Munkahelyi oltás: hozni a kötelezőt?

Belpol

Több szempontból is vitatja a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt a felvetést, hogy a munkáltatók bizonyos munkakörökben kötelezővé tehessék dolgozóiknak a koronavírus elleni oltást. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nem annyira, de kész erről a hivatalos fórumon tárgyalni.

„A felvetett problémát nem érezzük olyannak, amibe a jogalkotónak be kellene avatkoznia.” Ezt nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke annak kapcsán, hogy a héten felmerült: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megadná a lehetőséget a munkáltatóknak, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé tehetnék az oltást. „Egy ilyen jogszabályt kultúrállamokban a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei szervezeteinek közreműködésével szokás kialakítani, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) kellene megvitatni” - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Kordás László szerint minden munkáltatónak kötelező pandémiás tervet készítenie, majd kockázatelemzés után a munkaköröket kategóriákba kell sorolni. Ezeket nagyobb cégek egyeztetni szokták a szakszervezetekkel, munkavállalókkal. Ahogy a MASZSZ elnöke elmondta, helyben meg lehet állapodni abban, mely munkakörökben dolgozókat kérik, hogy oltassák be magukat.

Ezért ellentételezést is ki lehet harcolni, például több plusz szabadságot kaphatnak a dolgozók.

"Ám mindez közös álláspontot feltételez. Parragh László is elismeri, hogy eddig nem volt e téren jelentősebb probléma" – tette hozzá a MASZSZ elnöke, aki szerint ha egy dolgozó úgy dönt, hogy a kérés dacára nem veszi fel az oltást, akkor nem lehetne kirúgni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: Parragh László, az MKIK elnöke másik munkakörbe helyezésről beszélt ebben az esetben. Kordás László viszont úgy látja, minden tartós áthelyezésnek közös megegyezésen kell alapulnia, ami gyakorlatilag a munkaszerződés módosítását jelenti.

Arra a felvetésünkre, hogyha a MASZSZ ilyen határozottan helyteleníti, hogy az állam jobban beleszóljon ezekbe az ügyekbe, akkor a VKF-en mit kívánnának megbeszélni, a szakszervezeti elnök elmondta, fontosnak tartják megtudni, hogy a munkáltatói oldal miként képzeli el a szabályozást. „Ezek ugyanis nyitott, nem tisztázott kérdések – indokolta Kordás László. – Mivel háromoldalúak a tárgyalások, hiszen az állam képviselői is tagjai a VKF-nek, akár azt is megbeszélhetjük, hogy a kormány mely munkakörökben tenné, tegye kötelezővé az oltást.”  

A MASZSZ szerint nem azzal van a baj, hogyha az egészségügyben kötelezővé teszik az oltást, akkor miért ne lehetne megtenni ugyanezt más területen, hanem a Parragh László sugallta megoldással. „Két dolog lehetséges. Az egyik, hogy ezeket a munkaköröket taxatíve felsorolja egy jogszabály, illetve az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendelet. A másik változat, hogy átadja ezt a jogot a munkáltatóknak. És azok majd megmondják egyoldalúan, melyik munkakörökben legyen kötelező, azaz foglalkoztatási feltétel. Ez a legrosszabb verzió. Ugyanis ekkor a kötelező oltás elrendelésének privilégiumát az állam átruházza civilekre, ez esetben a munkaadókra.

Megjegyzem: arról volt szó eddig, hogy nem lesz kötelező az oltás. A miniszterelnök mondta. Azonban gyakorlatilag mégis kötelező lehet?”

- tette fel a kérdést Kordás László.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint egyáltalán nem könnyű szabályozni a kötelező munkahelyi oltást, de ne kérdés, hogy foglalkozni kell vele. „Azt tapasztaljuk, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál jobban felszínre kerül, de a kisebbeknél is megoldandó probléma. Nyilvánvaló, hogy egy vállalkozásnál nagyon komoly a kockázat, nem csak az ott dolgozók egészsége, hanem a cég stabil működése szempontjából is. Különböző eszközökkel védekeztek már eddig is. Például azzal, hogy az oltatlanoknak – hacsak át nem estek igazoltan a betegségen, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban őket ne említsük külön – naponta teszteltetniük kell magukat" - említett egy konkrét példát Perlusz László. De olyan is volt, tette hozzá, hogy nem látogathatták az ebédlőt és a többi közösségi teret. Számukra külön helyiségek kialalkítása merült fel.

A VOSZ főtitkára szerint 

nyomásgyakorlásként is lehet értékelni a kötelező munkahelyi oltás gondolatát, de sokkal inkább megelőző intézkedésről van szó.

"Emellett hasznos – és nyilvánvalóan könnyebben elfogadható – az ösztönzés, hogy mindenki oltassa be magát: ennek is vannak már elfogadott gyakorlati módszerei, gondoljunk csak a plusz szabadnapokra” - mondta. Egy néhány fős cégnél jóval könnyebben meg is tudják beszélni egymás közt, hogyan védekezzenek a munkahelyen.

Perlusz László szerint is a VKF-en lenne érdemes foglalkozni a kérdéssel, ugyanakkor hozzátette: "nem hallottam nagy felzúdulást, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy az egészségügyben kötelező lesz felvenni az oltást". Szerinte ez is afelé mutat, hogy vannak még ilyen munkakörök, de azért alaposan körül kell járni a témát. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?