Megszavazták a nemváltoztatást ellehetetlenítő törvényt

  • narancs.hu
  • 2020. május 19.

Belpol

Az LMBTQ-szervezetek arra kérik Áder Jánost, hogy aláírás helyett az Alkotmánybíróságra küldje a törvényt.

A parlament kétharmados többséggel megszavazta a keddi 21 előterjesztésből Semjén Zsolt március végén benyújtott salátatörvényét is, amely többek között ellehetetleníti a nemváltoztatást.

A tervezet ellen civil szervezetek és európai parlamenti képviselők is tiltakoztak. Míg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, Magyarországon mindenki a nemi identitásának megfelelően élhet.

A törvény elfogadása után az LMBTQ-szervezetek arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett az Alkotmánybíróságra küldje el a törvényt.

A törvény értelmében módosul az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény is, így bekerül a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő „nem”-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható.

Csak a gonoszság, a színtiszta gonoszság

Bár az ország figyelmét ezekben a napokban a járvány elleni védekezés köti le, Orbán Viktor kormánya a maga által kreált, s a fideszes elme ideológiai és szexuális frusztrációit tükröző frontvonalakat sem hagyja kihűlni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.