Munkahelyi oltás: hozni a kötelezőt?

Belpol

Több szempontból is vitatja a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt a felvetést, hogy a munkáltatók bizonyos munkakörökben kötelezővé tehessék dolgozóiknak a koronavírus elleni oltást. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nem annyira, de kész erről a hivatalos fórumon tárgyalni.

„A felvetett problémát nem érezzük olyannak, amibe a jogalkotónak be kellene avatkoznia.” Ezt nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke annak kapcsán, hogy a héten felmerült: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megadná a lehetőséget a munkáltatóknak, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé tehetnék az oltást. „Egy ilyen jogszabályt kultúrállamokban a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei szervezeteinek közreműködésével szokás kialakítani, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) kellene megvitatni” - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Kordás László szerint minden munkáltatónak kötelező pandémiás tervet készítenie, majd kockázatelemzés után a munkaköröket kategóriákba kell sorolni. Ezeket nagyobb cégek egyeztetni szokták a szakszervezetekkel, munkavállalókkal. Ahogy a MASZSZ elnöke elmondta, helyben meg lehet állapodni abban, mely munkakörökben dolgozókat kérik, hogy oltassák be magukat.

Ezért ellentételezést is ki lehet harcolni, például több plusz szabadságot kaphatnak a dolgozók.

"Ám mindez közös álláspontot feltételez. Parragh László is elismeri, hogy eddig nem volt e téren jelentősebb probléma" – tette hozzá a MASZSZ elnöke, aki szerint ha egy dolgozó úgy dönt, hogy a kérés dacára nem veszi fel az oltást, akkor nem lehetne kirúgni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: Parragh László, az MKIK elnöke másik munkakörbe helyezésről beszélt ebben az esetben. Kordás László viszont úgy látja, minden tartós áthelyezésnek közös megegyezésen kell alapulnia, ami gyakorlatilag a munkaszerződés módosítását jelenti.

Arra a felvetésünkre, hogyha a MASZSZ ilyen határozottan helyteleníti, hogy az állam jobban beleszóljon ezekbe az ügyekbe, akkor a VKF-en mit kívánnának megbeszélni, a szakszervezeti elnök elmondta, fontosnak tartják megtudni, hogy a munkáltatói oldal miként képzeli el a szabályozást. „Ezek ugyanis nyitott, nem tisztázott kérdések – indokolta Kordás László. – Mivel háromoldalúak a tárgyalások, hiszen az állam képviselői is tagjai a VKF-nek, akár azt is megbeszélhetjük, hogy a kormány mely munkakörökben tenné, tegye kötelezővé az oltást.”  

A MASZSZ szerint nem azzal van a baj, hogyha az egészségügyben kötelezővé teszik az oltást, akkor miért ne lehetne megtenni ugyanezt más területen, hanem a Parragh László sugallta megoldással. „Két dolog lehetséges. Az egyik, hogy ezeket a munkaköröket taxatíve felsorolja egy jogszabály, illetve az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendelet. A másik változat, hogy átadja ezt a jogot a munkáltatóknak. És azok majd megmondják egyoldalúan, melyik munkakörökben legyen kötelező, azaz foglalkoztatási feltétel. Ez a legrosszabb verzió. Ugyanis ekkor a kötelező oltás elrendelésének privilégiumát az állam átruházza civilekre, ez esetben a munkaadókra.

Megjegyzem: arról volt szó eddig, hogy nem lesz kötelező az oltás. A miniszterelnök mondta. Azonban gyakorlatilag mégis kötelező lehet?”

- tette fel a kérdést Kordás László.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint egyáltalán nem könnyű szabályozni a kötelező munkahelyi oltást, de ne kérdés, hogy foglalkozni kell vele. „Azt tapasztaljuk, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál jobban felszínre kerül, de a kisebbeknél is megoldandó probléma. Nyilvánvaló, hogy egy vállalkozásnál nagyon komoly a kockázat, nem csak az ott dolgozók egészsége, hanem a cég stabil működése szempontjából is. Különböző eszközökkel védekeztek már eddig is. Például azzal, hogy az oltatlanoknak – hacsak át nem estek igazoltan a betegségen, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban őket ne említsük külön – naponta teszteltetniük kell magukat" - említett egy konkrét példát Perlusz László. De olyan is volt, tette hozzá, hogy nem látogathatták az ebédlőt és a többi közösségi teret. Számukra külön helyiségek kialalkítása merült fel.

A VOSZ főtitkára szerint 

nyomásgyakorlásként is lehet értékelni a kötelező munkahelyi oltás gondolatát, de sokkal inkább megelőző intézkedésről van szó.

"Emellett hasznos – és nyilvánvalóan könnyebben elfogadható – az ösztönzés, hogy mindenki oltassa be magát: ennek is vannak már elfogadott gyakorlati módszerei, gondoljunk csak a plusz szabadnapokra” - mondta. Egy néhány fős cégnél jóval könnyebben meg is tudják beszélni egymás közt, hogyan védekezzenek a munkahelyen.

Perlusz László szerint is a VKF-en lenne érdemes foglalkozni a kérdéssel, ugyanakkor hozzátette: "nem hallottam nagy felzúdulást, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy az egészségügyben kötelező lesz felvenni az oltást". Szerinte ez is afelé mutat, hogy vannak még ilyen munkakörök, de azért alaposan körül kell járni a témát. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.