Müller Péter Sziámi: Világéletemben szóba álltam mindenkivel politikai meggyőződésre való tekintet nélkül

  • narancs.hu
  • 2023. március 23.

Belpol

A dalszerző-énekes helyet kapott a Demeter Szilárd-féle Petőfi Zenei Tanácsban. 

„Szabadelvű értelmisegiként világéletemben szóba álltam mindenkivel, fajra, nemre, felekezetre és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül, ha az illető megszólított. Ettől - megrögzött önjáróként hátralevő napjaimban sem tágítok, aki pedig erőszakosan, primitív, durva indulatokkal mégis követelőzik és számonkéreget, azt sajnos el kell távolítanom a köreimből” – írja Facebook-oldalán Müller Péter Sziámi. 

Mint arról beszámoltunk, Demeter Szilárd kezdeményezésére megalakult az úgynevezett Petőfi Zenei Tanács, melynek feladata, hogy elősegítse a Petőfi Rádió, a Petőfi TV, a Hajógyár és a Magyar Popkulturális Értéktár „minőségelvű megerősítését, ezáltal a magyar popkultúra jobbá tételét”.  A tanács tagja Kovács Ákos, Bognár Attila, Frenreisz Károly, Müller Péter Sziámi, Both Miklós, Ferenczi György, Gőz László, Nagy Feró, Németh Alajos és Tátrai Tibor.

Müllert a tanácsban lévő pozíciója miatt érték kritikát. Bejegyzése szerint sokszor elmondta, hogy

nála nem „jobb-bal felosztás működik”. 

„Hogy miért kelt hormonzavaros gyűlölethullámot egyesekben, ha örömmel, minimális dijazásért részt veszek egy szakmai testület munkájában, amelyik nulla hatalommal felruházva jobbá tehet valamit, ami fontos nekem is, az sötét rejtély a számomra. Tisztázzuk: nagyjából én voltam és vagyok az egyetlen, aki dalszerző-énekesként ki merte itt nyitni a száját a gyarmatosítók ellen, és aki ismer, szeret, és olvassa versemet, tudja, hogy azóta sem lettem megalkuvóbb semmiféle hatalommal szemben, ha megérdemelte. Viszont meggyőzödésem, hogy legfőképpen ettől a beteg, hisztériás fröcskölődéstől rosszabb ebben az országban élni, mint amilyen lehetne. A témáról (költő lévén) prózaban többet nem is szeretnék mondani” – fogalmaz. 

Az Index a tanáccsal kapcsolatban megkérdezte Nagy Ferót, aki azt mondta, a magyar zenei élet megújítása a terve, és hogy megújítsák a Petőfi Rádiót. Ennek részeként szerinte több olyan műsorvezető kellene, mint amilyen ő volt (régen ugyanis volt egy Garázs című műsora), ezért

első körben szerinte egy megújult műsorvezetői gárdára van szükség.

Hozzátette, semmi baja a mostani műsorvezetőkkel, csak „jobban el kéne engedni a kezüket, hogy szabadabban garázdálkodhassanak az éterben”, ami szerinte a kereskedelmi rádióknál elképzelhetetlen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.