A szerk.

Csak a gonoszság, a színtiszta gonoszság

A szerk.

Bár az ország figyelmét ezekben a napokban a járvány elleni védekezés köti le, Orbán Viktor kormánya a maga által kreált, s a fideszes elme ideológiai és szexuális frusztrációit tükröző frontvonalakat sem hagyja kihűlni.

Kedden a parlamnet fideszes többsége elfogadta azt a tervezetet is, ami a transzneműeknek fogalmaz meg tiltásokat. A tervezet benyújtásakor írtunk a javaslatról:

Semjén Zsolt március 31-én (a Transznemű Láthatóság Napján) nyújtotta be a parlamentnek azt a salátatörvény-javaslatot, amely többek között elvenné a transznemű emberektől nemük jogi megváltoztatásának lehetőségét, azt a jogukat, hogy megélt nemük szerint anyakönyveztessék magukat. (Ugyanezzel a törvényjavaslattal írná felül a kormány a főváros által a Városligetre elrendelt változtatási tilalmat, és dobná meg Schmidt Mária alapítványát két értékes ingatlannal. Az eredeti szövegben szerepelt a polgármesterek központi gyámság alá helyezése is, ám ebből hamar kihátráltak.)

A törvény az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabályt változtatná meg akképpen, hogy a személyazonosító adatok nyilvántartásában az eddigi „nem” kategória helyére a „születési nem” kerülne. A születési nem fogalmát definiálja is Semjén javaslata – „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem” –, és megváltoztathatatlanként hivatkozik az így nyilvántartásba vett személyes adatra. A javasolt szabályozás tudomást sem vesz az emberi populáció becslések szerint 0,5–1,7 százalékát kitevő interszexuálisokról (akik biológiai jellegzetességeik alapján nem sorolhatók be sem a női, sem a férfi kategóriába); a nemváltás (tranzíció) folyamatában lévő vagy az előtt álló transznemű polgártársaink mindennapi életét pedig borítékolhatóan pokollá teszi majd.

Semjén, a gombnyomogató

Semjén, a gombnyomogató

 

Transzneműnek azt nevezzük, aki születéskor megállapított nemétől eltérően azonosítja magát, és e szerint is éli az életét. A transznemű emberek nem szükségképpen akarnak nemváltó orvosi beavatkozáson (hormonkezelésen, műtéten) átesni; egy 2010-es kutatásban a megkérdezett magyar transzneműek négy­ötöde szükségesnek tartotta a jogi nemváltást, műtétet azonban csak a felük tervezett.

A nemváltás hatósági elismerése korábban sem volt egyszerű procedúra: pszichológus, pszichiáter és urológus vagy nőgyógyász szakvéleménye kellett hozzá. Aztán a kormány három és fél éve fel is függesztette az eljárásokat, arra hivatkozva, hogy később egységes, átlátható szabályozást dolgoz ki. Íme! Pedig az LMBTQ-lobbinak való behódolással nehezen vádolható Alkotmánybíróság legutóbb egy 2018-as ítéletében nevezte alapvető emberi jognak a nemváltoztatást és annak állam általi elismerését, egyúttal mulasztásos alkotmánysértést is megállapított, amiért ez a lehetőség nem áll nyitva a Magyarországon menekültként vagy oltalmazottként tartózkodók előtt. Nos, a kormány úgy oldotta fel a mulasztást, hogy mindenkitől elvette a nemváltás jogát, ügyelve arra, hogy a tilalom a már folyamatban lévő – és mint említettük, évek óta felfüggesztett – anyakönyvi eljárásokban is érvényesüljön.

Ha a javaslatból törvény lesz, az ellehetetleníti például, hogy a transznemű emberek megélt nemük szerint lépjenek házasságra vagy élettársi kapcsolatra. A hatósági elismerés hiánya fokozni fogja kitettségüket a mindennapos megaláztatásnak és diszkriminációnak; minden élethelyzetben, amelyben személyazonosításra van szükség – orvosnál, közúti ellenőrzéskor vagy akár egy bankkártyás fizetésnél –, nyilvánvalóvá válhat a másik fél számára a transznemű ember „eredeti” neme. Bár a törvényjavaslat nem szól a nemi megerősítő orvosi beavatkozásokról (hormonkezelésről, műtétről), feltételezhető, hogy ezek igénybevétele is nehezebb lesz. A Háttér Társaság tájékoztatója szerint ugyanis az elmúlt években az a gyakorlat alakult ki, hogy az ilyen beavatkozások megkezdéséhez előbb a nem jogi elismertetése szükséges.

A transznemű emberek számáról csak becsléseink vannak, ezek alapján maximum pár ezer főt érinthet a jogi nemváltás megakadályozása. Ők persze nem szűnnek meg transzneműnek lenni attól, hogy a személyijük továbbra is a születéskor nyilvántartásba vett nemüket tartalmazza majd. Jobb senkinek, nekik viszont sokkal rosszabb lesz ettől. Járvány idején az állam kiemelt feladata, hogy megvédje valamennyi polgárát. A színtiszta gonoszságon kívül vajon mi magyarázhatja, hogy Orbánék épp ezt az időszakot választották az amúgy is veszélyeztetett kisebbség jogainak sárba tiprására?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.