Miniszterelnök-jelölés az MSZP-ben - Az utolsó emberig

  • M. László Ferenc
  • 2009. november 19.

Belpol

Bár lapzártánkkor az MSZP-nek még nem volt hivatalos miniszterelnök-jelöltje a 2010-es választásokra, a szocialisták többsége Mesterházy Attila jelölését valószínűsíti. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a frakcióvezető képes lesz-e megküzdeni Orbán Viktorral, és megszólítani a bizonytalanokat, vagy csak a törzsszavazókat fogja mobilizálni. A Fidesz mindenesetre össztűz alá vette az ifjú szocialistát, aki a héten tesz tanúvallomást a Zuschlag-ügyben.
Bár lapzártánkkor az MSZP-nek még nem volt hivatalos miniszterelnök-jelöltje a 2010-es választásokra, a szocialisták többsége Mesterházy Attila jelölését valószínűsíti. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy a frakcióvezető képes lesz-e megküzdeni Orbán Viktorral, és megszólítani a bizonytalanokat, vagy csak a törzsszavazókat fogja mobilizálni. A Fidesz mindenesetre össztűz alá vette az ifjú szocialistát, aki a héten tesz tanúvallomást a Zuschlag-ügyben.

Bár az elmúlt hetekben több név is keringett a sajtóban, a hírbe hozottak napokon belül cáfolták az indulásukat, így november közepére csak ketten maradtak: az MSZP ifjabb generációját képviselő Mesterházy Attila, és a Brüsszelből visszatérő volt pártelnök, Kovács László. Épp hogy elkezdődött a két politikus közötti vetélkedés, az MSZP első embere máris lehűtötte a kedélyeket: Lendvai Ildikó múlt pénteken cáfolta a sajtóban megjelent találgatásokat, mondván, a pártnak még nincs hivatalos jelöltje.

Ezzel persze nem árult el semmi újat, hiszen az idő előtt felröppent nevek csak a december 16-i kongresszuson emelkednek a hivatalos jelölés szintjére, addig legfeljebb titkos önjelöltnek számít bárki. Ám a lapunk által megkeresett szocialista vezetők szerint érteni kell a szóból, Lendvai nyilván okkal intette önmérsékletre a jelentkezőket.

Csomaghordók

Bár az elnöki suspense-technika tovább növelte a feszültséget és komoly zavart okozott a frakcióban - a parlament hétfői ülésén jó fél tucat képviselőt faggattunk a direktíva hátteréről, ám legfeljebb zavaros összeesküvés-elméleteket kaptunk válaszként -, a mostani keresgélés távolról sem okoz olyan izgalmakat a pártban, mint a tavaszi miniszterelnök-casting vagy az uniós biztos kiválasztása. Míg a brüsszeli posztra az elnökség három tagja is bejelentkezett (Herczog Edit, Vadai Ágnes és Veres János egyaránt el tudta volna képzelni magát az Európai Bizottság tagjaként), a 2010-es kormányfőjelöltségért egyáltalán nincs tolakodás. Néhány kivételtől eltekintve lezárultak a területi listaállítási viták, megvannak az egyéni választókerületi jelöltek, kibővítették a párt kampányát szervező választási bizottságot (ovb), így javarészt elültek az izgalmak. A mostani képviselők közül néhányan - az MSZP több nagyágyúja - a politikától való visszavonulást fontolgatják, nemigen érdekli már őket a párt jövője. A nagy többség rezignáltan nyomta a gombot a költségvetési szavazásokkor, még a notórius háborgók is tudomásul vették az újabb megszorításokat.

Augusztusra lecsengett az "ifjútörökök" lázadása is: elmaradt az októberre tervezett kongresszus, nincs újabb tisztújítás az elnökségben, de az alapszabályt sem módosítják már a választások előtt. Szeptemberre érvényét veszítette az EP-voksolás után a lázongó fiatalok és az idősebbek között létrejött paktum: az ovb csak három új taggal bővült (a választmány Botka Lászlót, Ficsor Ádámot és Molnár Csabát szavazta be), Burány Sándor fővárosi és Boldvai László Nógrád megyei elnök kimaradt a testületből.

Ezt forrásaink a fiatalok alkotta érdekszövetség felbomlására vezetik vissza. A fő hangadó, Botka László időközben visszautasította az elnökség felkérését, már nem ambicionálja a miniszterelnök-jelöltséget - tavasszal sokan még őt tartották az MSZP nagy reménységének. A szegedi polgármester a 2014-es megmérettetésre készül, és állítólag attól tart, hogy a jövő évi - biztosnak tűnő - bukta komolyan kikezdené a hírnevét, ami a 2010-es őszi önkormányzati választásokon is bajba sodorhatja. Az új generáció másik erős embere, Hagyó Miklós a nyáron belerokkant a BKV-botrányokba, a fővárosi koalíció felbomlása miatt le kellett mondania főpolgármester-helyettesi posztjáról. Jelenleg annak is örülhet, ha ellenfelei nem nyitják újra a listaállítási vitát, és megőrizheti a befutónak számító harmadik helyét (pár hete az elégedetlenkedők még aláírásokat gyűjtöttek Hagyó és Burány leváltására). A párt újjáépítését és a teljesítményösztönző rendszer bevezetését szorgalmazó Ficsor és Molnár energiáit leköti az ovb-ben végzett munka, a kampány szervezése, Mesterházy pedig megkapta a parlamenti képviselőcsoport irányítását.

"Az elnökség több hónapot vesztegetett el olyan emberekre, akikről előre lehetett sejteni, hogy nem vállalják a 2010-es megmérettetést" - véleményezte a mostani miniszterelnök-jelölési folyamatot a párt egyik befolyásos politikusa. Látva a válságkezelés sikereit, Bajnai Gordon nemzetközi ázsiójának emelkedését, a párt vezetősége hosszan unszolta a kormányfőt, hogy vállalja az MSZP-lista vezetését. "A miniszterelnök több millió tévénéző előtt jelentette ki tavasz-szal, hogy egy évre vállalja a megbízatást, ha mégis megváltoztatja az elhatározását, akkor joggal mondhatja a Fidesz, hogy ő is hazudik" - vélekedett a párt egyik korifeusa. Mások szerint Bajnai attól tartott, ha beadja a derekát, a szocialisták rögtön nekiálltak volna egyezkedni vele a költségvetésről, különféle feltételekhez kötötték volna a támogatásuk fenntartását - miként ez Gyurcsánnyal oly sokszor megesett. "Mi zokszó nélkül odaálltunk a csomagja mellé, enynyit igazán megtehetett volna értünk" - dohogott az egyik honatya.

Nem szivárogtat

Bajnai kiesése után az elnökség Botkát és Gráf Józsefet győzködte, de egyik sem vállalta. Gráf 2005-ben azzal a feltétellel vette át az agrártárca vezetését, hogy a választások után visszavonul - ehhez képest további három évet húzott le az agrárminisztérium élén. A 63 éves politikus most állítólag arra hivatkozott, hogy nincs már ereje elmélyülni a többi szakpolitikában, és nem szeretné, ha az ellenzék a régi ügyeiben vájkálna. Bár nem is olyan rég még maga Orbán Viktor is megdicsérte mint az agrárbéke megteremtőjét, korábban a jobboldalon rendszeresen levörösbárózták - amiért privatizálta a szabadszentkirályi termelőszövetkezetet -, a kilencvenes években ráadásul részt vett egy piramisjátékban is, amit a Fidesz biztosan előkapna a kampányban (Gráf portréját lásd: Szánt, vet, elboronál, Magyar Narancs, 2008. február 21.).

Kovács László október közepén a Világgazdaság Online-nak adott interjújában jelezte először, hogy fontolóra venné a miniszterelnök-jelöltséget, ha felkérik. Ám ekkor még rajta volt az uniós biztosok jelölőlistáján, számítani lehetett arra, hogy a kormányfő - jobb híján - visszaküldi újabb öt évre Brüsszelbe. Bajnai választása végül Andor László közgazdászra esett, így a leköszönő adóügyi biztos megüzente, szívesen elfoglalná az országos lista első helyét. Csakhogy időközben a sajtó ismét bedobta Mesterházy nevét - akit egyébként jó páran már a nyár elején biztos befutónak jósoltak (lásd: Buzgárok és fakadóvizek, 2009. július 2.). Mesterházy egyszer sem cáfolta a híreszteléseket. A fiatalok hamar felsorakoztak mögötte, de támogatja több szocialista megyei elnök is; sőt, többen a pártban egyenesen Lendvai patronáltjának tartják.

Meglepő, hogy a Narancsnak a napokban több olyan MSZP-politikus is kedvezően nyilatkozott a frakcióvezetőről, akik az "ifjútörökök" lázadása idején még rossz véleménnyel voltak az ambiciózus politikusról. Pár hónapja még törtető, pragmatikus, az elvi-eszmei kérdések iránt érzéketlen machinátornak tartották - ma már okos szervezőként írják le, aki nyitott a kompromisszumokra, képes a kollektíva érdekeit a maga törekvései elé helyezni. "Akárhogy is nézzük, komoly teljesítmény van mögötte: míg Lendvai idején rendszeresek voltak a kiszavazások, Gyurcsány több javaslata még az általános vitáig sem jutott el, Mesterházy különösebb botrányok nélkül keresztül tudta verni az elmúlt évtized legkeményebb büdzséjét, ráadásul a patkóban állta a sarat az ellenzéki támadásokkal szemben is" - jellemezte őt az egyik szocialista honatya. "Ott van minden egyeztetésen, az utóbbi időben felkészült, érvel, ha kell, vitázik" - mondta róla egy kormányzati szakember. Sokan a javára írják, hogy a jelöltkeresgélés alatt végig konstruktív volt, nem támadta az elnökség által kiszemelt delikvenseket, nem szivárogtatott - pedig közismerten jók a sajtókapcsolatai. Lényegében kivárta, amíg elfogytak a potenciális indulók, és Kováccsal ketten maradtak a pályán. Forrásaink határozottan állítják, a volt pártelnök bejelentkezésével nem állhat elő olyan helyzet, mint 2000-ben, amikor Németh Miklós visszatérését több platform is szorgalmazta - az uniós biztos előtt most senki nem töri az utat. Bár Kovács az elmúlt öt évben a hazai pályán tartotta a szemét, a mostani MSZP nem ugyanaz a párt, amit 2004-ben otthagyott, nem lesz egyszerű újra beilleszkedni.

Most szivárogtat

Ahhoz, hogy Kovács László elüsse a jelöltségtől Mesterházyt, szervezkednie kellene a végeken, győzködnie kéne a tagságot, a megyéket. Míg az ifjú politikus maga mögött tudhatja a frakciót és az országos elnökség egy részét - továbbá ő a veszprémiek alelnöke -, a hetvenéves Kovácsnak semmilyen tisztsége nincs. Egy kisebb háttérbázisa viszont van, amelyre támaszkodva az utóbbi napokban mozgolódni kezdett, bejelentkezése óta médiakapcsolatait is újramelegítette. Bár komoly tapasztalattal és reputációval bír - más kérdés, hogy pár hete az Economist a leggyengébb teljesítményű biztosok közé sorolta -, ezt csak akkor tudná hasznosítani, ha a párt erős emberei közül néhányan mellé állnak. Úgy hírlik, ez már megtörtént: támogatói arra alapozzák a belső kampányukat, hogy Kovács az elmúlt években kimaradt a rossz döntésekből, képes visszaállítani a párt régi dicsfényét.

Éppen ezért távolról sem lefutott még a meccs. Többen figyelmeztető jelnek tartják, hogy Mesterházy neve idő előtt felbukkant a nyilvánosságban. "Akik szivárogtattak, tudták, hogy Attila ezen a héten fog tanúskodni a Zuschlag-perben. A Fideszben máris fenik a késeket" - állítja az egyik elnökségi forrásunk (Mesterházy 2002 és 2004 között az Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára volt). Információink szerint Lendvai azért vonta vissza most a frontvonalból, nehogy ellehetetlenítsék a kongresszusig: a bázist ugyanis rendkívül zavarja a pártban elharapózott korrupció, és elég, ha valakire rávetül a gyanú árnyéka.

A pártelnök lapunknak megerősítette, továbbra sincs hivatalos jelölt, pontosabban Kovácson és Mesterházyn kívül is vannak még szóba jöhető személyek - igaz, neveket nem árult el. Az sem elképzelhetetlen, hogy tandemben futnak neki a választásoknak: az MSZP egyik arca egy fiatal, küzdeni akaró, a bázist megszólítani képes politikus, a másik egy tapasztalt, európai kapcsolatokkal rendelkező személyiség lesz. (A 2002-es kampányban a bizalmatlanokat megnyerő Medgyessyt a tagsággal szót értő Kovács egészítette ki.) "Ha csak Mesterházyval vágunk neki a kampánynak, azt üzenjük a választópolgároknak, hogy ennyi volt, feltettük a kezünket, és berendezkedünk a középpárti létre. Lehet, hogy Attila mozgósítani tudja a bázist, de nem tudja elhitetni, hogy az MSZP valamivel több ennél, hogy mégiscsak van mögöttünk egy vállalható értékrendszer" - állította lapunknak egy, a frakcióvezetővel szemben kritikus képviselő.

Az általános vélekedés szerint mindegy, ki lesz végül az MSZP miniszterelnök-jelöltje, a kampánystratégák hónapokkal ezelőtt beárazták a vereséget. A legpesszimistább forgatókönyvek állítólag a párt szétesésével, új baloldali formációk megjelenésével számolnak, a potenciális vezetők pedig már egymás ellen küzdenek - egyelőre az MSZP-n belül. Információink szerint nem ok nélkül jelent meg a múlt héten az egyik hírportálon, hogy Gyurcsányék fel akarják tenni Kóka Jánost, Horn Gábort és Magyar Bálintot az MSZP listájára (a törzsszavazók körében mindhárom liberális politikus rendkívül népszerűtlen): valakik azt akarják elhitetni, hogy a volt miniszterelnök ismét szervezkedik, ráadásul a szocialisták kárára. Sokan elgondolkodtatónak tartják, hogy Szili Katalin a párton kívül szervez civil mozgalmat, de az is meglepő fordulat, hogy a budapesti párttanács a napokban - információink szerint lapzártánk után - bejelenti majd a decemberi főpolgármester-jelölő küldöttgyűlés elhalasztását, ami az erőviszonyok megváltozására, új szempontok megjelenésére utal, és azt sejteti, hogy talán mégsem Horváth Csaba lesz a jelölt.

Figyelmébe ajánljuk