Több évre visszamenően hirdeti meg a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Macika) ösztöndíjpályázatait általános és középiskolai tanulóknak, valamint főiskolai és egyetemi hallgatóknak. "Kizárólag roma fiataloknak", ahogyan a 2008-as kiírás fogalmazott, míg a legfrissebb, 2009-es pályázat szerint "magyar állampolgárságú cigányok" részére.
A Macika honlapján azt olvashatjuk, hogy a szervezetet "a cigányság esélyegyenlőtlenségét csökkentő intézkedések támogatására hozta létre" 1995-ben a kormány. A 2003-ban elfogadott ún. üvegzsebtörvény ellenére a 2008/2009-es tanévig nem közölték a pályázatok eredményeit; sőt, mióta feltették a 2009/2010-es pályázati felhívást, azóta nem találni a múlt évi adatokat sem, mint ahogyan a honlap "döntési listák" elnevezésű linkje is üres.
Elek ötezer lakosú kisváros Békés megyében, közvetlenül a román határ mellett. Négynemzetiségű település, a magyarok mellett svábok, románok és romák élnek itt. Czinanó János és Szakál István, a helyi roma kisebbségi önkormányzat két egykori tagja szerint a 2006/2007-es tanévben összesen 78 itteni fiatal nyert ösztöndíjat a Macikától. A 2009 augusztus elejéig a közalapítvány honlapján (www.macika.hu) megtalálható link pedig arról tanúskodott, hogy tavaly csaknem kétszer többen, százharmincnyolcan jutottak ösztöndíjhoz.
Előnyt élvezett az a pályázó, aki rendelkezett a helyi jegyző igazolásával a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, vagy a gyámhivatal határozatával a tartós nevelésbe vételről. Ugyancsak pluszpontot ért az, ha a pályázatot a helyi vagy a megyei cigány kisebbségi önkormányzat ajánlotta a döntéshozók figyelmébe. Drágos József, az eleki roma kisebbségi önkormányzat elnöke kérdésünkre elmondta: ő tavaly mind a 138 jelentkezőt a támogatásáról biztosította.
Miután a Macika honlapján közzétették a nyertes tanulói ösztöndíjakat, többek számára világos lett, hogy itt valami nincs rendben. Még ez év februárjában a megyei napilapban - s utóbb érdeklődésünkre többen, egymástól függetlenül is - megerősítették, hogy a nyertesek egy része nem cigány. Pluhár László polgármester és Heim Lajosné alpolgármester ugyanezt állította. Sőt mint megjegyezték, nem csupán az a baj, hogy a pályázaton befutott fiatalok között sok a nem roma, hanem az is, hogy olyanok - vezető köztisztviselők, intézményvezetők, közalkalmazottak és jobb módú helyi vállalkozók - gyermekeit támogatják, akik nem szorulnak rá.
A mögöttünk hagyott tanévben Eleken 34 általános iskolás nyert - tanulmányi eredménytől függően - 25 vagy 30 ezer forintos ösztöndíjat, a 72 támogatott középiskolás 30-40, míg a 32 főiskolás és egyetemista 90 ezer forintot kapott. A 2008/2009-es tanévben minden olyan pályázat nyert, amely nem volt formai hibás. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi tanévben kizárólag az eleki pályázóknak 5 millió forintot fizetett ki a Macika.
A 2008/2009-es tanévre az országosan szétosztható keret 564 millió forint volt, 269 millióval több az előző évinél. A diákok közül 12 334 kapott ösztöndíjat, közülük 1162 főiskolás és egyetemista. Így a legutóbbi tanév pályázati összegének közel egy százaléka Elekre jutott.
Helybeli tanárokkal, értelmiségiekkel beszélgetve kiderült: ahogyan életkorban haladunk előre, úgy csökken az ösztöndíjnyertesek között a cigányok száma. A legkirívóbb arány a felsőoktatásban pályázatot nyerteknél van. "A 32 nyertes főiskolai és egyetemi hallgató közül öt, esetleg hat roma fiatal lehet" - mondták érdeklődésünkre nevük mellőzését kérő helyiek, miután megnézték a korábban kinyomtatott 2008/2009-es listát.
Egészségügyi állapot
Drágos József, a helyi roma önkormányzat elnöke 550-570 körülire teszi az eleki cigányság lélekszámát. Ebből következően, némi sarkítással, a Békés megyei kisvárosban a roma közösség minden 18 és 24 év közötti tagja főiskolás vagy egyetemista.
A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993-as LXXVII. törvény rögzíti, hogy "valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga", továbbá a "kisebbséghez való tartozás kérdésében senki nem kötelezhető nyilatkozatra". Kimondja azt is, hogy "a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog és ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését". Az eleki visszásságokat szóvá tevőket, köztük Nánási Mihály vállalkozót, a városi képviselő-testület tagját és Szakál Istvánt, a helyi kisebbségi önkormányzat egykori képviselőjét e törvényhelyekre hivatkozva utasította el a Békés Megyei Főügyészség helyettes vezetője, valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány irodavezetője. Nánási Mihály 2009. március 5-én tett arról írásos bejelentést a megyei főügyészségen, hogy a Macika-ösztöndíjban részesült eleki fiatalok nem kis része köztudottan és ténylegesen nem roma származású, miközben a támogatás csak a romáknak járna. Hasonló tartalmú beadvánnyal élt 2009 februárjában Szakál István, aki a Macikához fordult. Lázók Anikó irodavezető március 6-i válaszában arra emlékeztette Szakált, hogy valamennyi diákot ajánlásával támogatta a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, másrészt megjegyezte: "valamennyi eleki pályázó nyilatkozott kisebbségi hovatartozásáról, és mindnyájan cigány származásúnak vallották magukat". Lázók Anikó kifejtette azt is, hogy ők a pályázat feldolgozása és elbírálása során a formai és tartalmi elemeket vizsgálják. Erre, valamint az egyén számára biztosított szabad identitásválasztásra hivatkozva leszögezte: "Sem a közalapítvány, sem Ön nem vitathatja egy adott személy nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogát és nyilatkozatát."
Hasonlóan nyilatkozott Drágos József, az eleki cigány kisebbségi önkormányzat elnöke is: nem vonhatja kétségbe senki szabad identitásválasztását - akkor sem, ha korábban az adott közösséggel sem származásilag, sem történelmileg, sem kulturálisan, sem nyelvileg nem mutatott semmifajta egyezést.
"Az az igazság, hogy a pályázók összegyűlt adatlapját elém tették, és én mindegyiket aláírtam, meg sem néztem, kinek teszem az ajánlást. Ha most ön azt mondja nekem, hogy a nézetei szélsőjobboldaliak, akkor azt éppúgy köteles vagyok elhinni és tiszteletben tartani" - mondta Drágos.
(Drágos Józsefet az elmúlt három évben kétszer marasztalta el a bíróság, 2006-ban éppen egy Macika-ösztöndíjjal kapcsolatban. Akkor egy vele korábban összekülönbözött helyi roma önkormányzati tag gyermekének a 2004/2005-ös tanévre szóló pályázatát - többtucatnyi más pályamunkával szemben -, késve továbbította a közalapítványhoz, így a kérelmező elvesztette jogosultságát a támogatásra. Drágosra ezért 60 ezer forint pénzbírságot szabtak ki. 2008-ban közokirat-hamisításban és a választás rendje elleni bűntettben mondták ki bűnösnek. A 2006. őszi kisebbségi választások előtt az eleki roma elnök aláíratott Szakál Istvánnal egy üres papírlapot. Korábbi megbeszélésük értelmében erre Szakál költségtérítési elszámolása miatt volt szükség. Szakál utóbb azzal szembesült, hogy felülre olyan szöveg került, amely szerint "egészségügyi állapotomra tekintettel a kisebbségi önkormányzatba való jelölést visszavonom".)
Nem számottevő
Több, neve mellőzését kérő helyi arról beszélt, hogy a Macika-ösztöndíjak ügyében az esetek nem kis részében nem az általuk nem romának tartott szülők keresték meg Drágos Józsefet, hanem a kisebbségi vezető hívta fel e lehetőségre a figyelmet. A gyerekeknek, de rajtuk keresztül a családnak jutó anyagi segítség ellentételezéseként a családok regisztráltatták magukat a helyi roma kisebbségi névjegyzékben, másrészt Drágosnak adták ajánlószelvényeiket a helyhatósági választásokon, és voksaikkal a kisebbségi és az önkormányzati választáson is támogatták őt.
"A 2006-os önkormányzati választással együtt tartott kisebbségi választások alkalmával roppant kínos, de máig kibeszéletlen esetek tanúi lehettünk. Magyar, román és német vagy ezek összeházasodása révén vegyes nemzetiségű családok jelentek meg a roma voksoláson, noha korábban semmi jelét nem adták, hogy ide tartoznának. Ráadásul mi itt ismerjük egymást, tudjuk, ki kinek a fia-borja. A választási bizottság tagjai és a választók is szemlesütve tudták le ezeket a valóban kényelmetlen perceket. Bocsánat, de ebben a tekintetben leginkább a magukra oly büszke és a magukat sokra tartó helyi svábokban csalódtam a legnagyobbat" - mondta egy helybeli értelmiségi.
Drágos József határozottan visszautasította e vádakat, mondván, soha senkit nem keresett fel, ráadásul sem az önkormányzati, sem a kisebbségi választáson nincs ilyen "segítségre" szüksége. 1990 óta tagja az eleki testületnek, és 2010 után is az lesz a magát jobboldalinak tartó roma vezető - mondta. Drágos nemcsak az eleki roma önkormányzat elnöke és helyi képviselő-testületi tag, de tagja a megyei cigány önkormányzatnak, s tucatnyi társával közösen alelnöke az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak.
Nánási Mihály helyi önkormányzati képviselő 2009 márciusában levelet írt Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek, valamint Keller László pénzügyminisztériumi államtitkárnak, és jelezte észrevételeit a Békés Megyei Önkormányzat szocialista frakciójának is, ám választ sehonnan sem kapott. (Nánási az eleki MSZP-szervezet tagja, szocialista színekben politizál az eleki testületben.) Kellernek a közpénzek szerinte helytelen felhasználásáról írt, egyben azt kérte, hogy négy évre visszamenőleg hozzák nyilvánosságra a pályázaton nyertesek döntési listáját. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009. március 21-i lemondása után - Draskoviccsal ellentétben - Keller nem maradt a helyén. Ez azonban aligha mentség arra, hogy Nánási megkeresésére egyetlen szocialista politikus sem reagált.)
Az ügyben megkerestük Solymosi Imrét, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriumának elnökét. Első, igencsak provokatívra sikeredett telefonbeszélgetésünk alkalmával Solymosi visszatérően "csőlátású és szenzációhajhász" újságírókról beszélt, s azt firtatta, miért ez a történet, miért nem más ügy "háborítja fel" munkatársunkat. Végül az elmondottakat azzal zárta, hogy szándékosan élezte ki a beszélgetést, hogy "meggyőződjön, ténylegesen érdekli a hozzá forduló cikkírót a téma".
Ezt követően több felvonásban heteken át tartó egyeztetés zajlott arról, hol és mikor kerülhet sor a személyes találkozóra. Ezt végül úgy zárta rövidre az elnök, hogy jelezte, felettesei nem engedélyezték számára a nyilatkozattételt - ehelyett Szirmai Istvánhoz, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium roma integrációs főosztályának vezetőjéhez irányított. Szirmai az eleki visszásságot "nem számottevő", "elszigetelt jelenségnek" nevezte, bár megjegyezte, hogy ellenőrzési lehetőségük - éppen a szabad identitásválasztás miatt - nincs.
Magyarok
Solymosi 2009 februárjában még közlékenyebb volt; akkor a Békés megyei napilap érdeklődésére elmondta, hogy az őt megkereső újságírótól hall először az eleki problémáról. "Nem tudnak minden egyes jelentkezőt megvizsgálni, hogy valóban roma származású-e, hiszen 12 ezer pályázatot kellett elbírálniuk" - nyilatkozta, megjegyezve azt is, hogy három éve vezeti a közalapítványt, ám az elekihez hasonló esettel még nem találkozott.
De kiszűrhető egyáltalán, hogy valaki etnobizniszeljen, és kizárólag anyagi haszonszerzésért vallja magát romának?
"A szabad kisebbségi identitásvállalást nemzetközi egyezmény rögzíti, amely ugyanakkor azt is kimondja, hogy nem lehet visszaélésszerűen gyakorolni ezeket a jogokat, amelyek a nyelvhez, a kultúrához, a közösséghez tartozást fejezik ki. A kisebbségi identitás nyilvántartása nem lehet önkényes, az érintettet akarata ellenére nem lehet besorolni egy kisebbséghez, ugyanakkor ez nem is lehet az egyén kizárólagos döntése. A magyar szabályozásból hiányzik a közösség részvétele az identitás megválasztásában. Miközben a civil vagy vallási életben magától értetődő, hogy szükség van az egyén akaratán kívül a közösség beleegyezésére is ahhoz, hogy valaki egy egyesülethez vagy felekezethez tartozzon. Ugyanerre a közösségi elfogadást kifejező aktusra lenne szükség a kisebbségi identitásvállalás kérdésében is - nyilatkozta Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman júliusban az MTI-nek.
A törvényi szabályozás tehát elégtelen, s emiatt számtalan visszás helyzet fordulhat elő. Az etnobiznisz sem új jelenség. (1999-ben például, nemzetközi botrányt keltve, a nem autentikus magyarországi románsághoz tartozók meg tudták akadályozni az Országos Román Önkormányzat megalakulását. Legutóbb, 2007 tavaszán pedig az Országos Román Önkormányzat alakuló ülésén a többség megtiltotta a román nyelv használatát.)
Az eleki helyzetet levélben ismertettük Kállai Ernővel, a hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával. Kállai 2009. augusztus 10-i válaszlevelében kifejtette: "Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993-as törvény alapján hivatalból indított vizsgálat keretében Jóri András adatvédelmi biztossal közösen át kívánják tekinteni a nemzeti és etnikai kisebbségek adatainak kezelését a különböző hatósági eljárások során." Hozzátette: "A vizsgálat célja helyzetelemzés és javaslattétel a nemzeti és etnikai kisebbségek adatkezelésével kapcsolatban egyes eljárások során. (...) Álláspontom szerint sem megoldott a magyarországi romákat segítő ösztöndíjprogramok helyzete és a jelenlegi szabályozás a származás és az identitás meghatározásának hiánya, illetve nem megfelelő alkalmazása miatt a gyakorlatban jelentős visszaélésekre adnak lehetőséget."
Több olyan szülőt megkerestünk Eleken, akikről úgy tartják a helyiek, hogy anyagi előnyökért vallotta magát romának gyermeke Macika-ösztöndíjánál. Köztük volt Kecskeméti János volt polgármester, Tóth Györgyi és Székely László, akik a polgármesteri hivatalban köztisztviselők, Lukács László, az eleki Városüzemeltetési Szolgálat munkatársa. Néhányan felháborodtak jelentkezésemkor, és végül senki sem nyilatkozott. Volt, aki "cikken kívül" a szabad identitásválasztás törvényi lehetőségére hívta fel a figyelmet, mások felnőtt gyermekük döntésének nevezték a pályázati részvételt, ám elzárkóztak attól, hogy azok elérhetőségét megadják.
Ez év márciusában egy falfirkával üzentek Drágos József helyi romavezetőnek. "Mi nem akartunk cigányok lenni ösztöndíjért, nem erről volt szó, elnök úr, mi magyarok vagyunk" - állt a kerítésen. A megyei napilapnak nyilatkozó Drágos szerint azzal kellene foglalkozni, ki idézte elő ezt a helyzetet. Pluhár László polgármester úgy vélekedett, a feliratnak nincs rasszista indítéka, azt elsősorban a roma vezető tevékenysége magyarázza.
(A cikk elkészítését a Társaság a Szabadságjogokért oknyomozó programja támogatta. Az írás teljes verziója elérhető a www.oknyomozo.hu oldalon.)
