Miért nem tüntethetett a szélsőjobb a Szabadság téren? - Elhárítási technikák

  • Félix Péter
  • 2009. július 9.

Belpol

Antidemokratikus módszerekkel akadályozták a 2009. július 4-i szélsőjobbos demonstrációt, egy kulturális rendezvény ugyanis utólag beelőzhette a rendőrségen szabályosan bejelentett tüntetést. Az ügy újfent rávilágít: a közterületek tulajdonosai gyakorlatilag korlátlanul korlátozhatják a szólásszabadságot.
Antidemokratikus módszerekkel akadályozták a 2009. július 4-i szélsőjobbos demonstrációt, egy kulturális rendezvény ugyanis utólag beelőzhette a rendőrségen szabályosan bejelentett tüntetést. Az ügy újfent rávilágít: a közterületek tulajdonosai gyakorlatilag korlátlanul korlátozhatják a szólásszabadságot.

Incze Béla, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom budapesti elnöke Budaházy György június 17-i letartóztatása miatti felháborodásában június 20-án 21.29-kor demonstráció megtartását jelentette be a fővárosi Kossuth térre. Másnap 18 órára hívták be a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK), ahol a jegyzőkönyv tanúsága szerint tájékoztatták, hogy a kiválasztott helyszínen jó eséllyel nem lehet majd demonstrálni. Ezért Incze a helyszínen úgy döntött, hogy átteszik a tiltakozást a Szabadság térre. A BRFK ezt nem kifogásolta, hiszen akkor még nem tudott semmiféle gyülekezést kizáró okról. A rendőrség mégsem vette tudomásul a rendezvényt, június 23-án olyan végzést adtak át Inczééknek, amelyben a BRFK megállapította hatásköre hiányát az ügyben. Ami azt jelenti, hogy 2009. július 4-én jogszerűen senkinek nem lehetett a Szabadság téren demonstrálnia.

Összefogás és olvasás

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya alatti rendezvényt a jogszabály 6. §-a alapján csak közterületen lehet tartani. Ha egy tér, utca valamiért nem minősül közterületnek, akkor ott a szólásszabadságot nem lehet gyakorolni. Ilyenkor a rendőrség megküldi a hatásköre hiányáról szóló dokumentumot, és ha a bejelentő nem veszi azt figyelembe, akkor saját döntése alapján, vagy a terület használójának, tulajdonosának kérésére feloszlatja a demonstrációt. A Szabadság tér 2009. július 4-én azért nem volt közterület, mert két szervezet kért és kapott közterület-foglalási engedélyt erre az időpontra Rogán Antaltól, az V. kerület polgármesterétől. Az ilyen kérelmek eldöntése ugyanis két éve az ő diszkrecionális joga.

A Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Kft. nonprofit szervezetként még 2009 márciusában kért közterület-foglalási engedélyt az V. kerülettől Olvasóliget nevű projektjének lebonyolítására, melynek keretében 2009. június 20-tól 2009. szeptember 6-ig 12 hétvégén könyvespolcokkal, könyvekkel, székekkel, babzsákokkal kitelepülnek a Szabadság tér egy füves szegletére, és az érdeklődők ott helyet foglalva ingyenesen olvasgathatják a kihozott könyveket. Lelovics Orsolya, a Hungarofest sajtófőnöke úgy tájékoztatott: 2009. június 16-án írták alá a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás (FKT) elnökével, Bartal Sándorral a közterület-hasznosítási megállapodást, és ebben 40 m2 használatára kaptak engedélyt; rendezvénysorozatukra egyetlen fillért sem kellett fizetniük közterület-használati díj címén.

A másik kérelmező az Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület volt, amely az V. kerületi polgármester titkárságának tájékoztatása szerint a Fidesz V. kerületi irodáját jelölte meg székhelyéül. Vezetője, Orbánné Galambos Ildikó a jegyzői titkárság bizottsági ügyintézőjeként elsősorban a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként mandátumot szerzett Pásztor Lajos önkormányzati képviselő mellett dolgozik. A BRFK-nál egy magát megnevezni nem kívánó bennfentes kérdésemre elmondta, hogy 2009. június 22-én érdeklődtek az FKT-nál, van-e érvényes közterület-foglalási engedélye valamely szervezetnek július 4-ére a Szabadság téren, és az mekkora területre vonatkozik. A hivatalos válasz szerint az egyesület foglalta le a teljes teret. Kalmár Tibor, az FKT közterületi előadója érdeklődésemre igazolta a BRFK-tól származó információt, ugyanakkor hozzátette, hogy az egyesület csak június 22-én adta be közterület-foglalási kérelmét. Rogán Antal tehát néhány óra alatt jóváhagyhatta a mintegy 10 ezer négyzetméteres közterület használatára vonatkozó kérelmet, noha a sajtóból már tudható volt, hogy Incze június 21-én egyeztetett a rendőrséggel a Szabadság téri helyszínről. Ezt követően az egyesület perceken belül megköthette a megállapodást az FKT-val, hiszen a BRFK érdeklődésekor már az egyesület volt állítólag a terület használója.

Kisdedek játékszerei

Az egyesület egy ugrálóvár kihelyezésével kívánt július 4-én és 5-én örömet szerezni a gyerekeknek. Az ötletet annak ellenére tartotta minden érintett kivitelezhetőnek, hogy addigra számos ijesztő szervezet - Hungarian Skins, Pannon Nemzeti Gárda, Nemzeti Akarat Platform, Magyar Nemzeti Bizottság 2006 - jelezte részvételi szándékát a demonstráción. Ilyen esetben a rendőrség kordonokat állít, fokozott ellenőrzést tart; kifejezetten gyerekeknek való mulatság ugrálás közben gázmaszkos kommandósokat nézegetni. Utóbb kiderült, hogy mégis alig volt érdeklődő - vasárnap délelőtt az ugrálóvárnak hűlt helye sem volt, még szerencse, hogy az egyesületnek sem kellett fizetnie a közterület-foglalásért. Orbánné Galambos Ildikó egyáltalán nem tartotta különösnek, hogy az Egyesület a kérelme beadását követő néhány óra alatt tokkal-vonóval aláírhatta a megállapodást az FKT-val. Arra a kérdésemre, hogy milyen projektet terveztek, azt válaszolta: egy családi kulturális programra gondoltak. Amikor azt firtattam, hogy ez konkrétan mit takar, az ugrálóvár mellett azt az Olvasóliget projektet tudta csak megnevezni, amit nyilvánvalóan nem az egyesület szervezett, s amelyre hat nappal azelőtt kötött közterület-hasznosítási megállapodást, hogy az egyesület benyújtotta a családi nap rendezvényére a területhasznosítási kérelmét.

A konkrét időpontok ismeretében úgy tűnik, hogy Rogánék visszaéltek a Gytv. kínálta lehetőségekkel. Végül is kinek van szüksége arra, hogy a gyönyörűen felújított Szabadság teret a jogerősen is betiltott Magyar Gárda tagjainak bakancsai tapossák? Ezért egy készséges egyesülettel sürgős közterület-használati megállapodást köthettek, és már nem is volt közterület a közterület. Nem ez lenne az első ilyen eset, hiszen a Vér és Becsület Egyesület 2002 októberében bejelentett 2003. februári vári demonstrációját 2003 januárjában előzte be egy kulturális rendezvény a Hadtörténeti Múzeum főigazgatójának asszisztálásával, Bácsfi Diána 2003 júliusában bejelentett, 2004. október 15-ére a Terror Háza elé tervezett háromfős rendezvényének meghiúsítására pedig az SZDSZ kötött álszerződést a Fővárosi Önkormányzattal októberben.

A fővárosban nyolc helyszínen tartják a politikai demonstrációk 90 százalékát: a Kossuth téren, a Vértanúk terén, a Szabadság téren, a Hősök terén, a Batthyány-örökmécsesnél, a Deák tér környékén, a Roosevelt téren és a Szent István-bazilika előtti téren. Közülük hét az V. kerületben található. Az a lehetőség, hogy az V. kerületben egy álcivil szervezet sport- vagy kulturális rendezvénye utólag beelőzheti a Gytv. hatálya alatti rendezvényt, erősen aggályos. Azért, hogy a jelenlegi kerületi döntéshozók a demokrácia védelmében jogtechnikai eszközökkel akadályozzák meg a nekik nem tetsző szervezetek demonstrációit, egyszer a demokraták is súlyos árat fizethetnek.

Figyelmébe ajánljuk