Navracsics azt állítja: közel vagyunk a megegyezéshez Brüsszellel

  • narancs.hu
  • 2022. július 14.

Belpol

A miniszter az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lehetőségéről is beszélt.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Mandineknek adott interjút. Ebben többek között arról beszélt , hogy „technikai szinten” nagyon közel vannak a megegyezéshez a helyreállítási alapról Brüsszellel.

"Arra várunk, hogy Brüsszel visszaigazolja a megoldási javaslatainkat a kifogásolt kérdésekben. Bízom benne, hogy ez hamar megtörténik, és akkor érdemben előre tudunk lépni. Már a kezdetekkor úgy álltam hozzá a tárgyalásokhoz, hogy nem jó, ha csak az egyik fél igaza győzedelmeskedik. A kom­p­romisszum akkor működik, ha mind a két fél enged valamennyire, amiből aztán egy közös jó születik. A kompromisszum akkor működik, ha mind a két fél enged valamennyire" – mondta Navracsics.

Elmondása szerint a kormányülésen egyebek mellett a Európai Ügyészséghez való csatlakozás is előkerült. Azt mondta,

önmagában az, hogy Magyarország eddig nem csatlakozott az intézményhez, nem jelenti azt, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét.

Bár kiemelte, az Európai Bizottságnak benyújtott javaslataok alapján nem szükséges a csatlakozás.

Navracsics egyebek mellett az is hangsúlyozta, hogy nem eljátssza "a mérsékelt politikust", hanem ő ilyen ember. "Amikor Orbán Viktor felkért a feladatra, valószínűleg ő sem azt gondolta, hogy ez majd egy jó szerep lesz a kormányban, hanem hogy a Navracsics ilyen típusú ember, és mivel van kapcsolatrendszere Brüsszelben, talán jobban meg tudja oldani ezt a feladatot. Tény, és ezt már többször kifejtettem, mindig is sokkal árnyaltabb kommunikációt tartottam szükségesnek az Európai Unióval."

Sokszor szóvá teszik, hogy úgy viselkedünk, mintha nem EU-s, hanem egy unión kívüli tagállam lennénk, amely néha ellenséges tényezőként kezeli az Európai Uniót. Pedig valójában mi vagyunk az Európai Unió" – mondta.

Pedig a miniszter szerint a magyar kormány brüsszeli megítélése egy tízes skálán ötös.

(Mandiner)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.