MSZP: Miért nem kaphatott TAO-pénzt az oktatás és az egészségügy?

  • narancs.hu
  • 2023. január 4.

Belpol

Az ellenzéki párt azon háborodott föl, hogy 800 millióból épül műfüves pálya Felcsúton.

Az MSZP szerint akkor lenne igazságos a TAO, ha a kedvezményt ki lehetne terjeszteni az egészségügyi és oktatási intézményekre, így iskoláknál, kórházaknál is indulhatnának olyan beruházások, mint a sportlétesítmények esetében.

A párt kezdeményezte is, hogy a társasági adó alanyai ne csak látványcsapatsportra, hanem köznevelési, felsőoktatási és egészségügyi intézményeknek is adhassanak támogatást. 

A Fidesz a javaslatot, amelyet az ellenzéki párt nem először nyújtott be, nem támogatta, a korábbi érvek szerint azért, mert épp a TAO-nak köszönhetően jut több pénz a sportra, mint korábban, és elveszne az eredeti cél, ha ilyen módon változtatnának a szabályokon. Az MSZP javaslata a Fidesz szerint azért hiteltelen, mert a szocialista kormány elvett egyhavi bért a pedagógusoktól és az egészségügyi dolgozóktól. 

Az MSZP most azért idézi fel javaslatának novemberi leszavazását, mert kiderült, 800 millió forintból téli, fedett, műfüves futballpálya épül Felcsúton.

„Alig egy hónapja derült ki, hogy meglopta a fiatalokat a Fidesz: ifjúsági szállás helyett gyerekmentes luxushotel épült TAO-pénzből Felcsúton, abból a 11 milliárd forintnyi állami támogatásból, amit kivitelezőként Mészáros Lőrinc érdekeltsége zsebelt be. Orbánék már a látszatra sem adnak, a TAO-pénzekből nyíltan épül a privát fideszes luxus. (...) 2011 és 2021 között a TAO-pénzeknek köszönhetően 1107 milliárd forint adófizetői pénz ment sportcégekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, és a Fidesz által kialakított »választásos önkényuralom hibrid rezsimjében« már nem is meglepő, hogy ennek a legnagyobb nyertese a miniszterelnök-pártelnök faluja, Felcsút lett. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol ezt a pénzt oktatásra és egészségügyre lehet költeni. Milyen fejlesztéseket lehetett volna végrehajtani? Minden iskola fűtéskorszerűsítése kijönne belőle, és akkor most egyetlen gyermek sem fagyoskodna a tantermekben” – érvel az MSZP szerdai közleménye. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.