Miért három hét alatt kellett döntenie a Szegedi Tudományegyetemnek a modellváltásról?

  • B. P.
  • 2021. január 29.

Belpol

Többek között ezt a kérdést is feltették Rovó László rektornak a fenntartóváltást végül megszavazó pénteki szenátusi ülésen. 

Ahogy arról egy korábbi hírünkben beszámoltunk, a Szegedi Tudományegyetem szenátusa hosszú és időnként éles hangú vita után 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a kormány által szorgalmazott alapítványi fenntartás mellett döntött. A vitában Rovó László finoman fogalmazva nem kifejezetten törekedett az objektivitásra, helyette a pénzügyileg nem rentábilis és az átalakulást ellenző karok képviselőit többször arra emlékeztette: a jövőben forrásokat vonhatnak el bizonyos képzésektől. A szeged.hu cikke szerint a legszembetűnőbben ez Töröcsikné Görög Mártával, az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánjával szemben történt, akinek világossá tette, hogy sokszáz millió forinttól eshet el az ÁJTK a jövőben.

Egységesen felsorakozott viszont az átalakulást támogató egyetemi vezetés mögé az élettudományi karok mindegyike, amelyeknek elemi a félelme attól, hogy a klinikákat leválaszthatják az egyetemről. E helyett bármilyen más, akár bizonytalan, garanciák nélküli, az egyetemi autonómiát felszámoló megoldásba is hajlandóak volnának belemenni. Ezek mellé csatlakozott a mérnök, a mezőgazdasági és a művészeti kar, míg a természettudományi és informatikai kar (TTIK) szenátorai annak ellenére szavaztak az átalakulás mellett, hogy a kari tanácsülésen ezzel éppen ellentétes döntés született.

A szenátusi vitában az egyik felszólaló, az irodalomtörténész professzor Szajbély Mihály - aki egyébként a végső szavazás előtt már nem kapott szót - emlékeztetett Palkovics László, a fenntartó Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjének hónapokkal korábban elhangzott szavaira, melyek szerint a vidéki tudományegyetemeket nem lehet és nem szabad alapítványi működésbe adni.

„De akkor miért történik most az, ami?” – tette fel a kérdést.

Többen nehezményezték, miért kell a szegedi egyetemnek olyan horderejű kérdésről, mint az alapítványi átalakulás, három hét alatt dönteni. A modellváltással kapcsolatban kétfajta vélemény fogalmazódott meg. Amennyiben elkezdődnek az ezzel kapcsolatos tárgyalások az egyetem és minisztérium között, azok egészen biztosan az átalakulás aktusával zárkódnak. Ezt erősíti az az értesülésünk, ami szerint a kari tanácsokkal azt közölték az egyetem vezetői, hogy újabb szavazást már nem rendeznek az új működési formáról. Ezzel szemben Szabó Gábor szenátor, korábbi rektor az ülésen hangsúlyosan arról beszélt, hogy az ITM-mel hamarosan megkezdődő tárgyalások végkimenetele egyelőre ismeretlen.

A nap folyamán a Pécsi Tudományegyetem szenátusa is megszavazta a fenntartóváltást, a múlt héten pedig a Debreceni Egyetem döntött ugyanígy.

Csütörtökön a Semmelweis Egyetem határozott ellenszavazat nélkül az alapítványi működésről.

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.