Az EU-s oktatási pályázatok NER-esítése

Megjött már a komisszár

Belpol

Pártkatona került az uniós oktatási pályázatok koordinálásával foglalkozó Tempus Közalapítvány élére – de mennyire fog tudni beleszólni a politika a pályázatok elbírálásába?

Október végén nagy nyilvánosságot kapott, hogy a Tempus Közalapítványt 2008 óta vezető Tordai Pétert indoklás nélkül menesztette az alapítványt felügyelő kuratórium vezetője, helyét pedig a Fidelitas volt budapesti elnöke, Varga-Bajusz Veronika veszi át. Utóbbi korábban azzal került a hírekbe, hogy 2017-ben kirúgatta Simicska Lajos fiát a szervezetből. Tordai leváltása után Hermándy-Berencz Judit főigazgató-helyettes beadta felmondását, a közalapítvány 183 munkatársa pedig levélben tiltakozott a kuratórium döntése ellen.

Varga-Bajusz Veronika a Fidelitasban viselt tagsága mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) Rácz Zsófia elődje, az azóta Fidelitas-elnökké választott Illés Boglárka mellett volt ifjúságügyi főosztályvezető, az utóbbi években pedig a Miniszterelnöki Kormányirodán dolgozott. A közalapítvánnyal nem most kerül először kapcsolatba – egyrészt a minisztériumban foglalkozott az Erasmus+ ifjúságügyi programjaival, másrészt 2016-tól előbb állandó vendégként, majd 2018-tól tagként vett részt az alapítvány kuratóriumának munkájában is. Személyében gyakorlatilag mégis egy pártkatona került a közalapítvány élére: Varga-Bajusz ugyanis nem csak a Fidelitasban viselt tisztséget, 2018-ban a Fidesz–KDNP országos választási listáján is szerepelt, igaz, a nem túl előkelő 204. helyen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.