Munkahelyi oltás: hozni a kötelezőt?

Belpol

Több szempontból is vitatja a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt a felvetést, hogy a munkáltatók bizonyos munkakörökben kötelezővé tehessék dolgozóiknak a koronavírus elleni oltást. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nem annyira, de kész erről a hivatalos fórumon tárgyalni.

„A felvetett problémát nem érezzük olyannak, amibe a jogalkotónak be kellene avatkoznia.” Ezt nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke annak kapcsán, hogy a héten felmerült: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megadná a lehetőséget a munkáltatóknak, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé tehetnék az oltást. „Egy ilyen jogszabályt kultúrállamokban a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei szervezeteinek közreműködésével szokás kialakítani, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) kellene megvitatni” - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Kordás László szerint minden munkáltatónak kötelező pandémiás tervet készítenie, majd kockázatelemzés után a munkaköröket kategóriákba kell sorolni. Ezeket nagyobb cégek egyeztetni szokták a szakszervezetekkel, munkavállalókkal. Ahogy a MASZSZ elnöke elmondta, helyben meg lehet állapodni abban, mely munkakörökben dolgozókat kérik, hogy oltassák be magukat.

Ezért ellentételezést is ki lehet harcolni, például több plusz szabadságot kaphatnak a dolgozók.

"Ám mindez közös álláspontot feltételez. Parragh László is elismeri, hogy eddig nem volt e téren jelentősebb probléma" – tette hozzá a MASZSZ elnöke, aki szerint ha egy dolgozó úgy dönt, hogy a kérés dacára nem veszi fel az oltást, akkor nem lehetne kirúgni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: Parragh László, az MKIK elnöke másik munkakörbe helyezésről beszélt ebben az esetben. Kordás László viszont úgy látja, minden tartós áthelyezésnek közös megegyezésen kell alapulnia, ami gyakorlatilag a munkaszerződés módosítását jelenti.

Arra a felvetésünkre, hogyha a MASZSZ ilyen határozottan helyteleníti, hogy az állam jobban beleszóljon ezekbe az ügyekbe, akkor a VKF-en mit kívánnának megbeszélni, a szakszervezeti elnök elmondta, fontosnak tartják megtudni, hogy a munkáltatói oldal miként képzeli el a szabályozást. „Ezek ugyanis nyitott, nem tisztázott kérdések – indokolta Kordás László. – Mivel háromoldalúak a tárgyalások, hiszen az állam képviselői is tagjai a VKF-nek, akár azt is megbeszélhetjük, hogy a kormány mely munkakörökben tenné, tegye kötelezővé az oltást.”  

A MASZSZ szerint nem azzal van a baj, hogyha az egészségügyben kötelezővé teszik az oltást, akkor miért ne lehetne megtenni ugyanezt más területen, hanem a Parragh László sugallta megoldással. „Két dolog lehetséges. Az egyik, hogy ezeket a munkaköröket taxatíve felsorolja egy jogszabály, illetve az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendelet. A másik változat, hogy átadja ezt a jogot a munkáltatóknak. És azok majd megmondják egyoldalúan, melyik munkakörökben legyen kötelező, azaz foglalkoztatási feltétel. Ez a legrosszabb verzió. Ugyanis ekkor a kötelező oltás elrendelésének privilégiumát az állam átruházza civilekre, ez esetben a munkaadókra.

Megjegyzem: arról volt szó eddig, hogy nem lesz kötelező az oltás. A miniszterelnök mondta. Azonban gyakorlatilag mégis kötelező lehet?”

- tette fel a kérdést Kordás László.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint egyáltalán nem könnyű szabályozni a kötelező munkahelyi oltást, de ne kérdés, hogy foglalkozni kell vele. „Azt tapasztaljuk, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál jobban felszínre kerül, de a kisebbeknél is megoldandó probléma. Nyilvánvaló, hogy egy vállalkozásnál nagyon komoly a kockázat, nem csak az ott dolgozók egészsége, hanem a cég stabil működése szempontjából is. Különböző eszközökkel védekeztek már eddig is. Például azzal, hogy az oltatlanoknak – hacsak át nem estek igazoltan a betegségen, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban őket ne említsük külön – naponta teszteltetniük kell magukat" - említett egy konkrét példát Perlusz László. De olyan is volt, tette hozzá, hogy nem látogathatták az ebédlőt és a többi közösségi teret. Számukra külön helyiségek kialalkítása merült fel.

A VOSZ főtitkára szerint 

nyomásgyakorlásként is lehet értékelni a kötelező munkahelyi oltás gondolatát, de sokkal inkább megelőző intézkedésről van szó.

"Emellett hasznos – és nyilvánvalóan könnyebben elfogadható – az ösztönzés, hogy mindenki oltassa be magát: ennek is vannak már elfogadott gyakorlati módszerei, gondoljunk csak a plusz szabadnapokra” - mondta. Egy néhány fős cégnél jóval könnyebben meg is tudják beszélni egymás közt, hogyan védekezzenek a munkahelyen.

Perlusz László szerint is a VKF-en lenne érdemes foglalkozni a kérdéssel, ugyanakkor hozzátette: "nem hallottam nagy felzúdulást, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy az egészségügyben kötelező lesz felvenni az oltást". Szerinte ez is afelé mutat, hogy vannak még ilyen munkakörök, de azért alaposan körül kell járni a témát. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.