Érdi evangélikus lelkész: azért volt a holokauszt, mert a zsidók elárulták Jézust

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 7.

Belpol

Labossa Péter Mihály prédikációjában az algériai bokszolónő és az olimpia kapcsán pedig istentelenségről beszélt.

Erőseket mondott Labossa Péter Mihály érdi evangélikus lelkész hétvégén, aki azt fejtegette, hogy Isten azért nem akadályozta meg a holokausztot, mert a zsidóság elárulta Jézust. Az istentiszteletről szóló videóra a 444.hu hívta fel a figyelmet.

„... lehet antiszemitának nevezni bárkit, ez ma egy nagyon jó bélyegzés tud lenni, de gondoljuk át a történelemben mi volt: a választott nép elutasítja Jézust, Jézus elmondja a próféciát, megtörténik a nép életében, ott, Jézus keresztje alatt azt mondják, hogy »vére rajtunk és gyermekeinken«, ami azt jelenti, hogy mi felvállaljuk Jézusnak a halálát és annak minden következményét (...) az utánunk következők, évszázadok és évezredek generációjára vonatkozóan is felvállaljuk ennek a következményét.

És akkor nem kell messzebb menni a holokauszt és egyéb kérdésekben, hogy Isten miért engedte. Nem Isten tervében volt ez benne, de valami miatt Isten megengedte. És hogy mi lássuk ezeket az összefüggéseket, és nem a zsidó népen kell köszörülni magunkat, a nyelvünket meg bárminket. Hanem látni azt, hogy Isten nem szórakozni hítt bennünket” – mondta az evangélikus lelkész.

Labossa azt is kifejtette, hogy mit gondol Hámori Luca és Imane Helif bokszmeccséről: „Nem akarok túlzottan mélyen belemenni, de annak, hogy az ember felvilágosodott, annak érezzük a következményeit. Bekapcsoljuk az olimpiát, a közvetítést, és láthatjuk a negatív következményeket. A felvilágosodás gyümölcsét láthatjuk. Szegény magyar bokszolónőt csak sajnálni tudom.

És ordít a lelkem ezért az egészért. Ezért az istentelenségért, ami folyik. Premier plánba közvetítik számunkra. Mi lesz ennek a következménye?”

A portál egyik olvasója feljelentést tett, mivel szerinte Labossa beszéde kimeríti a Btk. 333. §-át, azaz „A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűncselekményt.

A 24.hu megszólaltatta Fabinyi Tamás evangélikus püspököt is, aki már beszélt Labossával, és bekérte tőle a teljes hanganyagot, hogy végig tudja hallgatni. „Erre a kérdésre nagyon érzékeny vagyok. Magam is prédikáltam erről vasárnap, Jeruzsálem pusztulásának emléknapján. Prédikációmban szinte végig ezzel a kérdéssel foglalkoztam, éppen attól a szemlétettől óva, amely a beszámolók szerint az érdi prédikációban visszaköszönt” – mondta Fabiny a lapnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.