A szerk.

Csak a gonoszság, a színtiszta gonoszság

A szerk.

Bár az ország figyelmét ezekben a napokban a járvány elleni védekezés köti le, Orbán Viktor kormánya a maga által kreált, s a fideszes elme ideológiai és szexuális frusztrációit tükröző frontvonalakat sem hagyja kihűlni.

Kedden a parlamnet fideszes többsége elfogadta azt a tervezetet is, ami a transzneműeknek fogalmaz meg tiltásokat. A tervezet benyújtásakor írtunk a javaslatról:

Semjén Zsolt március 31-én (a Transznemű Láthatóság Napján) nyújtotta be a parlamentnek azt a salátatörvény-javaslatot, amely többek között elvenné a transznemű emberektől nemük jogi megváltoztatásának lehetőségét, azt a jogukat, hogy megélt nemük szerint anyakönyveztessék magukat. (Ugyanezzel a törvényjavaslattal írná felül a kormány a főváros által a Városligetre elrendelt változtatási tilalmat, és dobná meg Schmidt Mária alapítványát két értékes ingatlannal. Az eredeti szövegben szerepelt a polgármesterek központi gyámság alá helyezése is, ám ebből hamar kihátráltak.)

A törvény az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabályt változtatná meg akképpen, hogy a személyazonosító adatok nyilvántartásában az eddigi „nem” kategória helyére a „születési nem” kerülne. A születési nem fogalmát definiálja is Semjén javaslata – „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem” –, és megváltoztathatatlanként hivatkozik az így nyilvántartásba vett személyes adatra. A javasolt szabályozás tudomást sem vesz az emberi populáció becslések szerint 0,5–1,7 százalékát kitevő interszexuálisokról (akik biológiai jellegzetességeik alapján nem sorolhatók be sem a női, sem a férfi kategóriába); a nemváltás (tranzíció) folyamatában lévő vagy az előtt álló transznemű polgártársaink mindennapi életét pedig borítékolhatóan pokollá teszi majd.

Semjén, a gombnyomogató

Semjén, a gombnyomogató

 

Transzneműnek azt nevezzük, aki születéskor megállapított nemétől eltérően azonosítja magát, és e szerint is éli az életét. A transznemű emberek nem szükségképpen akarnak nemváltó orvosi beavatkozáson (hormonkezelésen, műtéten) átesni; egy 2010-es kutatásban a megkérdezett magyar transzneműek négy­ötöde szükségesnek tartotta a jogi nemváltást, műtétet azonban csak a felük tervezett.

A nemváltás hatósági elismerése korábban sem volt egyszerű procedúra: pszichológus, pszichiáter és urológus vagy nőgyógyász szakvéleménye kellett hozzá. Aztán a kormány három és fél éve fel is függesztette az eljárásokat, arra hivatkozva, hogy később egységes, átlátható szabályozást dolgoz ki. Íme! Pedig az LMBTQ-lobbinak való behódolással nehezen vádolható Alkotmánybíróság legutóbb egy 2018-as ítéletében nevezte alapvető emberi jognak a nemváltoztatást és annak állam általi elismerését, egyúttal mulasztásos alkotmánysértést is megállapított, amiért ez a lehetőség nem áll nyitva a Magyarországon menekültként vagy oltalmazottként tartózkodók előtt. Nos, a kormány úgy oldotta fel a mulasztást, hogy mindenkitől elvette a nemváltás jogát, ügyelve arra, hogy a tilalom a már folyamatban lévő – és mint említettük, évek óta felfüggesztett – anyakönyvi eljárásokban is érvényesüljön.

Ha a javaslatból törvény lesz, az ellehetetleníti például, hogy a transznemű emberek megélt nemük szerint lépjenek házasságra vagy élettársi kapcsolatra. A hatósági elismerés hiánya fokozni fogja kitettségüket a mindennapos megaláztatásnak és diszkriminációnak; minden élethelyzetben, amelyben személyazonosításra van szükség – orvosnál, közúti ellenőrzéskor vagy akár egy bankkártyás fizetésnél –, nyilvánvalóvá válhat a másik fél számára a transznemű ember „eredeti” neme. Bár a törvényjavaslat nem szól a nemi megerősítő orvosi beavatkozásokról (hormonkezelésről, műtétről), feltételezhető, hogy ezek igénybevétele is nehezebb lesz. A Háttér Társaság tájékoztatója szerint ugyanis az elmúlt években az a gyakorlat alakult ki, hogy az ilyen beavatkozások megkezdéséhez előbb a nem jogi elismertetése szükséges.

A transznemű emberek számáról csak becsléseink vannak, ezek alapján maximum pár ezer főt érinthet a jogi nemváltás megakadályozása. Ők persze nem szűnnek meg transzneműnek lenni attól, hogy a személyijük továbbra is a születéskor nyilvántartásba vett nemüket tartalmazza majd. Jobb senkinek, nekik viszont sokkal rosszabb lesz ettől. Járvány idején az állam kiemelt feladata, hogy megvédje valamennyi polgárát. A színtiszta gonoszságon kívül vajon mi magyarázhatja, hogy Orbánék épp ezt az időszakot választották az amúgy is veszélyeztetett kisebbség jogainak sárba tiprására?

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.