Megszavazták a nemváltoztatást ellehetetlenítő törvényt

  • narancs.hu
  • 2020. május 19.

Belpol

Az LMBTQ-szervezetek arra kérik Áder Jánost, hogy aláírás helyett az Alkotmánybíróságra küldje a törvényt.

A parlament kétharmados többséggel megszavazta a keddi 21 előterjesztésből Semjén Zsolt március végén benyújtott salátatörvényét is, amely többek között ellehetetleníti a nemváltoztatást.

A tervezet ellen civil szervezetek és európai parlamenti képviselők is tiltakoztak. Míg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, Magyarországon mindenki a nemi identitásának megfelelően élhet.

A törvény elfogadása után az LMBTQ-szervezetek arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett az Alkotmánybíróságra küldje el a törvényt.

A törvény értelmében módosul az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény is, így bekerül a születési anyakönyvbe a születési nem, ami a javaslat szerint „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A születési nem felváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő „nem”-et, ez az adat pedig a javaslat alapján nem lenne megváltoztatható.

Csak a gonoszság, a színtiszta gonoszság

Bár az ország figyelmét ezekben a napokban a járvány elleni védekezés köti le, Orbán Viktor kormánya a maga által kreált, s a fideszes elme ideológiai és szexuális frusztrációit tükröző frontvonalakat sem hagyja kihűlni.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.