Megmutatjuk, hogy miért futamodott meg Orbán az olimpiai népszavazás és a tévériporter elől

  • Gera Márton
  • 2017. március 13.

Belpol

Illa berek, nádak, erek: dolgozni.

Vasárnap este újraindult a Napló című riportmagazin, immáron Heti Napló Sváby Andrással címmel, amiben semmi különös nem lenne, ha nem úgy kezdődött volna az adás, hogy egy televíziós népszavazást hirdetnek, mert a műsor készítői „megadják azt, amit a politika elvett tőlünk”.

false

 

Hülye mondat, a legsötétebb múltat idézi, mikor egy beázáshoz is csak akkor szállt ki az IKV, ha előtte már bemutatták a Kék fényben, de sajnos igaz, hisz – 266 151 aláírást levegőnek tekintve – tényleg nem lesz itt semmiféle népszavazás.

Kicsit vártuk hát e tévés referendumot, és nem hiába: az eredmény elég jól néz ki.

A posztolimpiás riportban egyébként nagy újdonság nem volt, Fürjes Balázs kormánybiztos azt bizonygatta, „az olimpia miatt semmit nem kellett volna Budapesten csinálni”, ami nyilván azt jelenti, hogy

Mészáros Lőrinc és Garancsi István nagyon ügyesen megcsinált volna mindent,

nekünk csak a pénzt kellett volna adni. A kormánypárti politikusok pedig azt magyaráznák, hogy úgyis megnyerték volna a népszavazást – úgy legalábbis, ahogy a kvótareferendumot megnyerték. Aztán megjelent teljes testi valójában Orbán Viktor, ment a Parlament folyosóján, jobbján Havasi Bertalan, s jött a riporter is, aki szerette volna megállítani a miniszterelnököt. Félő volt, hogy még a végén kérdéseket tesz fel a kormányfőnek, így Havasi gyorsan intézkedett, beállt Orbán elé, aki maga sem teketóriázott, azt mondta, megengedné ő a kérdést, „csak menne dolgozni”. Ment is rögtön.

Ja, igen, 2017-ben vagyunk, Magyarországon.

Ebben a sietésben sok minden benne van, de leginkább az, ami jó pár éve szörnyen mérgezi a hazai közéletet. Hogy a kormányzati szereplőket nem lehet számon kérni, mert kitiltanak, nem válaszolnak, az adventre hivatkoznak vagy szimplán csak elszaladnak. Pardon, dolgozni mennek.

A Heti Napló végén aztán jött a nagy leleplezés, ami egészen sokféle okból nem reprezentatív (telefonos szavazás, kicsivel kevesebb mint 10 ezer ember véleménye), de közben mégiscsak jó kis válasz arra, hogy miért nem lett itt semmiféle népszavazás. A válaszadók

90 százaléka mondta, hogy nem támogatna egy esetleges budapesti olimpiát,

10 százalék azonban igen.

Azt is mutatja ez a szám, hogy az új nemzeti egység nem valami hazugság, hiszen itt van, 90 százalék képviseli.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.