Menczer megmondja, mi árt a természetnek, mi nem

  • narancs.hu
  • 2023. november 5.

Belpol

A politikus ismét megnyilvánult keresztügyben, leszögezve, sosem akarta, hogy őt mindenki szeresse. 

Jobban tudja, mi árt a természetnek a Nagy-Szénáson, mi nem, mint a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója – ez derül ki Menczer Tamás országgyűlési képviselő, államtitkár Facebook-posztjából, amellyel a Narancs.hu-n is ismertetett keresztállítási ügyben nyilvánult meg.

A Nagy-Szénásra, amely fokozottan védett, Európa-diplomás terület, valakik korábban engedély nélkül keresztet állítottak. Azt idén augusztusban vandálok felgyújtották. Nagykovácsi KDNP-szervezete kezdeményezte, hogy állítsanak helyette újat. A településen működő egyik civil szervezet, a Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület azonban – a nemzeti park állásfoglalására hivatkozva – kérte, ne adjon erre engedélyt az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselők többsége azonban úgy döntött, ha a környezetvédelmi hatóság beleegyezik, akkor Nagykovácsi is.

A kiadott engedély miatt az egyesület pert indított a bíróságon.

Menczer Tamás ezek után egy hete videóüzenetben foglalt állást az ügyben, azt állítva, hogy az egyesület elnöke, Vojczek Judit és a nemzeti park igazgatója, Füri András cselekedete modernkori keresztényüldözés.

A pellengérre állított két ember ezt a minősítést visszautasította.

A cikk megírása előtt kérdéseket küldtünk Menczer Tamáshoz. Akkor nem reagált – most négy pontban foglalta össze, mit gondol a történtekről.

A politikus leszögezi, elfogadhatatlan, hogy Magyarországon bárkik, bárhol keresztet égessenek.

„Egyesek azt állítják, hogy »a Menczer a környezetvédők ellen harcol«. De ez nem igaz. Ugyanis, amit én szeretnék, az a legcsekélyebb veszéllyel sincs a természetre. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a 20x20 cm-es alapra állítandó kereszt semmi veszélyt nem jelent a természetre. Másrészt ezen a hegyen eddig is állt egy kereszt. Eddig senki sem állította, hogy a kereszt miatt kipusztult a leánykökörcsin vagy az árlevelű len. Azt sem mondta senki, hogy a korábban ott álló, és augusztus végén felgyújtott kereszt veszélyeztette a fűrészlábú szöcskéket. Ha tehát a kereszt eddig sem jelentett veszélyt a természetre, a jövőben miért jelentene? Az én célom a korábbi állapot helyreállítása, ahol kereszt állt, ott álljon újra kereszt” – írja Menczer.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatójának válaszára, amelyben Füri András a természet templomát említi, így riposztozik:  „Tisztelettel felhívom a nagyhatalmú Igazgató úr figyelmét arra a talán nem elhanyagolható tényre, én még olyat nem hallottam, hogy a kereszt a templomot elcsúfítja…

Az én megítélésem szerint Igazgató úr döntéseivel és megnyilatkozásaival kizárólag alkalmatlanságát bizonyította.”

Menczer megállapítja, hogy a véleménye miatt őt most nem mindenki szereti, de ez nem zavarja, sőt, az zavarná kifejezetten, ha mindenki szeretné.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.