Megszavazta a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbítását

Belpol

A törvény 2022. január 1-ig lesz érvényben. Döntöttek az alapítványi fenntartásba került egyetemek finanszírozásáról is.

A parlament őszi ülésszakának második ülésén a veszélyhelyzet meghosszabbításáról döntött az Országgyűlés. 2022. január 1-jéig érvényben marad. A Ház erről 112 igen szavazattal, 25 ellenvoks mellett döntött, tartózkodás nélkül.

Az igazságügyi tárca államtitkára a módosítás parlamenti vitájában elengedhetetlennek ítélte a veszélyhelyzet meghosszabbítását, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni a negyedik hullámban is.

Völner Pál azt hangsúlyozta, hogy az új vírusvariánsok korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek, ezért a negyedik hullám küszöbén elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

Az előterjesztés indoklása szerint a kormány elsődleges célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A világjárvány elleni védekezés elmúlt másfél éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat - olvasható az előterjesztésben. Az Országgyűlés az eredetileg idén februárban, 90 napos hatállyal elfogadott törvényt elsőként májusban hosszabbította meg, az őszi parlamenti ülésszak első ülésnapját követő 15. napig, vagyis október 5-ig. Most ezt a határidőt tolja ki a Ház januárig.

A kormány jelezte ugyanakkor, hogy a veszélyhelyzet a jövő évi határidő előtt is megszűnhet, ha azt a járványhelyzet lehetővé teszi.

A törvénnyel kapcsolatban a Telex emlékeztet: a jogszabály arra adja meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy rendkívüli helyzetekben gyorsan reagáljon. Az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

Fontos tudni ugyanakkor azt is, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításával nem lépnek életbe korlátozások, így a gyülekezésnek, a tömegrendezvényeknek, a választási rendezvényeknek, a tüntetéseknek nincsen jogi akadályuk.

Szintén a hétfői ülésnapon döntött a parlament az alapítványi fenntartásba kerül egyetemek gazdálkodásáról. A fideszes többség 115 igen, 28 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta, hogy 

2022-től 2026-ig összesen 1630 milliárd forintot kap az e felsőoktatási intézményeket fenntartó 21 alapítvány.

Arról, hogy mely egyetemek kerültek alapítványi fenntartásba, még április végén döntött az Országgyűlés.

A mai döntésről beszámoló Telex-cikk felidézi: az ellenzék szerint a vagyont és a befolyást igyekszik a Fidesz átmenteni, arra készülve, hogy vereséget szenved a jövő évi választáson. Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjainak összetétele valóban arra utal, hogy a kormány hozzá közel állókat szeretne az alapítványok élén látni. Miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok letteg tagjai a kuratóriumoknak.

A szavazás előtti vitában György István, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azzal érvelt, hogy „jövőre az egyetemi finanszírozás a két és félszeresére nő, a GDP 2 százalékával egyenlő”. Arra az ellenzéki felvetésre, hogy miért csak alapítványokon keresztül lehet működtetni az egyetemeket, nem válaszolt.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk