Mindent megtettek a Mi Hazánk Mozgalom aktivistái, hogy tönkre tegyenek egy roma LMBTQ emberekről szóló filmvetítést Szegeden

  • narancs.hu
  • 2019. március 31.

Belpol

Normalitásról papoltak a szélsőjobbos akciózók.

Megzavartak és félbeszakítottak egy nyilvános, a roma LMBTQ embereket, valamint a roma nőket érintő társadalmi tapasztalatokról szóló rendezvényt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének aktivistái, a Mi Hazánk Ifjai Szegeden. Felszólították a résztvevőket, hogy „fejezzék be a homoszexualitás propagálását és reklámozását” – számolt be a szegedma.hu a történtekről.

A „Ne a bőrszínt nézd, hanem az embert” címmel meghirdetett eseményen egy roma LMBTQ ember megélt valóságát bemutató, 50 perces dokumentumfilm vetítése, és az azt követő beszélgetés volt a program, amin kb. 15-20 ember vett részt.

A Mi Hazánk Mozgalom drámai címmel („Bezárták a Mi Hazánk Ifjait a roma LMBTQ-sok”) büszkén propagálta ifjoncai tettét a Facebook oldalukon. A közzétett videón az látszik, hogy az eseményen résztvevők épp egy dokumentumfilmet néznek, mikor néhány, 4-5 férfi jelenik meg, a projektorhoz mennek, kirántják annak kábeleit, felemelik a hozzákötött laptopot, és egy molinót akarnak kihelyezni, amit egy meghívott civil aktivista megakadályozott, majd a szervezőkkel viaskodtak.

A videón tökéletesen hallatszik, miszerint a Mi Hazánk Ifjai felszólítják a rendezvény szervezőit, hogy "fejezzék be a homoszexualitás propagálását és reklámozását, hiszen a normalitásnak egyetlenegy létező, reklámozható formája, az apa, az anya és a gyermek".

Az akció tökéletesen beleillik Mi Hazánk politikai kommunikációs narratívájába, hisz' a napokban Dúró Dóra nyilatkozott úgy, hogy „Magyarországon is vannak sajnos olyan civil szervezetek, amik a homoszexuálisok emberek képviseletére jöttek létre, és bejelentkeztek iskolai felvilágosítást tartani” és „fontos hangsúlyozni, hogy homoszexualitás népszerűsítése igenis hatással van arra, hogy kialakul-e ez”.

Dúró Dóra nemzetstratégiai kérdést csinál a szexuális felvilágosításból, és homoszexuális propagandával riogat

Károsnak tartja, ha a fiatalok akár csak találkoznak is a homoszexualitás fogalmával. Mert gyarapodásra kell nevelni őket. Fogy a magyar!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.