Elismert gazdasági szakembert keresnek a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) megüresedett elnöki székébe. A baj nagy, az idő pedig rövid, hiszen a horvátokkal közösen pályázunk a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére.
Vajon milyen "nem"-et mondott Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a magyar foci kiszemelt megmentője múlt hétfőn a Nemzeti Sport (NS) azon felvetésére, hogy legyen a Magyar Labdarúgó Szövetség első számú vezetője? Határozottat? Puhíthatót? Vagy igazából nem is zárkózott el a lehetőségtől? Lapzártánkig nagyjából ezen pörögtek a honi futballban sertepertélők, akik az üzletember rejtett szándékait igyekeztek kisilabizálni. "Az MLSZ-szel elsősorban az a probléma, hogy a sportszövetségi működési szisztéma mellett nehéz egyértelmű felelősségi rendszert kialakítani. Ekként igen komplikált vagy talán nem is lehetséges az elnök akaratát maradéktalanul érvényre juttatni - mondta Csányi az említett interjúban. Ami valóban így van: például Bozóky Imre volt MLSZ-elnök január 3-i bukását pro forma az idézte elő, hogy a testületi tagok fele lemondott, s ezzel az elnökség megszűnt. Egy Csányi kaliberű üzletember nem teszi ki magát annak, hogy később bárki is hátba támadja.
Először az amatőrök
(a megyei labdarúgó-alszövetségek képviselői) nevezték meg Csányit ideális jelöltjüknek az elnökség élére, amelybe a profik (Magyar Labdarúgó Liga - MLL) és az amatőrök is hét-hét főt delegálnának. Ehhez a múlt hét elején nyilvánosságra került felkéréshez passzolt a bankvezéri "nem". Pénteken Gyárfás Tamás, a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) pályázati szervezőbizottságának magyar vezetője felszólalt az MLSZ rendkívüli közgyűlésén, és azt javasolta, hogy olyan emberekre gondoljanak, akiknek van súlyuk és ráhatásuk a történésekre. Majd próbaszavazást ajánlott, és garanciát kért, hogy a többségi jelöltet a közgyűlés egy emberként támogatja. A küldöttek nemcsak a bank-elnök jelölését szavazták meg közfelkiáltással, hanem megválasztása esetén nyolc neves üzletembernek, illetve közéleti személyiségnek is - többek között Eppel Jánosnak, a Porsche Hungária, Erdei Tamásnak, a Magyar Külkereskedelmi Bank és Hernádi Zsoltnak, a Mol első emberének - helyet szorítanának az elnökségben, és csak három-három helyet hagynának meg az amatőröknek és a profiknak. Lapzártánk idején még ez tűnt az aktuális ajánlatnak, bár Bodnár György, a HTD Szaknévsor Kft. vezetője, a televíziós közvetítések egykori birtokosa szerint annak sem lett volna jelentősége, ha Csányi 12 emberrel jön, és az alszövetségekből csak egy-egy fő marad meg magnak. "Munka akad bőven az Eb-pályázat előkészületeivel. Mindenkinek tudunk adni, aki szívesen dolgozna, de az elnökségi tagságról lemarad" - mondta a Narancsnak Gyárfás, aki szerint az a legfontosabb, hogy az MLSZ-nek sürgősen legyen hiteles, elismert személyiségekből álló elnöksége. Péntek óta a magyar futball élén - várhatóan a február 24-i tisztújító küldöttgyűlésig - egy háromtagú ad hoc bizottság áll, melyben Kisteleki István, az MLL igazgatója mellett a nyíregyházi Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Labdarúgó Szövetség (LSZ) és a kaposvári Vörös Tamás, a Somogy megyei LSZ elnöke található. Helmeczy ügyvéd, volt megyei közgyűlési elnök, korábban a Fidesz színeiben indult a választásokon, most az MDF-ében; Vörös Somogy megye főjegyzője. Az MLSZ-elnöki posztra a forgatókönyv szerint február 9-ig érkezhetnek jelölések; a pályázókat hattagú amatőr-profi vegyes bizottság hallgatja meg. Gyárfás javaslata ezt a procedúrát gyorsította volna fel - miközben az is nyilvánvaló, hogy az általa megnevezett notabilitások nem vállalnak olyan felkérést, ami mögött nincs a közgyűlés egyöntetű támogatása; és persze azt is megnéznénk, ahogy Csányi Sándor felkerekedik és elmegy a meghallgatásra. Csak a "futballtársadalom" önkorlátozása adhat esélyt a magyar futball megreformálására - nyilatkozta Sárközy Tamás jogászprofesszor, az Eb pályázati szervezőbizottságának a tagja (NS, 2006. január 22.), aki szerint máskülönben az Eb ismét csak arra lesz alkalmas, hogy elterelje a figyelmet a labdarúgás sportszakmai, gazdasági és erkölcsi csődjéről. Forrásaink Sárközyvel egyetértenek abban, hogy az MLSZ-ben a választási rendszer miatt programozva van a vezetési válság. A szakszövetség fő tisztújító fóruma a közgyűlés, melyben 60-40 százalékos megoszlásban az amatőrök és a profik küldöttei vesznek részt. A megyei alszövetségek képviselőinek a voksa a választáskor felértékelődik: a "megyefoci megsegítésére" mindig akad valamilyen felajánlás (mobiltelefon, lízingautó), az MLSZ költségvetéséből aztán úgyis kimaradnak az ígéretként elhangzó, megyékbe szivárgó forintok, és ugyancsak nem valósul meg a nevelési támogatás nemes programjának átültetése a gyakorlatba. Az elnökség tagjai küldő szervezetük érdekeit képviselik, miközben nincs köztük olyan, aki független, kompetens gazdája lenne az egyes területeknek (jog, pénzügy, marketing, külső kapcsolatok stb.), és az apparátust ellenőrizné. Egy régi motoros szerint még a rendszerváltás előtt is megalapozottabb volt szakmailag az MLSZ munkája, pedig akkor nem demokratikusan választott vezetők felügyelték. Ezt a véleményt osztja Bodnár György is, aki szerint a világ második legnagyobb szórakoztató iparágát demokráciában sem lehet másképp vezérelni, mint felülről jövő döntésekkel; úgy, ahogyan egy nagyvállalatot szokás. A 2004-es sporttörvény biztosítja a lehetőséget arra, hogy az MLSZ vezetősége belső szervezeti egységei (a megyék és a liga) élére önállóan jelölhessen embert. (Persze a demokratikus választás sem kizárt.) Az MLL ugyanakkor a "legbelgább" az MLSZ tagozatai között, hiszen számon tartott jogi személyiséggel és önálló költségvetéssel bíró "kiemelten közhasznú" tagozat, míg az MLSZ készfizető kezességgel tartozik neki. Ugyanakkor a vezetője és az MLSZ-en kívül működő, a profi liga kereskedelmi jogainak értékesítésére 1992-ben alakult egyesület, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga (MHLL) első embere egy és ugyanaz a személy: Kisteleki István. Ha közelebbről szemügyre vesszük, hogy a futball "természetes" forrásaiból (jegyeladás, szponzor, kereskedelmi jogok, reklám, nemzetközi szereplés) mennyi a bevétele egy hazai klubnak,
indokolatlan profi futballról
beszélni. Ezt támasztja alá az is, hogy legfeljebb az első osztályú mezőny harmada felel meg a liga saját maga által támasztott pénzügyi, tárgyi és személyi követelményeinek. Azon is el kell gondolkodni tehát, hogy milyen összetételű profi ligát bír el a piac: elegendő a liga mezőnyének középutas csökkentése, vagy a jégkorong sportági reorganizációjához hasonlóan nemzetközi bajnokságot - interligát - kellene szervezni pár hazai klub részére külföldi csapatok bevonásával? (Mindkettőt az MLSZ-en kívüli, profikat tömörítő gazdasági társaság irányíthatná üzleti alapon, a szakszövetséggel együttműködésben.) A profi bajnokság bevételeiből így több jutna vissza egy-egy csapathoz, nőne a verseny a játékosok és az edzők között, a felnőttek további versenyeztetését pedig részben amatőr-félamatőr rendszerű, az MLSZ tagozata által szervezett bajnokságban bonyolíthatnák. Az önkorlátozás nemcsak azt jelentené, hogy a fociból számszerűen kevesebben élnének jól Magyarországon, hanem azt is, hogy a politika középszintjein (megye, város) ne találtasson vonzóbbnak egy profi futballcsapat, mint például egy korszerű utánpótlásközpont támogatása. Mindezt különösen nehéz elgondolni a fociban is jelen lévő politikai kapcsolati háló miatt, mely reflexszerűen működésbe lép, ha a rendszert külső hatás éri. A magyar labdarúgásban uralkodó turbulenciákra Lothar Matthaus volt szövetségi kapitány szerződéshosszabbítási terve irányította rá a figyelmet. Ha a német edző vezetésével kijutottunk volna a 2006-os világbajnokságra, vagy Bozóky Imre nem ragaszkodik annyira a teljesítményhiányos kapitányhoz, valószínűleg ma is ő állna az MLSZ élén. A valóság nem lenne más - csak nem lett volna belőle ügy. A december 20-i elnökségi ülés után azonban napvilágra került az MLSZ felügyelőbizottsága (fb) által megrendelt - elvileg bizalmas - könyvvizsgálói beszámoló, amely
ijesztő képet mutatott
a szövetség gazdálkodásáról, és a helyzetet a kapitány szerződtetéséhez köthető, erőn felüli kötelezettségvállalással indokolta. A vizsgálati anyag szerint az MLSZ adóhiánya meghaladta a 200 millió forintot, 500 milliót pedig jogtalanul számolt el. Bár az elnökségnek 30 napja lett volna a válaszadásra, az önfeloszlatással a védőbeszéd elhangzása előtt ítéletet hoztak magukról. Matthaus és Bozóky leváltását a rend és törvényesség jelszavát hirdető ligaelnök, Kisteleki István fellépése kényszerítette ki. Az MLL első embere először a nyári Puskás-gála megrendezésének körülményeit nehezményezte, majd jött a svédek elleni vesztes, sorsdöntő mérkőzés, ami után a népszerűsége csúcsán lévő Matthaus szorgalmazta szerződése meghosszabbítását változatlan feltételekkel - ám, hogy ezek mik is volnának, arról az elnökség heteken át nem kapott tájékoztatást.
A német edző szerződtetésében kulcsszerepe volt a Svájcban született Pellady Péter vállalkozónak, a Derball Kft. vezetőjének, aki a magyar válogatott fellépéseihez köthető kizárólagos kereskedelmi jogokért cserébe egy svájci érdekeltségű cégen (Kentaro AG) keresztül előfinanszírozta a tőkehiányos konstrukciót. Pellady évi 250 ezer eurót garantált az MLSZ-nek akkor is, ha nem hoz egyetlen szponzort sem - viszont minden megkötött szerződés után cégének, a Derball Kft.-nek 25 százalékos, Matthausnak pedig 20 százalékos jutalék járt. A kapitánynak úgymond a neve miatt, ami a terméket (a válogatottat) a piacon könnyebben eladhatóvá tette. A szakvezető évi 350-400 ezer eurót kért szerepvállalásáért, amiből az MLSZ fizetett 100 ezer eurót, a korábbi ligaelnök, Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Rt. ugyanennyit vállalt, a maradékot pedig a Kentaro biztosította. Pellady révén az MLSZ 2004-ben 363 ezer, 2005-ben 620 ezer euró szponzori bevételhez jutott - s ebből jött le a már említett jutalék. Ha eltekintünk annak értékelésétől, hogy sokba került-e Matthaus (egyértelműen igen), viszont bevételben behozta-e az árát (papíron igen), akkor a fő kérdés (amit az fb is vizsgál), hogy az elszámolás törvényes volt-e. Ha a Kentaro AG-val kötött kizárólagos szaktanácsadói szerződést tényleg úgy vesszük, amit a neve sugall, akkor az MLSZ-nek kellett volna fizetni. A magyar jog szerint azonban nem a cím, hanem a tartalom határozza meg a szerződést. Vagyis valójában vagyoni jog hasznosításáról szóló megállapodás született: ha a Kentaro a fenti összeget kölcsönként folyósította, akkor a szövetség költségvetése mínuszos, ha viszont az MLSZ-nek árbevétele keletkezett, akkor adóznia kellett volna utána. Matthaus két éven át térített, összesen 11 millió forintos telefondíj-tartozása, a budai luxuslakás háromezer eurós havi bérleti díja vagy a tízmillióba került lakberendezés önmagában is alkalmas a kedélyek borzolására. Ám ha az APEH nem is tár fel kirívó szabálytalanságot (aminek tudomásunk szerint reális az esélye), még mindig kérdéses, hogy az MLSZ köthetett-e szerződést a Kentaro AG-val az elnökség felhatalmazása nélkül. Noha az árbevétel növekedése impozáns a kétéves időszakot nézve, a szerződések összességében nem oldották meg a szövetség likviditási gondjait: a szponzori pénzek fele elment Pellady és Matthaus premizálására, a másik felét pedig csak tavaly szeptemberben utalta át a Kentaro AG. Berzi Sándor, az MLSZ főtitkára a Narancsnak erről azt mondta: a szövetség pénzügyi ciklusainak a versenynaptárhoz kellene igazodni; leginkább a kétéves költségvetés felelne meg, és csak ennek lezárultával lehetne reális mérleget vonni. A szerződések körüli botrányt talán el lehetett volna kenni, de a szemben álló felek kölcsönösen a felszínre lökték sérelmeiket. Horváth Cs. Attila, a Győr-Moson-Sopron megyei Labdarúgó Szövetség elnöke 2003 óta hiába nyaggatta az elnökséget, hogy adjon választ az MLSZ működését firtató kérdéseire. Olyanokat szeretett volna megtudni, hogy mekkora az MLSZ bevétele, milyen annak a megoszlása, hány alkalmazottja van, mekkora a bérkerete, milyen reklám-, televíziós és szponzori szerződései vannak, mennyi jut az egyes feladatokra (válogatottak versenyeztetése, utánpótlás, edzőképzés, játékvezetés) - ám választ másfél év alatt sem kapott. 2005 februárjában, amikor a közgyűlés Bozókyt elsöprő többséggel újraválasztotta elnöknek, és ő is bekerült az elnökségbe, egy évet adott magának, hogy tisztán lásson. Horváth Cs. volt az egyik ifjútörök, akinek a lemondása január 3-án Bozóky trónfosztásához vezetett. Az elnökjelölő bizottságba beválasztott volt elnökségi tagnak ma se világos, hogy a Mezey György vezette edzőképző központnak miért lényegesen több a kiadása, mint a bevétele, és miért kellett a magyar labdarúgásból több tízmillió forintot kivinni a játék-vezetői testületbe.
Bár terítékre az MLSZ költségvetése került, a ligának sincs 2004-es auditált mérlege. Ez még Szieben László működésével függ össze. Sziebentől márciusban vonta meg a tagság a bizalmat, miután kiderült, hogy 2004 tavaszán a liga számára hátrányos szerződést kötött az MHLL egyik cégén keresztül a mérkőzések közvetítését és összefoglalóját beharangozó kisfilmek gyártására. A liga működését kritizálóknak Kistelekivel szemben is van felhánytorgatnivalójuk: állítólag vitatható indokkal, ellenszolgáltatás nélkül utalt át 40, majd 97 millió forintot az MHLL-tulajdonú Profi Liga Kft.-től - amely a 3,1 milliárd forintos Hivatásos Labdarúgás-fejlesztési Kötvény kibocsátója - az MLL-nek. A kötvényt 2001-ben a Magyar Fejlesztési Bank jegyezte, és a befolyt pénzből tagi kölcsön formájában részesülhettek a klubok. A csapatokhoz az elmúlt években összesen mintegy 1,3-1,4 milliárdot helyeztek ki, és vagy egymilliárdot még nem fizettek vissza. (A REAC, a Debrecen és a Tatabánya kivételével az összes első osztályú csapat érintett.) A reorganizációs hitelen kívül a Profi Liga Kft. finanszírozta Bodnár György cégének kivásárlását a televíziós közvetítési jogokat birtokló Futball Duó Kft.-ből (500 millió), a Szerencsejáték Rt. kifizetését a stadionbeléptető jegyrendszer fejlesztéséért (250 millió), továbbá stadionfejlesztési kölcsönt is nyújtott a sporttárcán keresztül (100 millió). Bár Kisteleki az örökségről optimistán nyilatkozott, a megkérdezettek nemigen látnak esélyt a felvett összegek és azok kamatainak a visszafizetésére. Vagyis mind az MLSZ, mind a liga komoly likvidátási gondokkal küzd; a csőd szélére került.
Pellady Péter, a volt kapitány magyarországi menedzsere mégis felfigyelt a magyar futballban rejlő azon üzleti lehetőségekre, amelyek Matthaus szerződtetésével nyíltak meg, vagy már mások vadászterületei voltak. Szerzett néhány jó nevű szponzort. A válogatott mérkőzések közvetítésére az európai sportadások forgalmazásában piacvezető Sportfive GmbH magyarországi cégének, az Esterházy Márton vezette Megasport Média Kft.-nek volt élő hasznosítási szerződése múlt év végéig, kiegészítve egy opciós joggal (matching right) a későbbi időszakra. A Kentaro AG ajánlata a közvetítési jog árát feljebb verte, így most a Sportfive-nak kedvez, hogy az MLSZ ad hoc bizottsága a 2006. január elseje utánra szóló szerződést nem tekinti érvényesnek, mert ahhoz hiányzik az elnökség jóváhagyása. (A Sportfive kisebbségi tulajdonosa az RTL-csoport. A magyar RTL nemrég indította digitális sportcsatornáját, amelyre átkerülnek a profi liga mérkőzései is. A Sportfive-ot 75 százalékban az Advent International kockázati tőketársaság birtokolja, amely korábban a Danubius Rádióba, az Elenderbe, a Synergonba és a Hajdú-Bétbe is befektetett.) A szövetségi kapitány válogatási szisztémája irányította rá a figyelmet
arra az érdekellentétre,
amely a futballberkekben járatosak szerint leginkább hozzájárult Matthaus és menedzsere ellehetetlenüléséhez. Kétéves kapitánysága alatt 82 játékost próbált ki a nemzeti együttesben. Több, villámkarriert befutó futballistát ejtett, amint eladták külföldre, másokat pedig jegelt, ha nem az általa preferált játékosügynökkel álltak kapcsolatban. Az U-17-es válogatott szövetségi kapitányát, miután csapata tíz mérkőzésen veretlen maradt, felkérte a nagyválogatott másodedzőjének - a bennfentesek szerint Matthaus ekkor lépte át azt a határt, amit nem kellett volna. Ebben a korosztályban szerepelnek ugyanis Várszegi Gábor egykori MTK- és FTC-tulajdonos futballcentrumának, a hosszú évek alatt felépített Sándor Károly Labdarúgó Akadémiának a legtehetségesebb játékosai. Bár Kisteleki cáfolta, hogy Várszegi embere lenne, az üzletembernek nyilván nem lehetett ellenére, hogy az, aki agárdi utánpótlásközpontját megálmodta, keresztes háborút indított a német edző és menedzseri köre eltávolítására. (A Várszegi-vonalra a HVG január 14-i száma is felfigyelt.) Kistelekit a liga élére Fülöp Ferenc, az MTK klubigazgatója javasolta, aki a ligaelnök által vezetett Arena Magyarország Kft. felügyelőbizottságának is tagja; de támogatta Nemes Ferenc, a Fejér megyei szövetség elnöke is, a Várszegi-érdekeltségű Bodajk FC ügyvezetője. Matthausról és menedzseréről a ligában és az MLSZ környékén is megoszlanak a vélemények: a kapitány a válogatott arcának alkalmasabb volt, mint edzőjének, az egyik ligatag pedig egyenesen azt mondta: Pellady "bármikor willkommen", ha egymilliárdot tényleg berak a bajnokság üzemeltetésébe.
Ebben a helyzetben nehéz elhinni, hogy a focivilág szereplőit elsősorban nem Csányi milliárdjai vonzzák. Ámbár az is igaz, hogy kevés feladat van, ami jobban illene a bankelnök imázsához. A labdarúgó Eb-pályázat jelmondatának első fele - "Innen szép nyerni" - pontosan leírja, hogy a közfelfogás szerint mi lehet Csányi Sándor számára az igazi kihívás. "Ha a futball arról a mélypontról, ahol most van, feljön, az már az övé, győzött. Nem veheti el tőle senki - érvelt a Narancsnak Gyárfás Tamás. - Ha látja, hogy egy hónappal a szavazás előtt mindenki őt akarja, és magával hozhat még nyolc embert az elnökségbe, ekkora közbizalomra tekintettel talán nem mond nemet." A szervezőbizottság vezetője szerint a labdarúgó Eb felér egy fél olimpiával, és a rendezés megfelelő felvezetése lenne a tervezett, 2020 utáni budapesti ötkarikás játékoknak. Csányi szemszögéből nézve is nemes vadról van szó: a bankvezér hobbija a foci, maga is játszik, az MLSZ pedig a legnagyobb a sportági szakszövetségek közül. A magyar futballba már beletört Várszegi és Demján bicskája is. Ez akár még doppingolhatja is az OTP Bank első emberét. Az ötlet, hogy befektet a fociba, majd irányító szerepet vállal, amúgy se állhat tőle távol: bankja szponzorál első osztályú csapatokat, a Mollal közösen Közép-Európa legnagyobb utánpótlásprogramját finanszírozza, és ebben még aktívabb részvételt ígér. A Fradi is szóba jöhetne: a klub adósa az OTP-nek. Ami a horvátokkal közös Eb-t illeti: a Mol, melynek az igazgatóságában ül, már támogatta a horvát labdarúgó-szövetséget, az OTP Bank pedig a napokban tett ajánlatot második horvátországi érdekeltsége megszerzésére. Az MLSZ akár illene is ebbe a portfólióba.
Nagy hajrá
"A FIFA nem Jaques Chirackal állapodott meg, amikor Franciaország megkapta az 1998-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, hanem a Francia Labdarúgó-szövetséggel" - utalt a minap Michel Platini, UEFA-alelnök és végrehajtó bizottsági (vb) tag a tarthatatlan magyar állapotokra egy informális beszélgetésen, melyet a magyar szervezőbizottság több tagjával, köztük vezetőjével, Gyárfás Tamással folytatott. Az interregnum várhatóan csak három héttel a soros UEFA-kongresszus (március 13-17.) előtt szűnik meg, melyen a három pályázó (horvát-magyar, lengyel-ukrán, olasz) bemutathatja terveit a 13 szavazásra jogosult vb-tag előtt. Helyzeti előny, hogy a kongresszust Budapesten tartják, és "ezt ki kell használnunk" - mondta Gyárfás. Az UEFA a kalkulálható bevételeket (kereskedelmi jogok, tv-díjak, jegyeladás), a biztonságot és a költségeket (napi kiadás/fő) tartja szem előtt a végső döntésnél. Az utolsó két szempontnak megfelelünk, de Gyárfás megítélése szerint is óriási hajrára van szükség. A favoritok az olaszok: olyan erős lobbi van mögöttük, hogy első fordulóban a két legjobb pályázatot benyújtó vb 3. törököket és Eb-győztes görögöket is sikerült kiejteniük - így maradt a könnyebb ellenfélnek tűnő lengyel-ukrán és a legrosszabb pályázatot benyújtó horvát-magyar tandem. "Látványterveink nem ütötték meg egy óvodai gyermekrajz-pályázaton hatodik helyezést elért pályamunka színvonalát, pedig négy éve a Makray Balázs vezette csapat a legjobb anyagot készítette" - szólt a médiavállalkozó-sportdiplomata ítélete, és már fel is kérte Finta József sztárépítészt a tervek gatyába rázására. Az Eb népszerűsítésére (nálunk a legalacsonyabb a támogatottsága, és itt mennének ki legkevesebben egy meccsre) a múlt héten 815 millió forint értékben reklámkampány kezdődött. Hétfőn felállt a Nap Tv-nek is otthont adó Angol utcában a horvát-magyar közös projektiroda, ahol az anyagok összecsiszolása zajlik. Január végén a politika még egyszer deklarálja elszántáságát a budapesti közös horvát-magyar kormányüléssel. A pályázatokat május 31-ig kell leadni. Az UEFA december 8-án dönt: ekkor újra meghallgatja a jelölteket. A magyarok egy neves filmrendezőt és grafikust kérnek fel a kísérőfilm és kiadvány elkészítésére.
