Miért nem tüntethetett a szélsőjobb a Szabadság téren? - Elhárítási technikák

  • Félix Péter
  • 2009. július 9.

Belpol

Antidemokratikus módszerekkel akadályozták a 2009. július 4-i szélsőjobbos demonstrációt, egy kulturális rendezvény ugyanis utólag beelőzhette a rendőrségen szabályosan bejelentett tüntetést. Az ügy újfent rávilágít: a közterületek tulajdonosai gyakorlatilag korlátlanul korlátozhatják a szólásszabadságot.
Antidemokratikus módszerekkel akadályozták a 2009. július 4-i szélsőjobbos demonstrációt, egy kulturális rendezvény ugyanis utólag beelőzhette a rendőrségen szabályosan bejelentett tüntetést. Az ügy újfent rávilágít: a közterületek tulajdonosai gyakorlatilag korlátlanul korlátozhatják a szólásszabadságot.

Incze Béla, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom budapesti elnöke Budaházy György június 17-i letartóztatása miatti felháborodásában június 20-án 21.29-kor demonstráció megtartását jelentette be a fővárosi Kossuth térre. Másnap 18 órára hívták be a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK), ahol a jegyzőkönyv tanúsága szerint tájékoztatták, hogy a kiválasztott helyszínen jó eséllyel nem lehet majd demonstrálni. Ezért Incze a helyszínen úgy döntött, hogy átteszik a tiltakozást a Szabadság térre. A BRFK ezt nem kifogásolta, hiszen akkor még nem tudott semmiféle gyülekezést kizáró okról. A rendőrség mégsem vette tudomásul a rendezvényt, június 23-án olyan végzést adtak át Inczééknek, amelyben a BRFK megállapította hatásköre hiányát az ügyben. Ami azt jelenti, hogy 2009. július 4-én jogszerűen senkinek nem lehetett a Szabadság téren demonstrálnia.

Összefogás és olvasás

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) hatálya alatti rendezvényt a jogszabály 6. §-a alapján csak közterületen lehet tartani. Ha egy tér, utca valamiért nem minősül közterületnek, akkor ott a szólásszabadságot nem lehet gyakorolni. Ilyenkor a rendőrség megküldi a hatásköre hiányáról szóló dokumentumot, és ha a bejelentő nem veszi azt figyelembe, akkor saját döntése alapján, vagy a terület használójának, tulajdonosának kérésére feloszlatja a demonstrációt. A Szabadság tér 2009. július 4-én azért nem volt közterület, mert két szervezet kért és kapott közterület-foglalási engedélyt erre az időpontra Rogán Antaltól, az V. kerület polgármesterétől. Az ilyen kérelmek eldöntése ugyanis két éve az ő diszkrecionális joga.

A Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Kft. nonprofit szervezetként még 2009 márciusában kért közterület-foglalási engedélyt az V. kerülettől Olvasóliget nevű projektjének lebonyolítására, melynek keretében 2009. június 20-tól 2009. szeptember 6-ig 12 hétvégén könyvespolcokkal, könyvekkel, székekkel, babzsákokkal kitelepülnek a Szabadság tér egy füves szegletére, és az érdeklődők ott helyet foglalva ingyenesen olvasgathatják a kihozott könyveket. Lelovics Orsolya, a Hungarofest sajtófőnöke úgy tájékoztatott: 2009. június 16-án írták alá a Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás (FKT) elnökével, Bartal Sándorral a közterület-hasznosítási megállapodást, és ebben 40 m2 használatára kaptak engedélyt; rendezvénysorozatukra egyetlen fillért sem kellett fizetniük közterület-használati díj címén.

A másik kérelmező az Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület volt, amely az V. kerületi polgármester titkárságának tájékoztatása szerint a Fidesz V. kerületi irodáját jelölte meg székhelyéül. Vezetője, Orbánné Galambos Ildikó a jegyzői titkárság bizottsági ügyintézőjeként elsősorban a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként mandátumot szerzett Pásztor Lajos önkormányzati képviselő mellett dolgozik. A BRFK-nál egy magát megnevezni nem kívánó bennfentes kérdésemre elmondta, hogy 2009. június 22-én érdeklődtek az FKT-nál, van-e érvényes közterület-foglalási engedélye valamely szervezetnek július 4-ére a Szabadság téren, és az mekkora területre vonatkozik. A hivatalos válasz szerint az egyesület foglalta le a teljes teret. Kalmár Tibor, az FKT közterületi előadója érdeklődésemre igazolta a BRFK-tól származó információt, ugyanakkor hozzátette, hogy az egyesület csak június 22-én adta be közterület-foglalási kérelmét. Rogán Antal tehát néhány óra alatt jóváhagyhatta a mintegy 10 ezer négyzetméteres közterület használatára vonatkozó kérelmet, noha a sajtóból már tudható volt, hogy Incze június 21-én egyeztetett a rendőrséggel a Szabadság téri helyszínről. Ezt követően az egyesület perceken belül megköthette a megállapodást az FKT-val, hiszen a BRFK érdeklődésekor már az egyesület volt állítólag a terület használója.

Kisdedek játékszerei

Az egyesület egy ugrálóvár kihelyezésével kívánt július 4-én és 5-én örömet szerezni a gyerekeknek. Az ötletet annak ellenére tartotta minden érintett kivitelezhetőnek, hogy addigra számos ijesztő szervezet - Hungarian Skins, Pannon Nemzeti Gárda, Nemzeti Akarat Platform, Magyar Nemzeti Bizottság 2006 - jelezte részvételi szándékát a demonstráción. Ilyen esetben a rendőrség kordonokat állít, fokozott ellenőrzést tart; kifejezetten gyerekeknek való mulatság ugrálás közben gázmaszkos kommandósokat nézegetni. Utóbb kiderült, hogy mégis alig volt érdeklődő - vasárnap délelőtt az ugrálóvárnak hűlt helye sem volt, még szerencse, hogy az egyesületnek sem kellett fizetnie a közterület-foglalásért. Orbánné Galambos Ildikó egyáltalán nem tartotta különösnek, hogy az Egyesület a kérelme beadását követő néhány óra alatt tokkal-vonóval aláírhatta a megállapodást az FKT-val. Arra a kérdésemre, hogy milyen projektet terveztek, azt válaszolta: egy családi kulturális programra gondoltak. Amikor azt firtattam, hogy ez konkrétan mit takar, az ugrálóvár mellett azt az Olvasóliget projektet tudta csak megnevezni, amit nyilvánvalóan nem az egyesület szervezett, s amelyre hat nappal azelőtt kötött közterület-hasznosítási megállapodást, hogy az egyesület benyújtotta a családi nap rendezvényére a területhasznosítási kérelmét.

A konkrét időpontok ismeretében úgy tűnik, hogy Rogánék visszaéltek a Gytv. kínálta lehetőségekkel. Végül is kinek van szüksége arra, hogy a gyönyörűen felújított Szabadság teret a jogerősen is betiltott Magyar Gárda tagjainak bakancsai tapossák? Ezért egy készséges egyesülettel sürgős közterület-használati megállapodást köthettek, és már nem is volt közterület a közterület. Nem ez lenne az első ilyen eset, hiszen a Vér és Becsület Egyesület 2002 októberében bejelentett 2003. februári vári demonstrációját 2003 januárjában előzte be egy kulturális rendezvény a Hadtörténeti Múzeum főigazgatójának asszisztálásával, Bácsfi Diána 2003 júliusában bejelentett, 2004. október 15-ére a Terror Háza elé tervezett háromfős rendezvényének meghiúsítására pedig az SZDSZ kötött álszerződést a Fővárosi Önkormányzattal októberben.

A fővárosban nyolc helyszínen tartják a politikai demonstrációk 90 százalékát: a Kossuth téren, a Vértanúk terén, a Szabadság téren, a Hősök terén, a Batthyány-örökmécsesnél, a Deák tér környékén, a Roosevelt téren és a Szent István-bazilika előtti téren. Közülük hét az V. kerületben található. Az a lehetőség, hogy az V. kerületben egy álcivil szervezet sport- vagy kulturális rendezvénye utólag beelőzheti a Gytv. hatálya alatti rendezvényt, erősen aggályos. Azért, hogy a jelenlegi kerületi döntéshozók a demokrácia védelmében jogtechnikai eszközökkel akadályozzák meg a nekik nem tetsző szervezetek demonstrációit, egyszer a demokraták is súlyos árat fizethetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.