Megmutatjuk, hogy miért futamodott meg Orbán az olimpiai népszavazás és a tévériporter elől

  • Gera Márton
  • 2017. március 13.

Belpol

Illa berek, nádak, erek: dolgozni.

Vasárnap este újraindult a Napló című riportmagazin, immáron Heti Napló Sváby Andrással címmel, amiben semmi különös nem lenne, ha nem úgy kezdődött volna az adás, hogy egy televíziós népszavazást hirdetnek, mert a műsor készítői „megadják azt, amit a politika elvett tőlünk”.

false

 

Hülye mondat, a legsötétebb múltat idézi, mikor egy beázáshoz is csak akkor szállt ki az IKV, ha előtte már bemutatták a Kék fényben, de sajnos igaz, hisz – 266 151 aláírást levegőnek tekintve – tényleg nem lesz itt semmiféle népszavazás.

Kicsit vártuk hát e tévés referendumot, és nem hiába: az eredmény elég jól néz ki.

A posztolimpiás riportban egyébként nagy újdonság nem volt, Fürjes Balázs kormánybiztos azt bizonygatta, „az olimpia miatt semmit nem kellett volna Budapesten csinálni”, ami nyilván azt jelenti, hogy

Mészáros Lőrinc és Garancsi István nagyon ügyesen megcsinált volna mindent,

nekünk csak a pénzt kellett volna adni. A kormánypárti politikusok pedig azt magyaráznák, hogy úgyis megnyerték volna a népszavazást – úgy legalábbis, ahogy a kvótareferendumot megnyerték. Aztán megjelent teljes testi valójában Orbán Viktor, ment a Parlament folyosóján, jobbján Havasi Bertalan, s jött a riporter is, aki szerette volna megállítani a miniszterelnököt. Félő volt, hogy még a végén kérdéseket tesz fel a kormányfőnek, így Havasi gyorsan intézkedett, beállt Orbán elé, aki maga sem teketóriázott, azt mondta, megengedné ő a kérdést, „csak menne dolgozni”. Ment is rögtön.

Ja, igen, 2017-ben vagyunk, Magyarországon.

Ebben a sietésben sok minden benne van, de leginkább az, ami jó pár éve szörnyen mérgezi a hazai közéletet. Hogy a kormányzati szereplőket nem lehet számon kérni, mert kitiltanak, nem válaszolnak, az adventre hivatkoznak vagy szimplán csak elszaladnak. Pardon, dolgozni mennek.

A Heti Napló végén aztán jött a nagy leleplezés, ami egészen sokféle okból nem reprezentatív (telefonos szavazás, kicsivel kevesebb mint 10 ezer ember véleménye), de közben mégiscsak jó kis válasz arra, hogy miért nem lett itt semmiféle népszavazás. A válaszadók

90 százaléka mondta, hogy nem támogatna egy esetleges budapesti olimpiát,

10 százalék azonban igen.

Azt is mutatja ez a szám, hogy az új nemzeti egység nem valami hazugság, hiszen itt van, 90 százalék képviseli.

Figyelmébe ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.