Menczer megmondja, mi árt a természetnek, mi nem

  • narancs.hu
  • 2023. november 5.

Belpol

A politikus ismét megnyilvánult keresztügyben, leszögezve, sosem akarta, hogy őt mindenki szeresse. 

Jobban tudja, mi árt a természetnek a Nagy-Szénáson, mi nem, mint a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója – ez derül ki Menczer Tamás országgyűlési képviselő, államtitkár Facebook-posztjából, amellyel a Narancs.hu-n is ismertetett keresztállítási ügyben nyilvánult meg.

A Nagy-Szénásra, amely fokozottan védett, Európa-diplomás terület, valakik korábban engedély nélkül keresztet állítottak. Azt idén augusztusban vandálok felgyújtották. Nagykovácsi KDNP-szervezete kezdeményezte, hogy állítsanak helyette újat. A településen működő egyik civil szervezet, a Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület azonban – a nemzeti park állásfoglalására hivatkozva – kérte, ne adjon erre engedélyt az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselők többsége azonban úgy döntött, ha a környezetvédelmi hatóság beleegyezik, akkor Nagykovácsi is.

A kiadott engedély miatt az egyesület pert indított a bíróságon.

Menczer Tamás ezek után egy hete videóüzenetben foglalt állást az ügyben, azt állítva, hogy az egyesület elnöke, Vojczek Judit és a nemzeti park igazgatója, Füri András cselekedete modernkori keresztényüldözés.

A pellengérre állított két ember ezt a minősítést visszautasította.

A cikk megírása előtt kérdéseket küldtünk Menczer Tamáshoz. Akkor nem reagált – most négy pontban foglalta össze, mit gondol a történtekről.

A politikus leszögezi, elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárkik, bárhol keresztet égessenek.

„Egyesek azt állítják, hogy »a Menczer a környezetvédők ellen harcol«. De ez nem igaz. Ugyanis, amit én szeretnék, az a legcsekélyebb veszéllyel sincs a természetre. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a 20x20 cm-es alapra állítandó kereszt semmi veszélyt nem jelent a természetre. Másrészt ezen a hegyen eddig is állt egy kereszt. Eddig senki sem állította, hogy a kereszt miatt kipusztult a leánykökörcsin vagy az árlevelű len. Azt sem mondta senki, hogy a korábban ott álló, és augusztus végén felgyújtott kereszt veszélyeztette a fűrészlábú szöcskéket. Ha tehát a kereszt eddig sem jelentett veszélyt a természetre, a jövőben miért jelentene? Az én célom a korábbi állapot helyreállítása, ahol kereszt állt, ott álljon újra kereszt” – írja Menczer.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatójának válaszára, amelyben Füri András a természet templomát említi, így riposztozik:  „Tisztelettel felhívom a nagyhatalmú Igazgató úr figyelmét arra a talán nem elhanyagolható tényre, én még olyat nem hallottam, hogy a kereszt a templomot elcsúfítja…

Az én megítélésem szerint Igazgató úr döntéseivel és megnyilatkozásaival kizárólag alkalmatlanságát bizonyította.”

Menczer megállapítja, hogy a véleménye miatt őt most nem mindenki szereti, de ez nem zavarja, sőt, az zavarná kifejezetten, ha mindenki szeretné.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. Szerzői jogi okokból ez a terv nem valósulhatott meg, külön-külön azonban mindhárom dráma megjelent. A most kiadott gyűjteményes kötetben az Asztalizene és a Jeremiás… mellett két későbbi dráma, az Epifánia királynő (2017) és a szerző halála előtt nem sokkal született címadó mű, a Szodomában kövérebb a fű (2019) olvasható.

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.