Miniszterelnökségi tévéhíradó: Távoktatás

  • - seres -
  • 1997. november 20.

Belpol

Az etikátlan magatartáson túl a médiatörvényt is megsértette a kormány azzal, hogy saját híradó gyártásáról hozott döntést - állítja az MDF-es képviselőnő, aki az ügyben kétszer is felszólalt az elmúlt héten az Országgyűlésben. A Felel a kormány című heti produkcióról nem szavaztak ugyan a kormánytagok, csak rábólintottak, mintegy tudomásul véve, hogy az a leghatékonyabb kommunikációs eszköz, amit az ember maga állít elő. Elvégre kiben bízhatunk meg ebben a mai médiavilágban?
Az etikátlan magatartáson túl a médiatörvényt is megsértette a kormány azzal, hogy saját híradó gyártásáról hozott döntést - állítja az MDF-es képviselőnő, aki az ügyben kétszer is felszólalt az elmúlt héten az Országgyűlésben. A Felel a kormány című heti produkcióról nem szavaztak ugyan a kormánytagok, csak rábólintottak, mintegy tudomásul véve, hogy az a leghatékonyabb kommunikációs eszköz, amit az ember maga állít elő. Elvégre kiben bízhatunk meg ebben a mai médiavilágban?

Mit kezdjen az ember a szakértői kormánynak egy olyan előterjesztésével, amelyben a következő, médiaelméletileg korszakalkotó mondatok olvashatók: "A kormányzati döntések, vélemények esetenként nagyobb biztonsággal juthatnak el az állampolgárokhoz a helyi médiumokon keresztül. A kormányzati politika hatékonyabb megismertetése és megértetése céljából szükségesnek tartom egy olyan kormányzati tv-híradó rendszeresítését, amely a kábeltelevíziókon keresztül eljut a vidéki közösségekhez. (...) A műsor saját főcímmel, saját zenével kezdődik, helyet hagyva a helyi televízió főcímeinek, hogy amennyiben a helyi televízió igényli, saját műsoruknak is tekinthessék azt." Mert ki tudná a legnagyobb biztonsággal megismertetni, megértetni az állampolgárral a kormányzati döntéseket, mint maga a kormányzat?

Az áprilisban ad hoc megfogant ötlet idején már bőven lehetett tudni, hogy ősztől radikálisan megváltozik a hazai tévékínálat, de azért sicher was sicher, a kabinet úgy döntött: nyártól heti rendszerességgel 8-10 perces

saját kis híradót

csináltat azoknak a szegény kis kábeltévéknek, amelyek nemhogy egy nyomorult kétfős stábot nem tudnak Budapestre utaztatni a csütörtöki kormányülésekre, de talán még kenyérre és vízre se fussa nekik, a gyerek otthon sír, papa, mondja, inkább fogadd el a Horn ingyenvideóját, csak ne költsél benzinre, mert itt pusztulunk. Hát így.

A pénzt, az idei augusztustól decemberig tartó négymillió forintot a Miniszterelnöki Hivatal büdzséjének költségvetési fejezete állja - főleg ezt kifogásolta múlt kedden Dávid Ibolya MDF-es képviselőnő, aki szerint nem járja, hogy közpénz megy kormányzati agitpropra. Elmondta ezt egyszer délelőtt, napirend előtt, amire Szabó Zoltán, a kultusztárca államtitkára azt válaszolta: ő úgy tudja, a kabinet nem fogadta ezt el, de "abban önmagában semmi nincsen, hogy egy politikai testület a sajtót befolyásolni kívánja", megteszi ezt minden párt; és elmondta ezt a képviselőnő kedd délután is, azonnali kérdésként, amire imigyen szóla Kuncze Gábor belügyminiszter: "A kormány eszközt keresett ahhoz, hogy a kormányzati döntések közül azok tartalmával, amelyek az állampolgárok széles körét érintik, adott esetben megismertethesse őket. (...) Azt gondolom, fontos szempont, hogy a polgárok az őket közvetlenül érintő döntésekről

minden lehetséges módon

- akár ezen a módon is - értesülhessenek, ezért nem látom be, hogy a képviselőnő mit kifogásol ebben a kérdésben."

Például azt, hogy a kormány etikátlan volt: Dávid Ibolya úgy látja, a kormány kihasználja a közszolgálati tévék, kábeltársaságok szorult anyagi helyzetét, és költségvetési támogatás helyett "újfajta sajtópolitikaként" benyomatja saját anyagait. Az pedig már egyenesen a médiatörvényt sérti az MDF-es képviselőnő szerint, hogy az akció kiiktatja a tájékoztatás pártatlanságát, függetlenségét (a törvény szövegét lásd külön), és nem tartja jó ellenérvnek, hogy a tévék maguk dönthetik el, felhasználják-e ezeket a rövid videókat, hiszen a szerződést kötött 60-65 cég nyilván szívesen fogadja a grátisz összeállításokat.

De milyenek is ezek a "híradók"? Koroncz Ágnes, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) sajtófőnöke készségesen a Parlamentbe invitálta a Narancs munkatársát, aki ott helyben megtekinthette a kormányzati híradókat, és így meglepő dologról győződhetett meg. Ez az izé semmivel sem kritikátlanabb, mint a félnyolcas híradó. Jó, nincs benne ellenoldal meg újságíró, de hát mi nem kéne. Kezdődik egy kék logóval, srégen elhelyezett Felel a kormány felirattal, dinamikus CNN-es headline-zenével, utána egy

profi férfihang

félprofi headline-okat mond ("Témák a legutóbbi kormányülésről: hogyan változik a nyugdíj?"), majd a Kormányváró című mikrofonállvány-műsor vizualitása jegyében egy kormánytag sokáig mondhat, amit akar, nem akasztja meg az interjúknál abszolút felesleges ún. kérdés vagy más zavaró tényező, alatta középgyors vágóképek. Három-négy ilyen téma, majd kék zárólogo, "Készült a MEH Kommunikációs és Sajtóirodájának megbízásából", slussz-passz, se név, se semmi.

A produkciót egy Operus Bt. nevű pár fős stáb gyártja. Lévai Gábor bétévezető a Narancsnak elmondta: ők csak a technikai részét, a felvételkészítést és a vágást csinálják saját eszközeikkel, a tartalom, megfogalmazás és szerkesztés mikéntjéről a MEH sajtósai gondoskodnak. Kicsit másként látja ezt dr. Lóránt Zoltán, a MEH helyettes államtitkára, aki szerint ők csak javaslatokat tesznek, és az Operus dönti el, hogy képi meg regionális szempontból mit érdemes leforgatni. Lévaiék egy belső, meghívásos (levélkiküldős) pályázat nyertesei, amely pályázaton egybehangzó információink szerint összesen hárman vettek részt, győzött az olcsóbbik. Így aztán eléggé egybeesik a kormány tájékoztatási kötelessége 60-65 helyi kábeltévé szakmai tudásával, amelyek nyilván "híradóként" tálalják a kész videókat (vagy egy részüket).

Lévai egyébként "inkább információs kiadványnak", dr. Lóránt pedig "népművelő kazettának", mintsem propagandának nevezi a videót. Mint megtudtuk, a MEH-nek nincs külön PR-kerete, a pénzt a miniszterelnökség 160-180 milliós "fejezeti tartalékaiból" kaparták össze - ez Hornék malacperselye, ha hirtelen beállna az abszolút vészforgatókönyv, és mondjuk hipp-hopp híradót kell csinálni, elvégre az ilyesmi bárkivel megeshet. Tény persze, hogy "mi senkire semmit nem oktrojálunk rá" (Kiss Elemér kormányszóvivő a 16 óra című rádióműsorban).

- seres -

A médiatörvény betűje

1996. évi I. törvény

Az Országgyűlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61. §-ával összhangban a következő törvényt alkotja: (...).

Értelmező rendelkezések (2. §)

Támogatás: valamely - reklámnak nem minősülő - műsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató (...) nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet népszerűsítse.

Támogatott műsorszámok

18. § (1) A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni.

(5) A politikai hírműsorszám nem támogatható.

19. § (1) Nem támogathat műsorszámot

a) párt, politikai mozgalom

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.