Menczer megmondja, mi árt a természetnek, mi nem

  • narancs.hu
  • 2023. november 5.

Belpol

A politikus ismét megnyilvánult keresztügyben, leszögezve, sosem akarta, hogy őt mindenki szeresse. 

Jobban tudja, mi árt a természetnek a Nagy-Szénáson, mi nem, mint a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója – ez derül ki Menczer Tamás országgyűlési képviselő, államtitkár Facebook-posztjából, amellyel a Narancs.hu-n is ismertetett keresztállítási ügyben nyilvánult meg.

A Nagy-Szénásra, amely fokozottan védett, Európa-diplomás terület, valakik korábban engedély nélkül keresztet állítottak. Azt idén augusztusban vandálok felgyújtották. Nagykovácsi KDNP-szervezete kezdeményezte, hogy állítsanak helyette újat. A településen működő egyik civil szervezet, a Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület azonban – a nemzeti park állásfoglalására hivatkozva – kérte, ne adjon erre engedélyt az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselők többsége azonban úgy döntött, ha a környezetvédelmi hatóság beleegyezik, akkor Nagykovácsi is.

A kiadott engedély miatt az egyesület pert indított a bíróságon.

Menczer Tamás ezek után egy hete videóüzenetben foglalt állást az ügyben, azt állítva, hogy az egyesület elnöke, Vojczek Judit és a nemzeti park igazgatója, Füri András cselekedete modernkori keresztényüldözés.

A pellengérre állított két ember ezt a minősítést visszautasította.

A cikk megírása előtt kérdéseket küldtünk Menczer Tamáshoz. Akkor nem reagált – most négy pontban foglalta össze, mit gondol a történtekről.

A politikus leszögezi, elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárkik, bárhol keresztet égessenek.

„Egyesek azt állítják, hogy »a Menczer a környezetvédők ellen harcol«. De ez nem igaz. Ugyanis, amit én szeretnék, az a legcsekélyebb veszéllyel sincs a természetre. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a 20x20 cm-es alapra állítandó kereszt semmi veszélyt nem jelent a természetre. Másrészt ezen a hegyen eddig is állt egy kereszt. Eddig senki sem állította, hogy a kereszt miatt kipusztult a leánykökörcsin vagy az árlevelű len. Azt sem mondta senki, hogy a korábban ott álló, és augusztus végén felgyújtott kereszt veszélyeztette a fűrészlábú szöcskéket. Ha tehát a kereszt eddig sem jelentett veszélyt a természetre, a jövőben miért jelentene? Az én célom a korábbi állapot helyreállítása, ahol kereszt állt, ott álljon újra kereszt” – írja Menczer.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatójának válaszára, amelyben Füri András a természet templomát említi, így riposztozik:  „Tisztelettel felhívom a nagyhatalmú Igazgató úr figyelmét arra a talán nem elhanyagolható tényre, én még olyat nem hallottam, hogy a kereszt a templomot elcsúfítja…

Az én megítélésem szerint Igazgató úr döntéseivel és megnyilatkozásaival kizárólag alkalmatlanságát bizonyította.”

Menczer megállapítja, hogy a véleménye miatt őt most nem mindenki szereti, de ez nem zavarja, sőt, az zavarná kifejezetten, ha mindenki szeretné.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.