Miért három hét alatt kellett döntenie a Szegedi Tudományegyetemnek a modellváltásról?

  • B. P.
  • 2021. január 29.

Belpol

Többek között ezt a kérdést is feltették Rovó László rektornak a fenntartóváltást végül megszavazó pénteki szenátusi ülésen. 

Ahogy arról egy korábbi hírünkben beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetem szenátusa hosszú és időnként éles hangú vita után 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a kormány által szorgalmazott alapítványi fenntartás mellett döntött. A vitában Rovó László finoman fogalmazva nem kifejezetten törekedett az objektivitásra, helyette a pénzügyileg nem rentábilis és az átalakulást ellenző karok képviselőit többször arra emlékeztette: a jövőben forrásokat vonhatnak el bizonyos képzésektől. A szeged.hu cikke szerint a legszembetűnőbben ez Töröcsikné Görög Mártával, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánjával szemben történt, akinek világossá tette, hogy sokszáz millió forinttól eshet el az ÁJTK a jövőben.

Egységesen felsorakozott viszont az átalakulást támogató egyetemi vezetés mögé az élettudományi karok mindegyike, amelyeknek elemi a félelme attól, hogy a klinikákat leválaszthatják az egyetemről. E helyett bármilyen más, akár bizonytalan, garanciák nélküli, az egyetemi autonómiát felszámoló megoldásba is hajlandóak volnának belemenni. Ezek mellé csatlakozott a mérnök, a mezőgazdasági és a művészeti kar, míg a természettudományi és informatikai kar (TTIK) szenátorai annak ellenére szavaztak az átalakulás mellett, hogy a kari tanácsülésen ezzel éppen ellentétes döntés született.

A szenátusi vitában az egyik felszólaló, az irodalomtörténész professzor Szajbély Mihály - aki egyébként a végső szavazás előtt már nem kapott szót - emlékeztetett Palkovics László, a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjének hónapokkal korábban elhangzott szavaira, melyek szerint a vidéki tudományegyetemeket nem lehet és nem szabad alapítványi működésbe adni.

„De akkor miért történik most az, ami?” – tette fel a kérdést.

Többen nehezményezték, miért kell a szegedi egyetemnek olyan horderejű kérdésről, mint az alapítványi átalakulás, három hét alatt dönteni. A modellváltással kapcsolatban kétfajta vélemény fogalmazódott meg. Amennyiben elkezdődnek az ezzel kapcsolatos tárgyalások az egyetem és minisztérium között, azok egészen biztosan az átalakulás aktusával zárkódnak. Ezt erősíti az az értesülésünk, ami szerint a kari tanácsokkal azt közölték az egyetem vezetői, hogy újabb szavazást már nem rendeznek az új működési formáról. Ezzel szemben Szabó Gábor szenátor, korábbi rektor az ülésen hangsúlyosan arról beszélt, hogy az ITM-mel hamarosan megkezdődő tárgyalások végkimenetele egyelőre ismeretlen.

A nap folyamán a Pécsi Tudományegyetem szenátusa is megszavazta a fenntartóváltást, a múlt héten pedig a Debreceni Egyetem döntött ugyanígy.

Csütörtökön a Semmelweis Egyetem határozott ellenszavazat nélkül az alapítványi működésről.

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.