„Még nem látott várost”

Csárdi Antal (LMP) országgyűlési képviselő

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.

Magyar Narancs: A költségvetési vita során a parlamentben többször is felszólalt és azt mondta, hogy a benyújtott költségvetés átláthatatlan és igazságtalan.

Csárdi Antal: Mi azt valljuk, hogy a magasabb jövedelműeknek nagyobb arányban kell részt venniük a közteherviselésben, az erre való törekvés viszont nem látszik a költségvetésben. Például egy országgyűlési képviselő a maga 1,5 milliós fizetésével ne csak 15 százalékkal járuljon hozzá a közös ügyeink finanszírozásához. Az alacsony jövedelműeknek viszont részben vagy egészben engedjük el ezt a 15 százalékot, ahogy a minimálbért is adómentessé kellene tenni. A másik eleme az igazságtalanságnak az, hogy a költségvetés minden terhét a hétköznapi emberek viselik. Áfa-bevételből 7100 milliárd forintot tervezett be a kormány, személyi jövedelemadóból 4 ezer milliárdot, jövedéki adókból 1500 milliárdot. Ami együtt közel 13 ezer milliárd forint, ezzel áll szemben a cégektől beszedni tervezett 792 milliárd forintnyi nyereségadó. Ez őrületes aránytalanság. Míg a kisvállalkozások befizetik a hatályos törvény szerinti 9 százalékos nyereségadót, addig megnéztem, hogy néz ki mindez egy multinál, illetve a 100 legnagyobb magyar tulajdonú cégnél. Utóbbiak átlagosan 4 százaléknyi nyereségadót fizetnek, a multiknál ez jócskán 1 százalék alatt van. A Molnak például több mint 400 milliárd forint volt az adózás előtti nyeresége, az adózás utáni ennél magasabb lett. A Richter 38 millió forintnyi adót fizet a 200 milliárdos nyeresége után – abból még egy budapesti lakás sem jönne ki.

MN: Hogyan tenné igazságosabbá a költségvetést?

CSA: Készítettünk egy alternatív költségvetést, amelyben javasoljuk a társasági adó többkulcsossá tételét: a legmagasabb kulcsot 25 százalékban határoznánk meg. A nagy nyereséget termelő vállalkozások fizessenek nagyobb hozzájárulást. A kormány azzal próbál versenyelőnyt szerezni a piacon, hogy alacsony adózású országként tünteti fel magát, ahol azonban a fizetések is alacsonyan tartottak, a munka törvénykönyve pedig rugalmas – így viszont a munkavállaló teljesen kiszolgáltatottá válik. Ehelyett az innovációba és az oktatásba kellene fektetnünk. Azzal is igazságosabbá lehetne tenni a költségvetést, ha minden közalkalmazottnak inflációkövetővé tennék a fizetését.

MN: Mit gondol az extraprofitadóról?

CSA: Ha egy cég ügyes, az profitot termel, ez a piacgazdaság lényege. De azt senki sem tudta nekem megmagyarázni, hogy mi az extraprofit. Először is meg kellene határozni, hogy a profitot a nettó forgalomhoz mérem, vagy tőkearányosan, illetve eszközarányosan veszem. Ezt a magyar kormány nem közölte, csak kiválasztott néhány ágazatot. Nem vagyok repüléspárti, fontos lenne, hogy kompenzációs díjakat építsünk a jegyek árába, de azt végtelenül igazságtalannak tartom, hogy két veszteséges év után, amit a Covid okozta gazdasági helyzet idézett elő, a kormány rámutat a légitársaságokra, hogy fizessenek ők. Tudomásom szerint a bányászati cégeknél árbevétel-arányosan 2 százalék körüli az átlagos profitráta. De például a miniszterelnök édesapja tulajdonában lévő bányáknál a profitráta duplája az átlagosnak. Akkor miért nem az ilyen a cégektől szedik be az extraprofitadót? A nagy cégeket a kormány szent tehénként kezeli. Hiszek a piacgazdaságban, de csak ha kontrolláltan működik. Az a neoliberális agymenés és rombolás, amit a kormány az elmúlt 12 évben a multikkal karöltve elvégzett, nagyon káros, főként a következő generációnak.