Miskolci villamospálya-rekonstrukció - Kanyargós út

  • Pusztai László
  • 2008. augusztus 14.

Belpol

Teljesen felújítanák Miskolc egyetlen villamosvonalát, amelyen jelenleg "lomtalanításból" származó bécsi és szintén használtan vásárolt Tátra villamosok közlekednek. A pálya állapota csapnivaló, időnként kisiklanak a szerelvények; a karbantartásra nem sok pénzt fordított az utóbbi években az alaposan eladósodott város. A Zöld Nyíl nevű, 37 milliárd forintos projekt nagy része uniós forrásból jönne.
Teljesen felújítanák Miskolc egyetlen villamosvonalát, amelyen jelenleg "lomtalanításból" származó bécsi és szintén használtan vásárolt Tátra villamosok közlekednek. A pálya állapota csapnivaló, időnként kisiklanak a szerelvények; a karbantartásra nem sok pénzt fordított az utóbbi években az alaposan eladósodott város. A Zöld Nyíl nevű, 37 milliárd forintos projekt nagy része uniós forrásból jönne.

Káli Sándor szocialista polgármester nemrégiben a város történetének egyik legnagyobb beruházásáról beszélt, és azt ígérte, hogy 2011-ben, a befejezés után Miskolcon lesz a világ egyik legmodernebb villamosközlekedése. A tervek szerint megújul a teljes villamospálya, valamint a megállók, az energiahálózat, új járműveket vásárolnak, a meglévő Tátrákat alacsony padlóssá alakítják, és a jelenleg a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig húzódó szakaszt 1,5 kilométerrel, a felső-majláthi lakótelepig meghosszabbítják.

A kormány 2007 augusztusában, akciótervben nevesítette az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektjeiként a budapesti 1-es és 3-as, valamint a debreceni, a szegedi és a miskolci villamoshálózat-fejlesztést. Többen úgy emlékeznek, Miskolc megpróbált azért lobbizni, hogy a város elavult közúti hálózatának megújítására kaphassanak pénzt, de kiderült: az EU csak a tömegközlekedés fejlesztésére vevő. A 37 milliárd forintba kerülő Zöld Nyíl - más néven: Nagy Miskolci Villamos Projekt - 85 százalékát uniós forrásokból fedezik, a fennmaradó rész állami, illetve önkormányzati hozzájárulás. Míg az ennek a kevesebb mint felére pályázó Debrecen egy új pályát építene és 18 villamoskocsit vásárolna, addig Miskolc mindössze 2 milliárdot fordítana pályabővítésre, a többit a 11 kilométeres villamosvonal felújítására és járművásárlásra költené. A városban - ahol Budapest után másodikként, 1897-ben indult meg a villamosközlekedés - a legutóbbi nagy felújításra 1983 és 1990 között került sor.

Az, hogy a város a 2007. évi teljes költségvetése felét meghaladó összeget akar a vonalra költeni, amely mellett egyébként párhuzamosan buszközlekedés is fut,

megosztotta

a közvéleményt. Ráadásul az országban elsőként éppen itt indult meg a tömegközlekedés drasztikus átalakítása, amelynek során 2007-ben két ütemben átszabták a menetrendeket, megszüntettek, összevontak, szétszedtek járatokat, és emiatt jelentősen csökkent az utazók száma. (Szakemberek szerint ez volt a budapesti tömegközlekedés leépítésének a főpróbája.) Ennek hivatalos magyarázata az volt, hogy csökken a városlakók száma, alacsony kihasználtsággal járnak a tömegközlekedési eszközök, és a csillagászati önkormányzati támogatás ellenére csődben van a helyi közlekedési vállalat. A szigorítás eredménye azokat igazolta, akik azt jósolták, hogy akik megtehetik, autóba szállnak, akiknek meg muszáj tömegközlekedniük, azok fogcsikorgatva fizetnek.

Hogy a 37 milliárdot miért a diósgyőri szakasz "felturbózására" költik, és miért nem egy új vonal nyitására a város másik közlekedésileg fontos tengelyén, ahol a hatvanas években már járt villamos, az nem egészen világos. Az új vonal melletti érv volt, hogy elérte volna Miskolc-Tapolcát, és arra van a Miskolci Egyetem három kórháza, a piac, a Volán pályaudvar, több kisebb-nagyobb üzem, sőt a város ipari parkja is. A felújítandó régi pálya mentén alvó városrészek, lakótelepek terülnek el, nem beszélve a közlekedő városi buszokról. Nem hivatalos vélemények szerint az új pálya tervei nem voltak annyira előkészítve, mint a diósgyőri rekonstrukcióé; és azt senki nem vitatja, hogy az utóbbit mindenképpen fel kell újítani, márpedig arra nem maradna Miskolcnak plusz 5 milliárdja, ha Tapolcát összekötnék a belvárossal. Hallani persze politikai típusú verziót is, miszerint a városvezetés a régi pálya környékén élő nagyszámú balos szavazónak akar gesztust tenni, mivel a lakók elégedetlenek a városrész fejlődésével. A nézetkülönbségek ellenére abban viszont mindenki egyetértett: ha az EU erre ad pénzt, és ha csak erre lehet pályázni, akkor ezt a projektet kell a lehető legjobban megvalósítani.

A legnagyobb viták a tervezett pályahosszabbítást kísérik. Az elképzelt új pálya egy szakaszán annyira beszűkül az út, hogy közvetlenül a tízemeletes panelházak mellett lehet csak elvezetni a síneket. Bár a közlekedési vállalat és az önkormányzat az utolsó pillanatig azt állította, hogy mindenki el fog férni, közben fű alatt tárgyalni kezdtek az út másik oldalán található régi házak tulajdonosaival a kisajátításról. A rögtön 30 százalékos felárat megajánló önkormányzati ingatlanos cég 312 millió forintért előszerződést kötött nyolc olyan házra, amelyek miatt, ha megmaradnak, csak súlyos kompromisszumok árán lehetett volna végigvinni a vonalhosszabbítást. Bár úgy tűnt, mindenkivel sikerül megállapodni, ez végül nem jött össze. Két ingatlantulajdonos jelezte: minden törvényes eszközt bevet annak érdekében, hogy minél később kelljen elhagynia üzletét.

A villamospálya tervezett nyomvonalának egyik ellenzője Nagy József. "Mi, akik itt lakunk, 2005-től tépjük a szánkat, hogy nem fog elférni a villamos, de azt mondták, legyünk nyugodtak. Photoshoppal manipulált képeket mutogattak, aztán hirtelen bejelentették, hogy mégis szanálnak néhány házat. De ezután sem mondtak igazat. Kiderült, hogy egy teret fognak majd a szanált házak helyén kialakítani, és a villamos továbbra is a panelek mellett közlekedne. Úgy, mint eredetileg."

"Átgondolt városfejlesztésről a Zöld Nyíl kapcsán sem beszélhetünk" - állítja Juga György ellenzéki képviselő, aki szerint, ha idejében kapcsol az önkormányzat, akkor egyrészt a szanálási költségek nem a várost terhelik, másrészt nem állt volna elő az a faramuci helyzet, hogy hiába lenne a síneknek bőven hely, azok maradnak az eredetileg tervezett nyomvonalon, mert

már nem lehet módosítani

a terveket. A villamospálya másik végén pedig alapvető, a terület tulajdonjogára vonatkozó kérdések nincsenek tisztázva, amiből az következik, hogy valószínűleg az ott fölmerülő költségeket sem lehet beszuszakolni az uniós finanszírozásba.

A Zöld Nyíl megvalósítását miniszteri biztos is segíti Simon Gábor helyi szocialista országgyűlési képviselő személyében. A civilben ügyvéd Simon már korábban is részt vett az önkormányzat - az ellenzék által támadott - ingatlanügyeiben. Szerinte nem igaz, hogy az utólag előkerülő szanálási költségeket nem lehet "beállítani" a projektbe, és hogy a síneket nem lehet új, a lakosságnak jobban megfelelő helyen vezetni. "Azért neveztek ki, hogy megpróbáljam" - mondja, és cáfolja azt is, hogy fölöslegesen, csupán a megszerezhető támogatás miatt hosszabbítják meg a diósgyőri villamospályát. "Magyarországon még kevesen vettek részt egy ekkora villamosrekonstrukcióban, és valóban kevés a tapasztalat, de mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy mindenki megelégedésére és határidőre sikerüljön átadni a felújított, meghosszabbított pályát" - mondja Simon. Úgy legyen - mondják erre az ellenzéki képviselők, akik szerint a 37 milliárdos projekt közel félmilliárdos kommunikációs csomagjának elköltésére érdemes lesz odafigyelni a választások közeledtével.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.