Megszavazta a parlament a civiltörvényt
civil.jpeg

Megszavazta a parlament a civiltörvényt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017.06.13 12:44

Belpol

A tüntetések és a külföldi figyelmeztetések ellenére átment a javaslat. Polgári engedetlenség jön.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett, orosz mintára készült indítvány 130 igen, 44 nem és 24 – jobbikos – tartózkodó szavazatot kapott. A szavazásnál a független Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője az ülésterem közepén a jogszabály elleni tiltakozásul a Norvég Alap által támogatott civil projektek listáját mutatta fel. Az ülésvezető Latorcai János jelezte, hogy a politikus megzavarta a szavazás rendjét, amiről tájékoztatni fogja Kövér László házelnököt, aki nyilván ismét megbünteti a képviselőt.

A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az adatok nyilvánosak lesznek, az érintetteknek pedig a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott – a médiatörvény szerinti – sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A törvényhez több módosító javaslatot nyújtott be a Jobbik és az LMP is, ezeket nem szavazták meg, ellentétben a Fidesz által kezdeményezett módosítókkal.

A most elfogadott törvény szerinti kötelezettséget nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy tegyenek eleget az előírásoknak. Ha az ismételt felhívás is eredménytelen, az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál. A Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A „külföldről támogatott szervezetek” köréből akkor lehet kikerülni, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet.

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója az Indexnek azt mondta: „A TASZ polgári engedetlenségi akció keretében bojkottálni fogja a törvényt. Nem fogunk eleget tenni a ma elfogadott jogszabálynak.

Nem fogjuk regisztrálni magunkat külföldről támogatott szervezetként, még ha a támogatásaink nagy részét onnan is kapjuk.

Így tudunk érvényt szerezni majd az álláspontunknak a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon, az Európai Bíróságon vagy a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Ez a törvény ugyanis nemcsak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti, hanem az európai jogot is, hiszen a nem magyar költségvetési szerveken keresztül érkező európai uniós források is külföldinek minősülnek.”

A törvény elfogadása után a Helsinki Bizottság közleményben jelezte: ők sem fognak regisztrálni.

 

„Az emberek segítség nélkül maradnak"

Szervezeteiktől már nem sok mindent tud elvenni a kormány, de megbélyegzésük segítségre szoruló állampolgárokat riaszthat el a jogérvényesítéstől – vélik a célkeresztbe került nem kormányzati szervezetek vezetői. Az is kiderül, bíznak-e az EU ellenőrző szerepében. Magyar Narancs: Múlt hétfőn a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is részt vett az Európai Parlament jogi és állampolgársági bizottságának (LIBE) a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatásán.

Neked ajánljuk