„Nem vagyok keresztényüldöző! Ellenben egy Krisztust követő és az embertársainkat cselekedetekkel is szolgáló keresztyén gyülekezet aktív hitvalló tagja vagyok!” – nyomatékosította Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a Facebookon pénteken.
Ezt azért tartotta fontosnak elmondani, mert ő az egyik ember, akiről múlt vasárnap Menczer Tamás (Fidesz– KDNP) országgyűlési képviselő, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára egy videóüzenetben azt mondta, modern keresztényüldözést folytat. A másik keresztényüldöző Menczer szerint Vojczek Judit, a Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület elnöke. Az egyesület ugyanis a nemzeti park állásfoglalására hivatkozva bíróságon támadta meg az engedélyt, amely a Budai-hegységhez tartozó Nagy-Szénás tetejére tervezett kereszt – újbóli – felállításához járul hozzá.
Azt, hogy a Nagy-Szénáson – amely fokozottan védett, úgynevezett Európa-diplomás terület, a túraútvonalról letérni sem szabad – ki állított évekkel ezelőtt keresztet, és milyen alkalomból, egyelőre nem derült ki. Annyi biztos csak, hogy illegális cselekedet volt, nem kértek hozzá engedélyt sem a környezetvédelmi hatóságtól, sem a Pilisi Parkerdőtől. A területért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park 2020-ban határozatot hozott, hogy a keresztet le kell bontani. Ez nem történt meg.
A fából készült jelkép idén augusztusban azért szerepelt a hírekben, mert egy vandál társaság ledöntötte, megrongálta, fel is gyújtotta. Ez felháborodást váltott ki a közeli Nagykovácsi lakóinak körében. Gyűjtésbe kezdtek a helyreállításért. A Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete arra kérte a képviselő-testületet, járuljon hozzá egy új, betonalapú kereszt fölállításához. Amikor ez kiderült, a helyi ÖsszeKovácsoló Egyesület és a Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület (NATE) állásfoglalást kért a Duna-Ipoly Nemzeti Parktól, amely szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy a Nagy-Szénás hegyre tervezett kereszt felállítása nem egyeztethető össze a természetvédelem céljaival.
Kósa Emőke képviselő, az ÖsszeKovácsoló Egyesület elnöke erre hivatkozva módosító indítványt nyújtott be a képviselő-testülethez, azt kérve, hogy inkább más helyszínt keressenek a jelképnek. Az ülésen – bár nem hívták meg – a NATE képviselője is jelen volt, és ugyan nem kapott szót, de kérte, hogy a természet védelméről szóló törvény és a Szénás-hegycsoport természetvédelmi kezeléséről szóló rendelet alapján ne támogassák a keresztállítást. A testület Kósa Emőke ellenszavazata mellett úgy döntött, hogy ha a környezetvédelmi hatóság engedélyt ad a műveletre, akkor az önkormányzatnak sincs kifogása ellene.
A NATE ezután kérelmezte a hatóságnál, ne engedélyezze a keresztet. A Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya azonban megadta az engedélyt.
A hatóság a határozat indokolásában ugyan idézett a nemzeti park állásfoglalásából, amely megállapítja, azon a helyen a törvény erejénél fogva „tilos minden olyan új létesítmény építése, fejlesztése, felállítása, amely nem közvetlenül természetvédelmi célokat szolgál”, és a nemzeti park a kereszt felállítását „elsősorban a fokozottan védett területen kívül” tartja elfogadhatónak. A kormányhivatali hatóság azonban arra hivatkozott, hogy ott már korábban is állt egy hasonló kereszt (az engedély nélküli), és ez az Országos Kék Túra nyomvonala. „A helyszín panorámája sok embert vonz a területre. A hegycsúcs látogatottsága mára már igen komoly méreteket öltött. A kilátópontok és a kereszt környéke erősen taposott helyekké váltak”, és így nem várható, hogy az újabb keresztállítás „kimutatható érdemi kedvezőtlen hatással” járna.
A határozatban az is olvasható, hogy az engedély idén december 31-éig szól. A munkálatokhoz csak a korábbi, megsemmisült jelkép betonalapzatának maradványai használhatók. Új földmunkát, betonozást nem lehet végezni. Az anyagot járművel nem lehet fölvinni, csak kézben, és csak a turistaúton. A környező terület nem sérülhet, és a helyszínen „taposási kárral járó tevékenység a továbbiakban sem végezhető”.
A határozat ellen nem lehet fellebbezni, viszont közigazgatási pert lehet indítani a Budapest Környéki Törvényszéken. Az egyesület ezt az utat választotta.
Közben már – mint a budapestkornyeke.hu írja – a kereszt is elkészült.
Ezek után tette közzé Menczer Tamás országgyűlési képviselő a videót, amelyben azt mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy a hegyen megint kereszt álljon. Szerinte „amit Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója és Vojczek Judit elnök asszony csinál, az a modernkori keresztényüldözés”. Nem hiszi el, hogy egy húsz négyzetcentiméteres talapzaton álló kereszt ártana a védett növényeknek és állatoknak – papírból, ironikus hanghordozással olvasta föl a kövér daravirág, a nagy rókalepke és a fűrészlábú szöcske nevét. Menczer azt mondta, hogy ez a jogi eljárás „komoly küzdelem” lesz, számít az emberek támogatására.
Meg is kapta a kért támogatást a megfelelő helyről. Bayer Zsolt a blogján azt írta, nem hiszi el, hogy ez megtörténhet, hogy mindent meg lehet csinálni. Egyetért Menczer minden szavával, és jó hangosan kijelenti, állni fog az a kereszt, „Füri András igazgató »úr« és Vojczek Judit elnökasszony pedig elmehet … az anyja keservébe. Tényleg, mit képzelnek magukról ezek az idióta, aljas, farizeus gazemberek?”
Bayeren kívül mások is véleményt nyilvánítottak az ügyben, a NATE oldalán is. „Itt egyszerűen a keresztény lelkiség nem tetszik a brigádnak” – vonta le a következtetést egy kommentelő. Ugyanott „Teszt Elek” úgy látja, Vojczek Juditnak tényleg szúrja a szemét egy kereszt, szerinte hamis látszat, hogy a keresztállítás károsítaná a Nagy-Szénás élővilágát, hiszen a terület egymilliomod részét érintené. A természet egyébként is hatalmas és erős, megújulásra képes. Jobb lenne, ha az egyesület segítene áttelepíteni a szerintük veszélyben lévő természetvédelmi értékeket néhány méterrel odébb.
„Kaptam konkrét fenyegetést is meglehetősen durva, ordenáré stílusban, inkább nem idézném” – írta a Narancs.hu kérdésére Vojczek Judit. A Menczer-videó után a Klubrádiónak is arról beszélt, az egyesület húsz éve működik, 2017-ben emlékérmet kaptak a munkájukért. Menczer Tamás minősítését visszautasítja. Kereszténynek tartja magát, gyermekei, unokái is meg vannak keresztelve. Azt gondolja, a hitét mindenkinek a saját szívében kell hordoznia, tisztelve embertársait, a természetet. Az egyesület úgy szeretné megőrizni a természetet a Nagy-Szénás hegyen is, ahogy az Isten megteremtette. Az a hely, ahová a keresztet fel akarják állítani, a települési értéktárban az első helyen szerepel, nem véletlenül. Kaán Károly erdőmérnök, a hazai természetvédelem úttörője már 1931-ben javasolta, nyilvánítsák védetté a Kis- és Nagy-Szénást, ez 1951-ben történt meg. Ilyen fokozottan védett, Európa-diplomás terület ezzel együtt csak három van az országban.
A keresztényüldözőnek bélyegzett másik ember, Füri András a cikk elején említett posztjában úgy fogalmaz, „a természet Isten Temploma, melyben vannak Szentély területek. Szerencsére több ilyen Szentély is létezik Magyarországon, amelyek védelmét – nemzeti örökségünk részeként – az Alaptörvény is megőrizni rendeli.” Füri szerint az elsődleges cél a teremtett világ védelme, minden más csak ez után következhet.
„Ha megdobnak kővel..." A Nagyszénáson állítandó kereszt ügyében személyemet érintő megnyilatkozásokkal kapcsolatban az...
Posted by Duna-Ipoly Nemzeti Park ( DINPI ) on Friday, November 3, 2023
Menczer Tamásnak két nappal ezelőtt kérdéseket küldtünk az ügyben. Arra voltunk kíváncsiak, törvényalkotóként és -alkalmazóként miért minősít embereket, akiknek egy jogi eljárásban más a véleményük. Nem reagált.
Miért érzi a keresztény emberek egy része fontosnak, hogy keresztet állítson a hegycsúcsokra?
„A túrázás fáradalmainak jutalma legtöbbször a leküzdött csúcsról elénk táruló messze nyúló nyugalmas táj látványa. Mindig felejthetetlen élmény, nehéz elszakadni tőle, de hát mégis indulni kell. Könnyebb az elválás, ha a hátrahagyott csúcsot nem hagyjuk egyedül. Talán ez az érzés vezérelte őseinket, és vezérel ma is közösségeket akkor, amikor hegycsúcsokon keresztet helyeznek el” – olvasható egy másik település, Pilisszentiván oldalán, egy aláírásgyűjtő ív fölött.
A 2012-es felhívás arról szól, a Pilisszentiváni Sportegyesület Túra Szakosztálya szeretne kettős keresztet állítani a Nagy-Szénásra. A tagok túráik során sok helyen találkoztak hegycsúcson álló kereszttel, Ausztriában, Erdélyben, a Felvidéken, Szlovéniában és Horvátországban, itthon pedig például a Meszes-tetőn is. A Nagy-Szénást ők – annak ellenére, hogy Nagykovácsi területén van – a pilisszentivániaik hegyének tartják. Bejárták a Pilisi Parkerdő illetékesével a területet, és utánanéztek az engedélyezés menetének. A magyar hagyományoknak megfelelően kettős keresztre gondoltak, 5 méter magasra, úgy elhelyezve, hogy Pilisszentiván főteréről jól látható legyen. Kiszámolták, legföljebb 290 ezer forintba kerülne mindez. Önszerveződő Keresztállító Bizottságot alakítottak, gyűjtést hirdettek a cél érdekében.
„Több száz aláírás gyűlt össze, az összes helyi civil szervezet és a pilisszentiváni képviselő-testület is határozatban támogatta, megvolt az is, ki készíti el a keresztet. A Pilisi Parkerdő javasolt egy helyet, amely az általunk kinézett csúcstól valamivel távolabb volt. Ám az egész terület Nagykovácsi önkormányzatáé, amely úgy döntött, semmilyen műtárgy elhelyezését nem támogatja a Nagy-Szénáson. Magunkra maradtunk, és nem akartunk segítségért szaladgálni” – mesélte el a terv meghiúsulásának történetét lapunk megkeresésére Metzger Rezső, a tizenegy évvel ezelőtti kezdeményezés szervezője.
Hozzáteszi, egyesületük azért kettőskeresztet állított volna oda, mert az magyar szimbólum, amelynek gyökerei az ősvallásig, a szkíták hagyományáig nyúlik vissza. A mostani keresztvitáról az a véleménye, hogy az tényleg mindennek a teteje, ha egy keresztet nem lehet állítani egy kijelölt túraútvonalon, de azért szelídebben kellene egymással beszélni. Azt is gondolja, hogy a „bogárvédőknek” akkor is fel kellett volna lépniük, amikor tele lett építve házakkal a Nagy-Szénás oldala, de akkor nem védte ott a természetet senki.
(Címlapképünkön: a Nagy-Szénás 2020 decemberében. Fotó: Ambrus Vilmos)
