Miért három hét alatt kellett döntenie a Szegedi Tudományegyetemnek a modellváltásról?

  • B. P.
  • 2021. január 29.

Belpol

Többek között ezt a kérdést is feltették Rovó László rektornak a fenntartóváltást végül megszavazó pénteki szenátusi ülésen. 

Ahogy arról egy korábbi hírünkben beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetem szenátusa hosszú és időnként éles hangú vita után 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a kormány által szorgalmazott alapítványi fenntartás mellett döntött. A vitában Rovó László finoman fogalmazva nem kifejezetten törekedett az objektivitásra, helyette a pénzügyileg nem rentábilis és az átalakulást ellenző karok képviselőit többször arra emlékeztette: a jövőben forrásokat vonhatnak el bizonyos képzésektől. A szeged.hu cikke szerint a legszembetűnőbben ez Töröcsikné Görög Mártával, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánjával szemben történt, akinek világossá tette, hogy sokszáz millió forinttól eshet el az ÁJTK a jövőben.

Egységesen felsorakozott viszont az átalakulást támogató egyetemi vezetés mögé az élettudományi karok mindegyike, amelyeknek elemi a félelme attól, hogy a klinikákat leválaszthatják az egyetemről. E helyett bármilyen más, akár bizonytalan, garanciák nélküli, az egyetemi autonómiát felszámoló megoldásba is hajlandóak volnának belemenni. Ezek mellé csatlakozott a mérnök, a mezőgazdasági és a művészeti kar, míg a természettudományi és informatikai kar (TTIK) szenátorai annak ellenére szavaztak az átalakulás mellett, hogy a kari tanácsülésen ezzel éppen ellentétes döntés született.

A szenátusi vitában az egyik felszólaló, az irodalomtörténész professzor Szajbély Mihály - aki egyébként a végső szavazás előtt már nem kapott szót - emlékeztetett Palkovics László, a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjének hónapokkal korábban elhangzott szavaira, melyek szerint a vidéki tudományegyetemeket nem lehet és nem szabad alapítványi működésbe adni.

„De akkor miért történik most az, ami?” – tette fel a kérdést.

Többen nehezményezték, miért kell a szegedi egyetemnek olyan horderejű kérdésről, mint az alapítványi átalakulás, három hét alatt dönteni. A modellváltással kapcsolatban kétfajta vélemény fogalmazódott meg. Amennyiben elkezdődnek az ezzel kapcsolatos tárgyalások az egyetem és minisztérium között, azok egészen biztosan az átalakulás aktusával zárkódnak. Ezt erősíti az az értesülésünk, ami szerint a kari tanácsokkal azt közölték az egyetem vezetői, hogy újabb szavazást már nem rendeznek az új működési formáról. Ezzel szemben Szabó Gábor szenátor, korábbi rektor az ülésen hangsúlyosan arról beszélt, hogy az ITM-mel hamarosan megkezdődő tárgyalások végkimenetele egyelőre ismeretlen.

A nap folyamán a Pécsi Tudományegyetem szenátusa is megszavazta a fenntartóváltást, a múlt héten pedig a Debreceni Egyetem döntött ugyanígy.

Csütörtökön a Semmelweis Egyetem határozott ellenszavazat nélkül az alapítványi működésről.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.