Káli Sándor szocialista polgármester nemrégiben a város történetének egyik legnagyobb beruházásáról beszélt, és azt ígérte, hogy 2011-ben, a befejezés után Miskolcon lesz a világ egyik legmodernebb villamosközlekedése. A tervek szerint megújul a teljes villamospálya, valamint a megállók, az energiahálózat, új járműveket vásárolnak, a meglévő Tátrákat alacsony padlóssá alakítják, és a jelenleg a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig húzódó szakaszt 1,5 kilométerrel, a felső-majláthi lakótelepig meghosszabbítják.
A kormány 2007 augusztusában, akciótervben nevesítette az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektjeiként a budapesti 1-es és 3-as, valamint a debreceni, a szegedi és a miskolci villamoshálózat-fejlesztést. Többen úgy emlékeznek, Miskolc megpróbált azért lobbizni, hogy a város elavult közúti hálózatának megújítására kaphassanak pénzt, de kiderült: az EU csak a tömegközlekedés fejlesztésére vevő. A 37 milliárd forintba kerülő Zöld Nyíl - más néven: Nagy Miskolci Villamos Projekt - 85 százalékát uniós forrásokból fedezik, a fennmaradó rész állami, illetve önkormányzati hozzájárulás. Míg az ennek a kevesebb mint felére pályázó Debrecen egy új pályát építene és 18 villamoskocsit vásárolna, addig Miskolc mindössze 2 milliárdot fordítana pályabővítésre, a többit a 11 kilométeres villamosvonal felújítására és járművásárlásra költené. A városban - ahol Budapest után másodikként, 1897-ben indult meg a villamosközlekedés - a legutóbbi nagy felújításra 1983 és 1990 között került sor.
Az, hogy a város a 2007. évi teljes költségvetése felét meghaladó összeget akar a vonalra költeni, amely mellett egyébként párhuzamosan buszközlekedés is fut,
megosztotta
a közvéleményt. Ráadásul az országban elsőként éppen itt indult meg a tömegközlekedés drasztikus átalakítása, amelynek során 2007-ben két ütemben átszabták a menetrendeket, megszüntettek, összevontak, szétszedtek járatokat, és emiatt jelentősen csökkent az utazók száma. (Szakemberek szerint ez volt a budapesti tömegközlekedés leépítésének a főpróbája.) Ennek hivatalos magyarázata az volt, hogy csökken a városlakók száma, alacsony kihasználtsággal járnak a tömegközlekedési eszközök, és a csillagászati önkormányzati támogatás ellenére csődben van a helyi közlekedési vállalat. A szigorítás eredménye azokat igazolta, akik azt jósolták, hogy akik megtehetik, autóba szállnak, akiknek meg muszáj tömegközlekedniük, azok fogcsikorgatva fizetnek.
Hogy a 37 milliárdot miért a diósgyőri szakasz "felturbózására" költik, és miért nem egy új vonal nyitására a város másik közlekedésileg fontos tengelyén, ahol a hatvanas években már járt villamos, az nem egészen világos. Az új vonal melletti érv volt, hogy elérte volna Miskolc-Tapolcát, és arra van a Miskolci Egyetem három kórháza, a piac, a Volán pályaudvar, több kisebb-nagyobb üzem, sőt a város ipari parkja is. A felújítandó régi pálya mentén alvó városrészek, lakótelepek terülnek el, nem beszélve a közlekedő városi buszokról. Nem hivatalos vélemények szerint az új pálya tervei nem voltak annyira előkészítve, mint a diósgyőri rekonstrukcióé; és azt senki nem vitatja, hogy az utóbbit mindenképpen fel kell újítani, márpedig arra nem maradna Miskolcnak plusz 5 milliárdja, ha Tapolcát összekötnék a belvárossal. Hallani persze politikai típusú verziót is, miszerint a városvezetés a régi pálya környékén élő nagyszámú balos szavazónak akar gesztust tenni, mivel a lakók elégedetlenek a városrész fejlődésével. A nézetkülönbségek ellenére abban viszont mindenki egyetértett: ha az EU erre ad pénzt, és ha csak erre lehet pályázni, akkor ezt a projektet kell a lehető legjobban megvalósítani.
A legnagyobb viták a tervezett pályahosszabbítást kísérik. Az elképzelt új pálya egy szakaszán annyira beszűkül az út, hogy közvetlenül a tízemeletes panelházak mellett lehet csak elvezetni a síneket. Bár a közlekedési vállalat és az önkormányzat az utolsó pillanatig azt állította, hogy mindenki el fog férni, közben fű alatt tárgyalni kezdtek az út másik oldalán található régi házak tulajdonosaival a kisajátításról. A rögtön 30 százalékos felárat megajánló önkormányzati ingatlanos cég 312 millió forintért előszerződést kötött nyolc olyan házra, amelyek miatt, ha megmaradnak, csak súlyos kompromisszumok árán lehetett volna végigvinni a vonalhosszabbítást. Bár úgy tűnt, mindenkivel sikerül megállapodni, ez végül nem jött össze. Két ingatlantulajdonos jelezte: minden törvényes eszközt bevet annak érdekében, hogy minél később kelljen elhagynia üzletét.
A villamospálya tervezett nyomvonalának egyik ellenzője Nagy József. "Mi, akik itt lakunk, 2005-től tépjük a szánkat, hogy nem fog elférni a villamos, de azt mondták, legyünk nyugodtak. Photoshoppal manipulált képeket mutogattak, aztán hirtelen bejelentették, hogy mégis szanálnak néhány házat. De ezután sem mondtak igazat. Kiderült, hogy egy teret fognak majd a szanált házak helyén kialakítani, és a villamos továbbra is a panelek mellett közlekedne. Úgy, mint eredetileg."
"Átgondolt városfejlesztésről a Zöld Nyíl kapcsán sem beszélhetünk" - állítja Juga György ellenzéki képviselő, aki szerint, ha idejében kapcsol az önkormányzat, akkor egyrészt a szanálási költségek nem a várost terhelik, másrészt nem állt volna elő az a faramuci helyzet, hogy hiába lenne a síneknek bőven hely, azok maradnak az eredetileg tervezett nyomvonalon, mert
már nem lehet módosítani
a terveket. A villamospálya másik végén pedig alapvető, a terület tulajdonjogára vonatkozó kérdések nincsenek tisztázva, amiből az következik, hogy valószínűleg az ott fölmerülő költségeket sem lehet beszuszakolni az uniós finanszírozásba.
A Zöld Nyíl megvalósítását miniszteri biztos is segíti Simon Gábor helyi szocialista országgyűlési képviselő személyében. A civilben ügyvéd Simon már korábban is részt vett az önkormányzat - az ellenzék által támadott - ingatlanügyeiben. Szerinte nem igaz, hogy az utólag előkerülő szanálási költségeket nem lehet "beállítani" a projektbe, és hogy a síneket nem lehet új, a lakosságnak jobban megfelelő helyen vezetni. "Azért neveztek ki, hogy megpróbáljam" - mondja, és cáfolja azt is, hogy fölöslegesen, csupán a megszerezhető támogatás miatt hosszabbítják meg a diósgyőri villamospályát. "Magyarországon még kevesen vettek részt egy ekkora villamosrekonstrukcióban, és valóban kevés a tapasztalat, de mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy mindenki megelégedésére és határidőre sikerüljön átadni a felújított, meghosszabbított pályát" - mondja Simon. Úgy legyen - mondják erre az ellenzéki képviselők, akik szerint a 37 milliárdos projekt közel félmilliárdos kommunikációs csomagjának elköltésére érdemes lesz odafigyelni a választások közeledtével.
