Miért három hét alatt kellett döntenie a Szegedi Tudományegyetemnek a modellváltásról?

  • B. P.
  • 2021. január 29.

Belpol

Többek között ezt a kérdést is feltették Rovó László rektornak a fenntartóváltást végül megszavazó pénteki szenátusi ülésen. 

Ahogy arról egy korábbi hírünkben beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetem szenátusa hosszú és időnként éles hangú vita után 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a kormány által szorgalmazott alapítványi fenntartás mellett döntött. A vitában Rovó László finoman fogalmazva nem kifejezetten törekedett az objektivitásra, helyette a pénzügyileg nem rentábilis és az átalakulást ellenző karok képviselőit többször arra emlékeztette: a jövőben forrásokat vonhatnak el bizonyos képzésektől. A szeged.hu cikke szerint a legszembetűnőbben ez Töröcsikné Görög Mártával, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánjával szemben történt, akinek világossá tette, hogy sokszáz millió forinttól eshet el az ÁJTK a jövőben.

Egységesen felsorakozott viszont az átalakulást támogató egyetemi vezetés mögé az élettudományi karok mindegyike, amelyeknek elemi a félelme attól, hogy a klinikákat leválaszthatják az egyetemről. E helyett bármilyen más, akár bizonytalan, garanciák nélküli, az egyetemi autonómiát felszámoló megoldásba is hajlandóak volnának belemenni. Ezek mellé csatlakozott a mérnök, a mezőgazdasági és a művészeti kar, míg a természettudományi és informatikai kar (TTIK) szenátorai annak ellenére szavaztak az átalakulás mellett, hogy a kari tanácsülésen ezzel éppen ellentétes döntés született.

A szenátusi vitában az egyik felszólaló, az irodalomtörténész professzor Szajbély Mihály - aki egyébként a végső szavazás előtt már nem kapott szót - emlékeztetett Palkovics László, a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjének hónapokkal korábban elhangzott szavaira, melyek szerint a vidéki tudományegyetemeket nem lehet és nem szabad alapítványi működésbe adni.

„De akkor miért történik most az, ami?” – tette fel a kérdést.

Többen nehezményezték, miért kell a szegedi egyetemnek olyan horderejű kérdésről, mint az alapítványi átalakulás, három hét alatt dönteni. A modellváltással kapcsolatban kétfajta vélemény fogalmazódott meg. Amennyiben elkezdődnek az ezzel kapcsolatos tárgyalások az egyetem és minisztérium között, azok egészen biztosan az átalakulás aktusával zárkódnak. Ezt erősíti az az értesülésünk, ami szerint a kari tanácsokkal azt közölték az egyetem vezetői, hogy újabb szavazást már nem rendeznek az új működési formáról. Ezzel szemben Szabó Gábor szenátor, korábbi rektor az ülésen hangsúlyosan arról beszélt, hogy az ITM-mel hamarosan megkezdődő tárgyalások végkimenetele egyelőre ismeretlen.

A nap folyamán a Pécsi Tudományegyetem szenátusa is megszavazta a fenntartóváltást, a múlt héten pedig a Debreceni Egyetem döntött ugyanígy.

Csütörtökön a Semmelweis Egyetem határozott ellenszavazat nélkül az alapítványi működésről.

 

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.