Most akkor mi a bánat lesz a könyvhéttel? És ki hazudott?

  • narancs.hu
  • 2016. március 24.

Belpol

Azok kedvéért, akik lemaradtak, ne adj’ isten elveszítették volna a fonalat a könyvhéttel kapcsolatos nyilatkozatháborúban, összefoglaljuk a nap eseményeit.

Ma reggel megírtuk, hogy a főváros ki fogja dobni a Vörösmarty térről a könyvhetet. Nem sokkal később a szervező, vagyis a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) közleményben is tudatta, hogy „megütközve értesült arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottságának képviselői meg kívánják tagadni a Vörösmarty tér használati jogát a 2016. június 9-én kezdődő 87. Ünnepi Könyvhétre”.

Vissza az irodalomba

Göncz Árpád dedikál a Vörösmarty téren, 2007

Fotó: MTI

Az illetékes Tulajdonosi Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság alelnöke, Kocsis Máté szintén közleményt adott ki, és – némi sorosgyörgyözés kíséretében – kijelentette, hogy eddig nem volt formális döntés, és ő a maga részéről erősen támogatja, hogy a könyvhét a Vörösmarty téren legyen. Az MKKE elnöke erre azt reagálta, hogy bár formális döntés valóban nem volt, de velük közölték, hogy nem kapják meg a Vörösmarty teret, helyette a Múzeumkertet ajánlották.

De akkor ki akarja elrontani a Vörösmarty téri bulit? – merült fel a kérdés minden jóérzésű olvasóban. A választ Kocsis Máté újabb nyilatkozata adta meg. Józsefváros polgármestere ugyanis taktikát váltott, és mindent Láng Zsoltra, az illetékes bizottság elnökére kent. Sértődötten nyilatkozta az Origónak, hogy „pont én vagyok az, aki komoly nézeteltérésben van Láng Zsolt elnök úrral ebben az ügyben. Ehhez képest mindenhol azt olvasom, hogy én fúrom a könyvhetet”.

Mindeközben megérkezett az Együtt budapesti elnöke, Pataki Márton, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy április 29-től a József nádor téri építkezés miatt parkoló lesz a Vörösmarty tér egy részén, amit sokan úgy értelmeztek, hogy akkor az autók foglalják majd el a könyvek elől a helyet.

Az MSZP közben azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy ne lehetetlenítsék el az Ünnepi Könyvhetet, amit „a magyarok sokasága 86 éve élvezettel látogat”.

A zavar teljes volt, de már érezhettük, hogy közel a megoldás, amikor az Index megtudta, hogy Tarlós István már „tájékozódik” a helyzetről.

Ez az ember olvas!

Ez az ember olvas!

Fotó: MTI

Késő délután jött is a Főpolgármesteri Hivatal közleménye, amely szerint minden a legnagyobb rendben van: nemcsak Kocsis Máté, hanem Tarlós István főpolgármester és Láng Zsolt is támogatja az Ünnepi Könyvhét Vörösmarty téri helyszínét. Bár a tér Harmincad utca felőli része tényleg parkolási terület lesz, de ez „nem befolyásolja a könyvhét által igényelt területet”.

A lényeg tehát, hogy a könyvszakma tiltakozása és a sajtóvisszhang oda vezetett, hogy akárki is próbálta megfúrni a Vörösmarty téri könyvhetet, végül visszavonulót fújt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.