvényben foglalt elégséges szolgáltatásnak úgy tegyenek eleget, hogy napközben zavartalanul indulna minden járat, azonban este hat és reggel hat között teljesen leállítanák a forgalmat – ez megfelelne a törvény előírásának, éreznék a budapestiek is, hogy sztrájk van, de csúcsidőben megkímélnék a fővárost a káosztól. A BKV vezetése egyébként tudomásul vette a bejelentést, és közleményben tudatta, hogy ők elkötelezettek a követelések teljesítése mellett. „A béremeléshez szükséges források megteremtése érdekében a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat a Kormányhoz fordult. Mindezek alapján a Társaság vezetése ismételten a szakszervezetek és a munkavállalók türelmét kérte és nyomatékosította, hogy a Társaság tisztában van a dolgozók helyzetével, és számol a munkaerőpiaci helyzettel, illetve tendenciákkal és (…) mindent elkövet annak érdekében, hogy ezek a források rendelkezésére álljanak” – áll a cég közleményében.
Tarlós egyébként korábban kijelentette, hogy a 30 százalékos béremelés töredékére sincsen pénz, de végül sikerült meggyőzni arról a városvezetést, hogy akkor kérjen segítséget a kormánytól. A főpolgármester a múlt hét elején találkozott Orbán Viktorral, majd szóban ígéretet tett januárig visszamenőleg egy 10 százalékos személyi alapbér-, illetve 5 százalékos bérfelzárkóztatási emelésre. Az EKSZ elnöke e bejelentést követően a Narancsnak azt mondta, hogy bár ez kicsit távol áll attól, amit ők szeretnének, és még nem ismerik a bérfejlesztés pontos részleteit, de arra elégnek tartják az ajánlatot, hogy egyelőre felfüggesszék az áprilisi sztrájkelőkészületeket.
Lapunk megjelenésekor már tisztábban látnak a szakszervezetek a béremelés ügyében, amely szükséges volna, de a legnagyobb gondokat aligha oldja meg – elegendő a hármas metró közelgő „kiváltására” utalni. Az index.hu írta meg, hogy a cég jelenlegi járművezetői létszáma 2412, holott az év második felére tervezett metrófelújítás miatt nagyjából 2700 kollégára lenne szükség.
