Miért három hét alatt kellett döntenie a Szegedi Tudományegyetemnek a modellváltásról?

  • B. P.
  • 2021. január 29.

Belpol

Többek között ezt a kérdést is feltették Rovó László rektornak a fenntartóváltást végül megszavazó pénteki szenátusi ülésen. 

Ahogy arról egy korábbi hírünkben beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetem szenátusa hosszú és időnként éles hangú vita után 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a kormány által szorgalmazott alapítványi fenntartás mellett döntött. A vitában Rovó László finoman fogalmazva nem kifejezetten törekedett az objektivitásra, helyette a pénzügyileg nem rentábilis és az átalakulást ellenző karok képviselőit többször arra emlékeztette: a jövőben forrásokat vonhatnak el bizonyos képzésektől. A szeged.hu cikke szerint a legszembetűnőbben ez Töröcsikné Görög Mártával, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánjával szemben történt, akinek világossá tette, hogy sokszáz millió forinttól eshet el az ÁJTK a jövőben.

Egységesen felsorakozott viszont az átalakulást támogató egyetemi vezetés mögé az élettudományi karok mindegyike, amelyeknek elemi a félelme attól, hogy a klinikákat leválaszthatják az egyetemről. E helyett bármilyen más, akár bizonytalan, garanciák nélküli, az egyetemi autonómiát felszámoló megoldásba is hajlandóak volnának belemenni. Ezek mellé csatlakozott a mérnök, a mezőgazdasági és a művészeti kar, míg a természettudományi és informatikai kar (TTIK) szenátorai annak ellenére szavaztak az átalakulás mellett, hogy a kari tanácsülésen ezzel éppen ellentétes döntés született.

A szenátusi vitában az egyik felszólaló, az irodalomtörténész professzor Szajbély Mihály - aki egyébként a végső szavazás előtt már nem kapott szót - emlékeztetett Palkovics László, a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjének hónapokkal korábban elhangzott szavaira, melyek szerint a vidéki tudományegyetemeket nem lehet és nem szabad alapítványi működésbe adni.

„De akkor miért történik most az, ami?” – tette fel a kérdést.

Többen nehezményezték, miért kell a szegedi egyetemnek olyan horderejű kérdésről, mint az alapítványi átalakulás, három hét alatt dönteni. A modellváltással kapcsolatban kétfajta vélemény fogalmazódott meg. Amennyiben elkezdődnek az ezzel kapcsolatos tárgyalások az egyetem és minisztérium között, azok egészen biztosan az átalakulás aktusával zárkódnak. Ezt erősíti az az értesülésünk, ami szerint a kari tanácsokkal azt közölték az egyetem vezetői, hogy újabb szavazást már nem rendeznek az új működési formáról. Ezzel szemben Szabó Gábor szenátor, korábbi rektor az ülésen hangsúlyosan arról beszélt, hogy az ITM-mel hamarosan megkezdődő tárgyalások végkimenetele egyelőre ismeretlen.

A nap folyamán a Pécsi Tudományegyetem szenátusa is megszavazta a fenntartóváltást, a múlt héten pedig a Debreceni Egyetem döntött ugyanígy.

Csütörtökön a Semmelweis Egyetem határozott ellenszavazat nélkül az alapítványi működésről.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?