Milliókat hoz Kárász Róbertnek az eltűnt gyerekes kampányt futtató cége

  • narancs.hu
  • 2017. június 18.

Belpol

Az üzlet az üzlet!

A hét közepe óta tart a tejesdobozbotrány: hogy tudniillik olyan fiatalok fényképe szerepel rengeteg tejesdobozon, akik valójában nincsenek is eltűnve. Valaki valamikor eltűnt, de ezer éve megvan, és akad olyan is, aki tudomása szerint sohasem tűnt el.

Érdekesek az ügyre érkező reakciók is. Kárász Róbert többször hárította a felelősséget, mondván ők (mármint a kampány szervezői, a fotók kiválasztói) nem tehetnek mást, minthogy a rendőrségi adatbázist használják – nagy kérdés, hogy Kárászék ezt miért nem akarják ellenőrizni, hiszen öt perc alatt megtaláltak volna a most eltűntnek nyilvánított négyből három fiatalt. Ahogy ez a Narancsnak sikerült is. Ha ezt Kárászék megtették volna, nem lenne ma botrány. (Az utóéletről, illetve a felmerülő szakmai kérdésekről szóló publicisztikánkat itt olvashatja.)

false

 

Fotó: MTI

A kampány költségvetése alapvetően adományokból áll össze. Magán- és közpénzes adományokból több tízmillió forintnyi közpénz érkezett Kárász GAP Média nevű cégéhez (amelyben Kárász a tulajdonos és az ügyvezető is) a kampánnyal összefüggésben a Szerencsejáték Zrt.-től, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból, a fővárostól, illetve sok vidéki önkormányzattól is. (A pontos számokról lásd a nyomtatott Magyar Narancs cikkét.)

Kárász cége – amelynek arculattervezés, rendezvényszervezés, kampányok lebonyolítása a főprofilja – szépen is teljesít, amiben értelemszerűen szerepe van az eltűnt gyerekek kampányát növelő támogatásoknak is. A már adózott eredmény 2012-ben 1,89 millió forint, egy évvel később azonban mínusz 3,5 millió, 2014-ben már plusz 9 millió, 2015-ben mínusz 730 ezer, tavaly már 4,7 millió forint volt. (Az éves bevételek a jobb években 50, a gyengébbek esetében 30 millió körül mozogtak.) A cég tehát nyereséges, amiben szerepe van a közpénzes támogatásoknak is.

Amivel még önmagában semmi gond (a probléma a kampány hibájával, a rossz fotókkal van, amelyek jelenlegi használata könnyen jogsértő lehet – a szerk.), csak érdemes mindezzel tisztában lenni akkor, amikor számos olyan gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó alapítványi vagy nonprofit szakmai szervezet ténykedik Magyarországon, akik önkéntes alapon vagy szerénynek mondható fizetésért teszik a dolgukat.

(A cégadatok az Opten rendszeréből származnak.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.