Munkahelyi oltás: hozni a kötelezőt?

Belpol

Több szempontból is vitatja a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt a felvetést, hogy a munkáltatók bizonyos munkakörökben kötelezővé tehessék dolgozóiknak a koronavírus elleni oltást. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nem annyira, de kész erről a hivatalos fórumon tárgyalni.

„A felvetett problémát nem érezzük olyannak, amibe a jogalkotónak be kellene avatkoznia.” Ezt nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke annak kapcsán, hogy a héten felmerült: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megadná a lehetőséget a munkáltatóknak, hogy bizonyos munkakörökben kötelezővé tehetnék az oltást. „Egy ilyen jogszabályt kultúrállamokban a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei szervezeteinek közreműködésével szokás kialakítani, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) kellene megvitatni” - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Kordás László szerint minden munkáltatónak kötelező pandémiás tervet készítenie, majd kockázatelemzés után a munkaköröket kategóriákba kell sorolni. Ezeket nagyobb cégek egyeztetni szokták a szakszervezetekkel, munkavállalókkal. Ahogy a MASZSZ elnöke elmondta, helyben meg lehet állapodni abban, mely munkakörökben dolgozókat kérik, hogy oltassák be magukat.

Ezért ellentételezést is ki lehet harcolni, például több plusz szabadságot kaphatnak a dolgozók.

"Ám mindez közös álláspontot feltételez. Parragh László is elismeri, hogy eddig nem volt e téren jelentősebb probléma" – tette hozzá a MASZSZ elnöke, aki szerint ha egy dolgozó úgy dönt, hogy a kérés dacára nem veszi fel az oltást, akkor nem lehetne kirúgni.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: Parragh László, az MKIK elnöke másik munkakörbe helyezésről beszélt ebben az esetben. Kordás László viszont úgy látja, minden tartós áthelyezésnek közös megegyezésen kell alapulnia, ami gyakorlatilag a munkaszerződés módosítását jelenti.

Arra a felvetésünkre, hogyha a MASZSZ ilyen határozottan helyteleníti, hogy az állam jobban beleszóljon ezekbe az ügyekbe, akkor a VKF-en mit kívánnának megbeszélni, a szakszervezeti elnök elmondta, fontosnak tartják megtudni, hogy a munkáltatói oldal miként képzeli el a szabályozást. „Ezek ugyanis nyitott, nem tisztázott kérdések – indokolta Kordás László. – Mivel háromoldalúak a tárgyalások, hiszen az állam képviselői is tagjai a VKF-nek, akár azt is megbeszélhetjük, hogy a kormány mely munkakörökben tenné, tegye kötelezővé az oltást.”  

A MASZSZ szerint nem azzal van a baj, hogyha az egészségügyben kötelezővé teszik az oltást, akkor miért ne lehetne megtenni ugyanezt más területen, hanem a Parragh László sugallta megoldással. „Két dolog lehetséges. Az egyik, hogy ezeket a munkaköröket taxatíve felsorolja egy jogszabály, illetve az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendelet. A másik változat, hogy átadja ezt a jogot a munkáltatóknak. És azok majd megmondják egyoldalúan, melyik munkakörökben legyen kötelező, azaz foglalkoztatási feltétel. Ez a legrosszabb verzió. Ugyanis ekkor a kötelező oltás elrendelésének privilégiumát az állam átruházza civilekre, ez esetben a munkaadókra.

Megjegyzem: arról volt szó eddig, hogy nem lesz kötelező az oltás. A miniszterelnök mondta. Azonban gyakorlatilag mégis kötelező lehet?”

- tette fel a kérdést Kordás László.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint egyáltalán nem könnyű szabályozni a kötelező munkahelyi oltást, de ne kérdés, hogy foglalkozni kell vele. „Azt tapasztaljuk, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál jobban felszínre kerül, de a kisebbeknél is megoldandó probléma. Nyilvánvaló, hogy egy vállalkozásnál nagyon komoly a kockázat, nem csak az ott dolgozók egészsége, hanem a cég stabil működése szempontjából is. Különböző eszközökkel védekeztek már eddig is. Például azzal, hogy az oltatlanoknak – hacsak át nem estek igazoltan a betegségen, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban őket ne említsük külön – naponta teszteltetniük kell magukat" - említett egy konkrét példát Perlusz László. De olyan is volt, tette hozzá, hogy nem látogathatták az ebédlőt és a többi közösségi teret. Számukra külön helyiségek kialalkítása merült fel.

A VOSZ főtitkára szerint 

nyomásgyakorlásként is lehet értékelni a kötelező munkahelyi oltás gondolatát, de sokkal inkább megelőző intézkedésről van szó.

"Emellett hasznos – és nyilvánvalóan könnyebben elfogadható – az ösztönzés, hogy mindenki oltassa be magát: ennek is vannak már elfogadott gyakorlati módszerei, gondoljunk csak a plusz szabadnapokra” - mondta. Egy néhány fős cégnél jóval könnyebben meg is tudják beszélni egymás közt, hogyan védekezzenek a munkahelyen.

Perlusz László szerint is a VKF-en lenne érdemes foglalkozni a kérdéssel, ugyanakkor hozzátette: "nem hallottam nagy felzúdulást, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy az egészségügyben kötelező lesz felvenni az oltást". Szerinte ez is afelé mutat, hogy vannak még ilyen munkakörök, de azért alaposan körül kell járni a témát. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.