Mindössze napi 24 forinttal emeli a szociális konyhák támogatását a kormány

  • narancs.hu
  • 2022. január 18.

Belpol

Egy kormányrendeletben megemelték az önkormányzatoknak a szociális konyhákra adott támogatást, de nem sokkal. 

Az önkormányzatok a szociális konyhák működésére eddig évente ellátottanként 67 810 forintos normatívát kaptak az államtól, amelyből az emelkedő élelmiszerárak miatt egyre nehezebben jött ki, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, magas tápértékű meleg ételeket állítsanak elő. 

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöksége egy hónappal ezelőtt egy több miniszternek is megküldött levélben ezért egyebek mellett azt kérte a kormánytól, hogy a központi költségvetés módosításával tegye lehetővé az élelmezési nyersanyagköltségek emelését, „nyújtson kompenzációt a települési önkormányzatok részére a gáz- és villamosenergia, valamint üzemanyag árak emelkedése miatt keletkező többletkiadások fedezetére”. 

Mint a Népszava cikkéből kiderül, ez végül egy múlt hét végi Magyar Közlönyben meg is történt,

a kormány a friss rendeletben ugyanis mindössze évi 6 ezer forinttal emelte meg a normatívát.

Ez mintegy 8 százalékos emelést jelent, miközben egyes élelmiszerek ennél nagyobb mértékben drágultak, ráadásul a normatíva eddig sem fedezte a kiadásokat. 

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke a szociális konyhák költségeiről szólva úgy fogalmazott: a kiadások maximum 80 százalékát fedezte a központi pénz, de az általa vezetett Tab esetében ennél is kisebb az állami rész. Bár az étkezést igénylőknek pár száz forintos térítési díjat kell fizetni (Tabon például 200 forintot, de ezt helyi rendeletben határozzák meg az önkormányzatok), az önkormányzatoknak így is mélyen bele kell nyúlniuk a zsebükbe, a napi kosztpénz az állami támogatásból és a térítési díjakból ugyanis szintén néhány száz forintra jön csak ki. 

Egy átlagos településen, ahol a szociális étkeztetést csak a hétköznapokon szervezi meg az önkormányzat, azzal lehet számolni, hogy 254 alkalommal kapnak ebédet az ellátást igénylők. Az éves szinten 6000 forint töblettámogatás így azt jelenti, hogy

az állami segítség mindössze napi 24 forintos emelkedést jelent az év hátralévő munkanapjain.

"A településeknek nyújtott kiegészítő támogatások múlt pénteken megjelent listája azt jelzi, hogy a kormány érzékeli az önkormányzatoknál összegyűlt bajokat, de biztos, hogy a megítélt pénz mindenhol kevés lesz a növekvő kiadások fedezésére" – fogalmazott a Népszavának a hajdúsági Polgár vezetője, Tóth József. A polgármester szerint gúzsba köti az önkormányzatokat, hogy a nyersanyag- és energiaárak, valamint a konyhákon dolgozók bérének emelkedése ellenére nem növelhetik meg a szociális étkezés térítési díjait, ahogy nem emelhetik az ingatlanjaik bérleti díjait sem, miközben a magasabb jövedelemmel rendelkező, tapasztalt munkatársaik azt várják, hogy az ő bérük is növekedjen a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének ütemében. Az összeget nagyon kevésnek tartja minden megkérdezett, köztük Tóth János is. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.