Az MNB-alapítványok és vagyonuk sorsa

Átfolyó állomány

Belpol

Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal?

Február elején derült ki az európai uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik jegyzőkönyvéből, hogy az európai uniós hatóságokkal folytatott sokévnyi vita után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végleg fel kívánja számolni az alapítványait – illetve azt az egyet, amely az összevonások után mára utolsóként megmaradt. Az MNB-alapítványok ügye a 2010-es évek egyik ikonikus botránya volt, amikor 2016-ban kiderült, hogy kiknek juttattak kisebb-nagyobb összegű támogatásokat. A jegybank és a kormány akkori „érvelése” szerint az alapítványokba áttolt vagyon „elvesztette közpénzjellegét”; végül minden hatóság kimondta, hogy mégiscsak közpénzről van szó – nem kis részben a témában a Magyar Narancsba számos cikket író Böszörményi Jenő kitartó munkája eredményeként.

Az unortodox gazdaságpolitikát hirdető Matolcsy György vezette MNB eredetileg 2013–2014-ben hozott létre hat alapítványt a saját maga által „Pallas Athéné közgondolkodási programnak” nevezett projekt részeként (Pallas Athéné Domus Animae – PADA, Pallas Athéné Domus Mentis – PADMA, Pallas Athéné Domus Concordiae – PADOC, Pallas Athéné Domus Scientiae – PADS, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány – PAGEO, Pallas Athéné Domus Innovationis – PADI). A hat alapítvány a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kapott, ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának alacsonyan tartásával az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után mára mindössze egy alapítvány maradt állva, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), amely azonban továbbra is gazdálkodik az egykor megkapott milliárdokkal.

Bár mára a kormány úgy írta át a törvényeket, hogy minden gond nélkül létrehozhat úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat”, amelyeknek könnyedén juttathat vagyont, az MNB-alapítványok létrehozásakor ez a jogszabály még nem létezett. Sőt 2006-ban az addig létező, a kormány, az Országgyűlés vagy az önkormányzatok által létrehozható közalapítványok intézményét is megszüntették a korrupciós kockázatok miatt. A hivatalosan a kormánytól függetlenül működő jegybank viszont a saját alapítványai létrehozásakor úgy érvelt – nem mintha ezt sokan elfogadták volna –, hogy közcélok támogatására létrehozhat alapítványokat, amelyek aztán (szerinte) tőle függetlenül működnek. Az MNB 2016-ra azután olyannyira belebonyolódott a történetbe, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára a parlament még egy törvényt is elfogadott az alapítványok gazdálkodásának titkosítására – jóllehet ez végül elbukott az Alkotmánybíróságon.

A jegybank az Európai Unióval is vitába került az érvelése miatt, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pedig 2014 óta hadakozik az MNB-vel amiatt, hogy a jegybanki alapítványok és cégeik vagyona beleszámít-e a jegybank mérlegébe. Az Eurostat legutóbbi jegyzőkönyve szerint ennek az eljárásnak a keretében kaptak arra ígéretet, hogy még 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalatai­kat, a folyamat lezárását azonban a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.