Mélyponton Iványi Gábor egyháza – képriport a Dankó utcából

Pusztán civil adományokból működik Iványi Gábor egyháza és egyesülete, amely mintegy 500 hajléktalant lát el a fővárosban. A halálos ítéletükkel érne fel, ha az intézményeik bezárnának, márpedig ennek egyre nagyobb az esélye. A kormány addig vegzálta őket, hogy ez bármikor bekövetkezhet. 

Július óta nulla forint állami támogatás érkezik a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET), valamint a hozzá tartozó Oltalom Karitatív Egyesület számlájára. A működést kizárólag civil adományokból tudják biztosítani, melyek a Szalmaszál a Hajléktalanokért Közhasznú Alapítványhoz érkeznek. Máshogy ez nem is lehetne, ugyanis a MET és az Oltalom bankszámláit inkasszózta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). 

Mindez annak a következménye, hogy mintegy tizenöt évvel ezelőtt Orbán Viktor hadjáratot indított az egyházat és az egyesületet vezető Iványi Gábor ellen. 2011-ben elvették a MET egyházi státuszát, ami miatt mostanra mintegy 13 milliárd állami támogatástól esett el. Ezt követték további intézkedések, törvénymódosítások, elvonások, melyekkel a megszűnés szélére sodorták Iványiékat: a túlélés érdekében nem fizették teljeskörűen a járulékokat a munkatársak után, illetve tetemes közműtartozást halmoztak fel. Részben ennek okán a MET több hátrányos helyzetűekkel foglalkozó iskoláját kellett átadnia más fenntartónak. 

 
Iványi Gábor, a MET és az Oltalom vezetője
Fotó: Palágyi Barbara
 

Iványi maga sem tudja, hogy egészen pontosan miért támadja őt a hatalom, de ez szerinte több mozaikból tevődik össze. Egyfelől ez üzenet Orbán Viktor egykori szövetségeseinek, hogy azok, akik neki hátat fordítottak, ne számítsanak semmire: a lelkész régről ismeri a miniszterelnököt, idősebb gyermekeit ő keresztelte meg. Az első Orbán-kormány idején Balog Zoltánon keresztül felajánlották neki egy közös fotóért cserébe, hogy kiemelt támogatást kaphat a MET, de ő ezt visszautasította. Nem akart megalkudni, és nem kért többet annál, mint ami jár. A kormányfő a többi egyháznak is irányt mutat a lejáratás által, hogy addig van jó dolguk, amíg csendben vannak. Iványi Gábor friss riportunkban részletesen beszél az anyagi helyzetükről, az ellehetetlenítésük folyamatáról.

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

Az Iványi Gáborral való beszélgetés után meglátogattuk a MET és az Oltalom fővárosi központját, ami a VIII. kerületi Dankó utcában található. Itt működik több hajléktalanellátó intézmény, a Fűtött Utca, a Nappali Melegedő és a kórház is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a munkatársak, illetve az ellátottak mennyit éreznek a kialakult helyzetből. Az egyház Budapesten mintegy 500 hajléktalannak ad menedéket, ennyien kerülhetnek utcára, amennyiben nem tudják a szállók működését tovább biztosítani. 

 
A Dankó utca: itt található a MET és az Oltalom több intézménye
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

A Fűtött Utca a legnagyobb szálló, amit Iványiék üzemeltetnek. Egyszerre 100-120 lakója van, de ez a szám a téli időszakban megugorhat. A lelkész és a munkatársak tesznek róla, hogy a végtelenül kiszolgáltatott emberek lehetőleg semmit ne érezzenek abból, amin átment az egyház az elmúlt években. 

 
Ellátottak a Fűtött Utcában
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
Egy férfi rejtvényfejtéssel üti el az időt
Fotó: Palágyi Barbara

 

 
Egy másik férfi a kamerára sandít, amíg a kép készül
Fotó: Palágyi Barbara
 

 
Rózsaszín ölelkező plüss majmok egy felső emeleti szinten
Fotó: Palágyi Barbara
 

Az ellátottak valóban nem túl sokat éreznek a kormányzati lejáratásból, legalábbis erre lehet következtetni abból a beszélgetésből, melyet Kocsis Lászlóval folytattunk: 40 évet húzott le, volt különböző fővárosi közműszolgáltatóknál, de a nyugdíjból nem tud megélni. A közelmúltban takarítóként dolgozott, de betegség miatt abba kellett hagynia. Korábban nyolc és fél évet élt az utcán, „saját” padja is volt. Ha bezárna a szálló, akkor feltehetőleg „bóklászna” valahol. 

 
Kocsis László
Fotó: Palágyi Barbara
 

A víz-, gáz- és fűtésszerelő Tichy Ferenc tíz évet élt Amerikában. Egészségügyi okokból nem tud a szakmájában dolgozni, komoly műtét előtt áll. Nem panaszkodik, ugyanis a szállón nem ázik-fázik, kap reggelit, ebédet és vacsorát. Felesége is vele van, a női részlegen lakik, ami takarosabb, mint a férfi. Állítja, ha bezárna a szálló, akkor egy hónapon belül találna magának helyet – ha máshogy nem tudná megoldani, sátorozna. 

 
Tichy Ferenc
Fotó: Palágyi Barbara

 

 
„De akik az Úrban bíznak...”
Fotó: Palágyi Barbara

 

 
A női részleg
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
Kríziságy a szállón
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
Csap, ami épp nem működik
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
Napi menü: raguleves. Az étkeztetést is adományokból oldják meg
Fotó: Palágyi Barbara
 

A Fűtött Utca után átsétáltunk a Nappali Melegedőre, ahová bárki bemehet a hideg elől, vagy hogy egy falat ételt kapjon. Itt működik a kórház és a pszichiátria, ahol sok végső stádiumú beteget kezelnek. Mint megtudtuk, sokan keresik meg őket inkontinenciával, fekélyes lábbal, és egyre több a relatív fiatal, 40-50 éves ellátott. Üresedés nem nagyon van: ha valakit nem sikerül elhelyezni, jó eséllyel itt fog meghalni. Márpedig sokukat más intézmények nem vesznek át, ugyanis nincs rendezve a társadalombiztosításuk.  

 
A kórház férfi részlege. A kórterem szemernyivel sem néz ki rosszabbul, mint egy átlagos hazai kórház kórterme
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
A női részleg
Fotó: Palágyi Barbara
 

Az egyház és az egyesület vegzálását és a napi megterhelést nehezen bírják a munkatársak, de még kitartanak. A munkájuk kicsit hospice szolgálat is: ők az utolsók, akik megfogják az ellátottak kezét. De azért vannak apró örömök is, melyek átsegetik őket: ottjártunkkor épp egy kürtőskalács adomány érkezett az Élelmiszerbank jóvoltából. 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 
 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

Iványi Gábornak van reménye arra nézve, hogy egy esetleges kormányváltás esetén tudják rendezni a helyzetüket. Ugyanis az Alkotmánybíróság kimondta, 2012-ig visszamenőleg vissza kell állítani az egyházi státuszukat, amit viszont a kormány nem tett meg. Ez jó jogalap lehet, ha bukik a Fidesz. Ugyanakkor nemrégiben a strasbourgi bírósághoz fordultak, ami egyszer már hozott kedvező ítéletet számukra: 2017-ben mintegy egymilliárd forint kártérítést fizetett a kormány. Most körülbelül 12-13 milliárd forint kikényszerítésében bízhatnak, ami két évi működésüket biztosítaná. 

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által üzemeltetett intézményekről a Magyar Narancs legfrissebb, február 6-i számában olvasható riport.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.