A taxisok sem értik, miért lettek a katatörvény kivételezettjei, állítólag nem lobbiztak

  • narancs.hu
  • 2022. július 14.

Belpol

Mégis, mintha közük lett volna a katás bevételi határ módosításához. Ja, és azért nem vesznek részt a tüntetéseken, mert a párbeszédben hisznek.

Keresik a magyarázatot a taxisok, miért lehetnek kivételezettek a katatörvény tekintetébenmondta el az Országos Taxis Szövetség főtitkára az ATV Start című műsorában. Sokra ugyan nem jutottak a nagy fejtörésben, Metál Zoltán közlése szerint.

A főtitkár arról számolt be, folyamatosan kapja a jelzéseket, amelyek sokszor gyalázkodók. De elmondása szerint semmilyen lobbitevékenységet nem végeztek az ügyben. Azt találta esetleges magyarázatnak, hogy 5 ezer taxi van Budapesten, a nagyvárosokban pedig 7,5 ezer, rengeteg a céges megrendelés, ezt máshogy nem lehetne megoldani, nem lenne életszerű.

Eisenhauerné Fördős Erika, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke szerint nem kellett volna a taxisokkal szembeni kivételt megtenni, mivel az egészségügy is hivatkozhatna arra, hogy az ellátás össze fog omolni, ha ez a törvény így marad, a szeptember ugyanis nagyon közel van, ennyi idő alatt nagyon nehéz átállni. A budapesti kórházakat tulajdonképpen a bérnővérek tartják el, ezért ezt a dolgot jobban végig kellett volna gondolni.

Úgy tűnik, Metál mindenhez is ért, ugyanis szerinte azért, mert más adórendben dolgozik az orvos vagy az ügyvéd, az nem azt jelenti, hogy nem dolgozhatnak, ezért nem érti a felháborodást és a félelmet, hogy összeomlik az ellátás.

Arra a felvetésre, hogy ha a taxisok is ott lettek volna a tüntetők között, akkor az erősebb nyomásgyakorlásnak bizonyult volna, Metál azt mondta: inkább a párbeszédben hisz. Úgy fogalmazott, múlt héten és azelőtt is párbeszédet folytattak a főpolgármesterrel is, mindenkivel próbálnak beszélni. Szerinte biztos megvolt az oka annak, hogy ezt a törvényt ilyen hirtelen át kellett alakítani. Nyilván.

Bár Metál szerint a katázás önmagában remek találmány volt fiatal vállalkozóknak és másoknak, de sokáig nem működött volna.

Állítása szerint a taxisok is a sajtóból értesültek a változásról. Akkor jelezték, hogy az infláció jelentős mértékben emelkedett, ha pedig az eredeti 12 millió forintos bevételi határt – ami az áfamentesség korlátja – valaki átlépi, akkor már nem lehet áfamentes. Azt kérték a kormánytól, hogy ezt a 12 millió forintos határt emeljék fel 14-15 millióra. Bánki Erik pedig azt közölte velük, hogy a kormány támogatja a kezdeményezést. Végül a törvénymódosítással 18 milliós értékhatárt szabott a kormány

Úgy tűnik valamit mégiscsak tudnak a taxisok... Eszerint például az érdekérvényesítés nem is megy olyan russzul nekik, vagy hogy másképp fogalmazzunk, a párbeszéd.

Eisenhauerné Fördős Erika szerint az ő véleményüket például nem kérték ki, ők is csak a sajtóból tájékozódtak. Az egészségügyi dolgozók is szeretnének párbeszédet kezdeményezni a minisztériummal, mert úgy érzik, ez így nem fog működni.

(ATV)

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.