Nagy meglepetést nem okozott az Európai Bizottság döntése – így kommentálta Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter a szerdai rendkívüli Kormányinfón azt, hogy az Európai Bizottság (EB) szerdai sajtótájékoztatóján közölték, a magyar EU-támogatások zárolását javasolja a tagállamoknak az EB.
Navracsics a kormány mai bizottsági döntéssel kapcsolatos álláspontját ismertette. Mint mondta, az újjáépítési alapra vonatkozó nemzeti tervet elfogadásra ajánlották, ez egy fontos előrelépés, és örülnek neki, hogy végre megnyílik a lehetőség arra, hogy aláírják az erről szóló megállapodást. Bíznak benne, hogy az utolsó körös egyeztetésekre is sor kerül, és záros határidőn belül aláírhatják a megállapodást.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a magyar helyreállítási tervnél jobb minősítést egy ország sem kapott, és azt hangoztatta, hogy az EB az Európai Parlament (EP) nyomása alatt áll, amelyben a múlt héten megszavazták a Magyarországnak járó uniós pénzek befagyasztását.
Navracsics kérdésre elmondta, nincs rá szükség, hogy a parlament rendkívüli ülésszakot tartson január-februárban ahhoz, hogy a további vállalásokat teljesíteni tudják, mert olyan nagyságrendű törvényalkotásra nincs már szükség, mint amilyenre az őszi ülésszakban volt.
Összességében sikeresnek ítéli majd a tárgyalásokat, ha sikerül év végére mindenben megállapodniuk. Arra a kérdésre, hogy ha nem sikerül, marad-e a posztján, a miniszter azt mondta, ha mindent megtett a képességeihez mérten, és mások miatt nem sikerül megállapodni, akkor marad a posztján, ha viszont azért, mert részegen megy a tárgyalásokra és sértegeti a tárgyalópartnereket, akkor nyilván nem.
Szerinte azért nem értek még célba, „mert még nem itt húzódik a cél”, még jócskán vannak határidők, és folyamatosan kapcsolatban vannak a Bizottsággal, éppen azért, hogy elkerüljék azt a vitát, mint ami például az EB és Lengyelország között zajlik, hiszen ebben az esetben „sértett üzengetéseket” lehet tapasztalni. Navracsics azt is mondta, kompromisszumokat akarnak kötni, a félreértéseket feloldani, ezért folyamatos tárgyalásban vannak. Később hozzátette, hogy mi tovább is el fogunk jutni, mint a Lengyelek. Kimondottan pozitívan beszélt az Integritás Hatóságról, ugyanis ha szigorúbb szabályok lesznek a közbeszerzések területén, akkor azzal Magyarország fog példát mutatni a többi tagállamnak.
A további lépésekről azt mondta, az Európai Tanácsnak el kell fogadnia a Bizottság javaslatát, lesz egy vita és szavazás, és bíznak benne, hogy a helyreállítási alapra vonatkozó nemzeti terven nem változtatnak. Meggyőződése szerint a folyamatos tárgyalás megakadályozza, hogy csökkenjen a bizalom, és ha felmerül probléma, akkor azt gyorsan tudják kezelni. Kritizálta ugyanakkor, hogy a Bizottság mostanában először az újságokhoz fordul, ha gond van, és csak utána a kormányhoz.
Hangsúlyozta, hogy ha rajta múlik, akkor még idén aláírják a partnerségi megállapodást. Az EB-nek is érdeke, hogy ne forduljon elő forrásvesztés a tagállamoknál, és Navracsics szerint az EB szerint is jó irányba haladunk, az eddig megtett út megalapozza azt, hogy megkapjuk az összes forrást. Azt is mondta, hogy a pénzügyminiszterek tanácsának döntése után (ami jelenlegi ismereteink szerint december 12-én lesz) tudják majd aláírni a helyreállítási tervről a megállapodást.
Néhány pont esetében azonban félreértés történt, mert
nem mondta meg a Bizottság nekik, hogy mit kell tenniük, hogy kijöjjenek a felfüggesztés alól, hanem majd közösen tekintik meg a kérdéses pontokat.
A helyreállítási tervvel kapcsolatban Gulyás a bírósági szervezeti törvény átalakítását emlegette, kérdésre pedig Navracsics elismerte, hogy ez és a jogállamisági feltételek a felfüggesztett pénzek feloldásának feltételei. Azt is mondta, hogy a bizottság kérte, hogy ne hozzák nyilvánosságra a helyreállítási alap nemzeti tervét, és amint elfogadja a Tanács, úgy ezt meg fogják tenni.
Navracsics kérdésre erősködött, hogy a kormány még mindig az eredeti menetrendnél tart, mert korábban is azt mondta, hogy a céluk az, hogy az év végéig elérjék a megállapodásokat, hogy hozzáférjenek a forrásokhoz.
A felfüggesztés nem egy rosszabb forgatókönyv, mint amiben eddig bíztak
– mondta, attól függetlenül, hogy az operatív programok forrásainak 35 százalékához tudnak most csak hozzáférni, de ettől még a partnerségi megállapodást szerinte alá tudják majd írni.
Később Navracsics ezt annyiban módosította, hogy egyelőre annyira nem nagy baj, hogy az operatív programok finanszírozásának 65 százalékát felfüggesztették, mert ezeket előfinanszírozzák, ezért legfeljebb hosszú távon okozhat majd ez gondot, ha jövőre sem kapják meg.
Azt nem tudják, hogy mikor oldhatják fel a felfüggesztést, de március vége az utolsó határidő, amit vállaltak. Reméli, hogy ha ebben a végső időpontban leülnek tárgyalni a bizottsággal, akkor ezt követően „felfüggeszti a tanács a felfüggesztést”.
Navracsics végül felsorolta, hogy milyen vállalásokat kell még a kormánynak teljesítenie:
- antikorrupciós munkacsoportot kell létrehozni,
- korrupcióellenes stratégiát meg kell újítani,
- csalásellenes stratégiát szintén meg kell újítani,
- és az igazságszolgáltatás függetlensége terén van még egy vállalásuk, amit nem teljesítettek.
„Ha száz méteres síkfutáshoz hasonlítjuk a helyzetet, akkor most 90 méternél tart a magyar kormány, feltéve, ha tényleg csak száz métert kell futni a megállapodáshoz” – fogalmazott Navracsics újságírói kérdésre válaszolva.
A magyar kormány oroszbarát politikáját firtató kérdésre a miniszter hangsúlyozta, hogy a tárgyalási cél az volt, hogy minden politikai és ideológiai kérdést válasszanak le arról a tárgyalássorozatról, aminek végén az uniós pénzeket megkaphatjuk. Navracsics azt is mondta, ha jóváhagyják a helyreállítási alapot, akkor mehetnek a beruházások is, egy feszített tempójú beruházási időszakra lesz szükség.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra a következő években. A kormánynak ennek a pénznek a többségéről kell gondoskodnia, hogy a rezsicsökkentést fenn tudja tartani.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, hogy hiányzik tízmilliárd euró, Gulyás most azt mondta, hogy azzal számolnak, hogy minden uniós forrás be fog érkezni. Hozzátette, a rezsicsökkentés fenntartásához hiányoznak források, ehhez viszont különadókat vetettek ki. Abban bíznak, hogy azok az intézkedések, amiket azért hoztak, hogy az átlagfogyasztásig működjön a rezsicsökkentés, azok a továbbiakban is fenntarthatóak lesznek.
Kérdésre Gulyás beszélt arról is, hogy kirúgtak nyolc tanárt polgári engedetlenség miatt három fővárosi középiskolából. Arra a kérdésre, hogy fognak-e további pedagógusokat is elbocsátani, Gulyás azt mondta, minden jogszerű tiltakozásra van lehetőség, a jogszabályokat be kell tartani.
A pedagógusok béremeléséről Gulyás azt mondta, az csak a Bizottságtól függ, mert ha sikerül a partnerséget aláírni, amire jó esély van, és hozzájutnak a forrásokhoz, akkor január 1-től finanszírozható a 20 százalékos pedagógusbéremelés. Azt is mondta, hogy az állami költségvetésből csak 10 százalékot tudnának állni. Később kérdésre elismerte, hogy a pedagógusbéremelést elvileg azokból az uniós forrásokból finanszíroznák, amiket most épp nem függesztettek fel, ettől függetlenül azt hangsúlyozta, hogy a Bizottságon múlik a dolog. Kérdésre azt is mondta, hogy nem hallottak róla, hogy Ursula von Der Leyen bizottsági elnök nem jönne Budapestre.
Gulyás hosszan ekézte az EP-t, amely szerint túszul akarja ejteni az EB-t. A Parlament által hozott döntéseknek a szerződésekre nincs hatása, viszont a frakciók és a képviselők egy részében pedig nyílt magyargyűlölet van, amit a magyar baloldali EP-képviselők gerjesztenek. „Nem lehet kizárni, hogy egyes biztosoknál, amikor arról kell dönteni, hogy Magyarország egyes vállalásokat teljesített, ennek még lehet szerepe” – mondta. Gulyás folyamatosan a magyar ellenzéki EP-képviselőkre mutogatott, mondván „a magyar baloldal minden határt átlépett az EP-ben”, mert az ő interpretációjában „nettó 6 millió forintos fizetésért azért küzdenek, hogy ne kapjanak emelést a pedagógusok”.
Gulyás kérdésre azt is kifejtette, hogy a „magyar baloldalnak” sokkal nagyobb szerepe van a jelenlegi helyzet kialakulásában, mint a 12 éve hatalmon lévő kormánynak, mert „internacionalista hagyományaik” vannak, és Brüsszelben nagyon erősek. A miniszter azt is mondta, hogy érdemi befolyása az inflációra nincsen a tárgyalásoknak, a forint árfolyam mindenre érzékeny, de nem a tárgyalásokhoz van a leginkább köze ahhoz, hogy ennyit gyengült a forint, hanem a háborúnak és az arra adott szankcióknak.
