Február elején derült ki az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik jegyzőkönyvéből, hogy az európai uniós hatóságokkal folytatott sokévnyi vita után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végleg fel kívánja számolni az alapítványait – illetve azt az egyet, amely az összevonások után mára utolsóként megmaradt. Az MNB-alapítványok ügye a 2010-es évek egyik ikonikus botránya volt, amikor 2016-ban kiderült, hogy kiknek juttattak kisebb-nagyobb összegű támogatásokat. A jegybank és a kormány akkori „érvelése” szerint az alapítványokba áttolt vagyon „elvesztette közpénzjellegét”; végül minden hatóság kimondta, hogy mégiscsak közpénzről van szó – nem kis részben a témában a Magyar Narancsba számos cikket író Böszörményi Jenő kitartó munkája eredményeként.
Az unortodox gazdaságpolitikát hirdető Matolcsy György vezette MNB eredetileg 2013–2014-ben hozott létre hat alapítványt a saját maga által „Pallas Athéné közgondolkodási programnak” nevezett projekt részeként (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI). A hat alapítvány a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kapott, ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának alacsonyan tartásával az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után mára mindössze egy alapítvány maradt állva, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott milliárdokkal.
Bár mára a kormány úgy írta át a törvényeket, hogy minden gond nélkül létrehozhat úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyeknek könnyedén juttathat vagyont, az MNB-alapítványok létrehozásakor ez a jogszabály még nem létezett. Sőt 2006-ban az addig létező, a kormány, az Országgyűlés vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványok intézményét is megszüntették a korrupciós kockázatok miatt. A hivatalosan a kormánytól függetlenül működő jegybank viszont a saját alapítványai létrehozásakor úgy érvelt – nem mintha ezt sokan elfogadták volna –, hogy közcélok támogatására létrehozhat alapítványokat, amelyek aztán (szerinte) tőle függetlenül működnek. Az MNB 2016-ra azután olyannyira belebonyolódott a történetbe, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára a parlament még egy törvényt is elfogadott az alapítványok gazdálkodásának titkosítására – jóllehet ez végül elbukott az Alkotmánybíróságon.
A jegybank az Európai Unióval is vitába került az érvelése miatt, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pedig 2014 óta hadakozik az MNB-vel amiatt, hogy a jegybanki alapítványok és cégeik vagyona beleszámít-e a jegybank mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak arra ígéretet, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
