Nagyrészt üresen nyitnák meg a választásokra a Néprajzi Múzeumot

  • narancs.hu
  • 2021. november 15.

Belpol

A kiállítótérnek alig pár százalékát sikerülne csak megtölteni addigra, és több mindenről már most lemondtak. 

A Néprajzi Múzeum új épületének jövő tavaszra tervezett megnyitására mindössze a kerámiatár fog tudni elkészülni – írja a Népszava. 

A lap arról ír, hogy miközben a kezdeti nettó 25 milliárd 970 millió forintról már 32,9 milliárdra hízott a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a szintén NER-kedvenc Magyar Építő Zrt. által kiállítható számla költsége, és a tervezés időközben megemelt díja is 1 milliárd 887 millió forint lett, az épületet jövő tavasszal jószerivel félkészen fogják átadni. 

Bár a Városliget Zrt. váltig állítja, hogy a liget szélén található Néprajzi Múzeum kivitelezése az ütemtervnek megfelelően halad és jövő tavasszal meg is nyit, a kivitelezői szerződés műszaki tartalmát októberben módosították. Ez néhány „körülhatárolható munkarész elmaradását jelenti”.

Emellett november elején módosították a kiállítások tervezésére kötött szerződést is. Míg az eredeti megállapodás szerint az egyedüli jelentkezőként a közbeszerzést elnyerő német Atelier Brückner GmbH készítette volna a Néprajzi Múzeum állandó és ifjúsági kiállításának, valamint az interaktív és a kerámiagyűjteményt bemutató térnek a terveit összesen 4235 négyzetméterre, idén júniusban a Városliget Zrt. „írásbeli utasításban kérte a tervezőt az ifjúsági kiállítás tervezési folyamatainak abbahagyására”. 

A lap úgy tudja,

a megnyitásra csak a kerámiatér készül el, ez viszont összesen 161 négyzetméter, ami a teljes kiállítótérnek alig 3,8 százaléka, a teljes épület területének pedig alig fél százaléka.

A többi kiállítás megnyitójának idejét még megjósolni se lehet.

Ugyanakkor a lap információi szerint a néprajzi gyűjtemény állandó kiállítására a végső állapotban is csak a tizedét használják majd a hatalmas, 32 ezer négyzetméteres épületnek, ehhez jönne hozzá a körülbelül 1000 négyzetméteres interaktív és ifjúsági kiállítótér. Az épület többi részét konferenciaterem, könyvtár, mozi, boltok, közösségi találkahelyek foglalják el. A Néprajzi Múzeum nem reagált a lap megkeresésére. 

A Népszava arról is ír, hogy a Magyar Zene Háza építése is a „tervezett ütemben zajlik”, és korábban arról volt szó, hogy 2021 végén megnyitja kapuit – ugyanakkor vélhetőleg ez is üres lesz, hiszen az épületben nyíló kiállítás berendezését előzetesen cirka 11 hónapra becsülték.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.